Mégis földönkívüliek vagyunk?

Az élet eredetére utaló nyomokat találtak a világűrben

Az élet, ahogy a Földön ismerjük, összetett szerves molekulákra épül. Egy távoli csillagrendszerben most olyan anyagokat fedeztek fel a kutatók, amelyek ezen vegyületek előfutárainak tekinthetők. A tudósok szerint egy olyan folyamatról lehet szó, amely széles körben elterjedt az univerzumban.

Az élet eredete vajon tényleg a Földön keresendő – vagy inkább a világűr mélyén?
Az utóbbira utalnak egy nemzetközi kutatócsoport legújabb megállapításai. A heidelbergi Max-Planck Csillagászati Intézet közleménye szerint az élet építőkövei nemcsak egyes bolygókon keletkeznek, hanem úgy tűnik, az egész világegyetemben.

Mi alapján jutottak erre a következtetésre?
Egy 1350 fényévnyire lévő, még csak most kialakulóban lévő csillagrendszerben, a V883 Orionisban a kutatók összetett szerves molekulákat fedeztek fel – köztük etilénglikolt és glikolnitrilt is. Ezeket az élet építőelemeinek előfutáraiként tartják számon. Az eredményeket az Astrophysical Journal Letters szaklapban publikálták.

Ez ellentmond annak az elterjedt feltételezésnek, hogy az összetett szerves molekulák csak akkor keletkezhetnek, ha egy csillag a kialakulása után már elért bizonyos stabilitást. Addig ugyanis vad szakaszon megy keresztül: lökéshullámokkal, intenzív sugárzással és hatalmas gázkitörésekkel. Eddig úgy gondolták, hogy ezek a szélsőséges körülmények nagyrészt megsemmisítik az élet kialakulásához szükséges komplex kémiai vegyületeket.

Elterjedtek lehetnek a komplex molekulák?
Úgy tűnik, nem így van – sőt: a kutatók szerint az élet alapját képező molekulák mennyisége és bonyolultsága a bolygórendszerek kialakulásának minden szakaszában növekedést mutat. Ezek az anyagok valószínűleg széles körben jelen vannak az univerzumban, és már a csillagközi molekulafelhőkben kialakulnak. Az újonnan formálódó bolygórendszerek ezeket az anyagokat „felveszik”, és azok idővel egyre összetettebb molekulákká fejlődnek tovább.

A csillagok előtti sűrű gáz- és porfelhőkben már korábban is kimutattak egyszerű szerves molekulákat, például metanolt. Kedvező körülmények között itt jöhetnek létre bonyolultabb vegyületek is, mint például az etilénglikol – ez az egyik most a V883 Orionisban felfedezett anyag. Még összetettebb szerves vegyületeket, amelyek elengedhetetlenek a biológiai folyamatokhoz, például aminosavakat, cukrokat és nukleobázisokat (a DNS és RNS építőelemeit), már a Naprendszerünk aszteroidáiban, meteoritjaiban és üstököseiben is kimutattak.

„Ki tudja, még mit találunk?”
A távoli V883 Orionis rendszerben a kutatócsoport az ALMA rádióinterferométer segítségével tudta kimutatni az organikus vegyületeket – ez a chilei létesítmény több tucat rádiótávcsőből áll. „Az olyan összetett molekulák, mint az etilénglikol és a glikolnitril, rádióhullámokat bocsátanak ki. Az ALMA ezért ideális eszköz ezen jelek észlelésére” – magyarázta Kamber Schwarz, a tanulmány egyik társszerzője.

„Ez az eredmény izgalmas, de még nem fejtettünk meg minden spektrumjelzést, amit adatainkban találtunk” – tette hozzá Schwarz. „Nagyobb felbontású adatokra van szükség, hogy megerősítsük az etilénglikol és glikolnitril jelenlétét.” Lehet, hogy ezekben a mintákban még bonyolultabb vegyületek is rejtőznek, amelyeket eddig nem sikerült azonosítani. „Talán az elektromágneses spektrum más tartományaiban is keresgélnünk kell, hogy hosszabb molekulákat is felfedezhessünk” – hangsúlyozta Fadul. „Ki tudja, mit találunk még?” x

Forrás: ntv.de, kst/AI/zse