Mark Rutte, a NATO főtitkára a védelmi szövetség csúcstalálkozója előtt ma kijelentette: az USA teljes mértékben a NATO mellett áll. A tagállamoknak azonban jelentősen növelnie kell a védelmi kiadásaikat, a tervek szerint a cél a GDP 5 százaléka, amiből 1,5 százalék a hadsereg által használt infrastruktúrára költhető. A német kancellár megerősítette: kiáll az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítása mellett, és úgy véli, ebben Európa számíthat az USA együttműködésére. Friedrich Merz szerint Putyin jelenleg nem mutatja jelét annak, hogy érdekelt volna egy fegyverszünetben, az orosz-ukrán háború befejezésében.
A NATO főtitkára, Mark Rutte a hágai szövetségi csúcstalálkozó kezdete előtt egy hágai kérdezz-felelek találkozó alkalmával kijelentette: „az a sebesség, amellyel Oroszország katonailag újjáépíti magát, valóban lélegzetelállító és ijesztő”. Ha nem készülünk fel erre, három-öt éven belül már nem leszünk képesek megvédeni magunkat Rutte példaként említette az ágyúlőszer-gyártási kapacitást, ahol a NATO-nak be kell hoznia a lemaradását: Elmondása szerint az oroszok jelenleg három hónap alatt annyit termelnek ebből a lőszerből, mint a teljes NATO egy év alatt – holott Oroszország gazdasági ereje a NATO gazdasági erejénél huszonötször kisebb. Ez hosszú távon nem maradhat így – figyelmeztetett. „Ha el akarjuk kerülni a háborút, akkor beruháznunk kell” – erősítette meg.
A hágai csúcs előtt a NATO külügyminiszterei (tehát a magyar külügyminiszterrel együtt) megállapodtak abban, hogy a tagországok – Spanyolország kivételével – néhány éven beül a GDP-jük 5 százalékára emelik védelmi kiadásaikat. Orbán Viktor, aki alig néhány hónappal ezelőtt még kivételt kért a NATO-tól arra, hogy Magyarországnak ne kelljen részt vállalnia Ukrajna katonai és anyagi támogatásában, az ukrán katonák kiképzésében, most szó nélkül beállt a háborúpárti NATO és EU tagországai mellé, akik nem az Ukrajnának nyújtott támogatás, fegyverszállítás megszüntetésével, hanem annak növelésével, az oroszokkal megindult fegyverkezési versennyel akarják elkerülni a konfrontációt Oroszország és a NATO között, vagyis így akarják megvédeni a kontinens békéjét.
Donald Trump hivatalba lépésekor Orbán Viktor bejelentette: Magyarország elutasítja az EU és a NATO háborúpárti politikáját, és feltétel nélkül kiáll az Egyesült Államok új elnökének irányvonala mellett, ami – Orbán szerint – az EU és a NATO tagországaival ellentétben békepárti, úgy Ukrajnában, mint a világ minden pontján a feszültségek felszámolását, a konfrontációs helyzetek kialakulását kívánja elkerülni.
Az egymillió eurós kérdés: mit fog Orbán Viktor elutasítani, és kinek az állítólagos békepolitikáját fogja támogatni az EU, a NATO és – horribile dictu – az USA kialakulóban lévő háborúpárti politikájával szemben, mert nagy választék már nem maradt? Békepártiként az említett háborúpárti országokkal szemben szövetségest már csak Oroszországban és Kínában találhat magának a magyar kormányfő. Vajon megérjük-e, hogy a nem távoli jövőben Orbán Viktor Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping oldalán fogja védeni a világbékét az EU-val, a NATO-val és az USA-val szemben?
Egyszer már védtük a világbékét Nyugat-Európával, a NATO-val és az USA-val szemben Moszkva oldalán. Végül a 20. század végén „békepolitikánk” feladására kényszerültünk, és beálltunk a korábbi háborúpártinak, imperialistáknak titulált szövetségesek közé, mert ezt látta az ország érdekének Magyarország lakosainak nagy többsége. Vajon Orbán vagy a magyar nép akar-e még egyszer ugyanabba a folyóba, vagy még inkább ugyanabba a sz×rba lépni?
A kérdés margójára: az Orbán által favorizált európai szélsőjobb, az úgynevezett „konzervatív patrióták”, lánykori nevükön neonácik és neofasiszták, egyre inkább megosztottak abban a kérdésben, hogy az EU és a NATO ellen az orosz-kínai érdekeket képviselve mit kezdjenek az USA politikájával, amely a felületes szemlélő és a trumpi retorika kritikátlan fogyasztói számára EU- és NATO-ellenesnek tűnik, mi több, oroszbarátnak látszik?
Lehet-e a szélsőjobbon egyszerre az EU, a NATO, az USA ellen agitálni, ha ezekkel szemben Kína és Oroszország oldalán már csak olyanok sorakoznak fel, mint Észak-Korea, Irán, Kuba és Jemen az ő huti harcosaival? Már eltekintve a magyar kormányfőtől, aki maga sem tudja, hol áll, ezért – a biztonsága kedvéért – műveleti területté, amolyan enklávévá alakította felcsúti mézeskalács házikóját.
Csakhogy egyelőre még nem minden az Orbán család birtoka Magyarországon. Az ország maradék részét talán érdemes volna mégis megvédeni. Nem a hutiktól, nem az LMBTQ mozgalomtól, nem Ukrajna EU-tagságától, Soros Györgytől, Manfred Webertől, hanem az Orbán családtól és annak fejétől, a magyar capo di tutti capitól. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 