A CNBC amerikai tévécsatorna beszámolója szerint az amerikai szupergazdagok egyre inkább külföldre viszik aranyrúdjaikat, hogy megvédjék azokat a politikai bizonytalanságoktól. A fő célország jelenleg Szingapúr, amelyet a befektetők politikailag stabilnak és fontos tranzitcsomópontnak tartanak.
Általában Londonban kereskednek fizikai arannyal. Azonban a tavaly novemberi amerikai elnökválasztás után a befektetők tonnaszám kezdték átszállítani az aranyat a New York-i Comex tőzsde raktáraiba – azért, hogy megelőzzék az esetleges behozatali vámokat. Októberhez képest az ottani készletek állítólag megduplázódtak. Ez növekvő árakat eredményezett és nyomást a bankokra is, hogy ők is vigyenek aranyat az USA-ba, és ott drágábban adják el. Április eleje óta ugyan csökkenni kezdtek ezek a készletek, de még mindig magas szinten állnak.
Az USA után Németországnak van a világ második legnagyobb aranytartaléka. Annak jelentős része az Egyesült Államokban található. Manhattan déli csücskében, 25 méterrel a föld alatt őrzik őket. A páncélszoba ajtajai mögött hosszú sorokban fekszenek a csillogó aranyrudak, köztük a Német Szövetségi Bank (Bundesbank) tulajdonában állók is. Itt, a New York-i Federal Reserve Bankban tárolják a világ nagy aranytartalékait. De a kérdés az: meddig még?
DeMert mióta Donald Trump kormányoz, egyre nő az aggodalom a New York-i pincében tárolt német aranyrudak biztonsága miatt is. Szakmai szervezetek és uniós politikusok is követelik, hogy az aranytartalékokat vigyék vissza Németországba. „Trump kiszámíthatatlan, és nem lehet kizárni, hogy kreatív ötletei támadnak a külföldi aranytartalékok kezelésére” – mondta Markus Ferber, a CSU európai parlamenti képviselője a Reuters hírügynökségnek. Az amerikai kormány már nem az a megbízható partner, ami egykor volt, a Bundesbanknak pedig reagálnia kell az új geopolitikai realitásokra. „Az aranytartalékok esetében a diverzifikáció kulcsfontosságú” – mondta Ferber. „Sose bölcs dolog kevés kosárba tenni az összes tojást.”
Március végén Michael Jäger, az Európai Adófizetők Szövetségének elnöke is kiállt az arany hazahozatala mellett. „Követelésünk: Hozzátok haza az aranyunkat” – mondta Jäger a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva. A Reuters szerint a szövetség leveleket is küldött e tárgyban a Bundesbanknak és a pénzügyminisztériumnak.
A Bundesbank éves jelentése szerint Németország 3352 tonna aranytartalékkal rendelkezik. Ennek körülbelül a fele a frankfurti német központi bank trezorjában van, további 37 százalék pedig a New York-i Fed pincéjében. A maradék 405 tonnát a londoni Bank of England őrzi. Ez korábban nem így volt: 2013-ban a Bundesbank felülvizsgálta a tárolási koncepcióját, és az USA-ból egy részt, Franciaországból pedig az összes aranyat hazaszállította.
Hogy miért van a német arany egyáltalán külföldön, annek történelmi okai vannak: a második világháború után Németországnak egyáltalán nem volt aranytartaléka. Csak amikor a fiatal Szövetségi Köztársaság kereskedelmi többlete növekedésnek indult, kezdték el az aranyat fizetőeszközként használni. Ezeket az aranyrudakat azonban nem szállították Németországba, hanem egyszerűen az amerikai jegybank fiókjából áttették a Bundesbank fiókjába.
Az, hogy most egyesek az aranyrudak hazahozatalát követelik, Trump és kormánya által keltett bizonytalanságnak tudható be. Trump támadásai az amerikai jegybank (Fed) elnöke, Jerome Powell ellen felerősítették a kétségeket: képes-e a Fed megőrizni függetlenségét? Ha Trump megszerezné az irányítást a Fed fölött, attól tartanak, hogy végső soron a német aranykészletek felett is rendelkezhetne.
A Bundesbank a Capital kérdésére azt válaszolta, hogy nem változtatott tárolási koncepcióján. Az aranytartalékok elhelyezésénél a biztonság és az amerikai kereskedelmi lehetőség a döntő szempont, az, hogy szükség esetén az aranyat el lehessen adni vagy idegen valutára cserélni – e kritériumok alapján rendszeresen felülvizsgálják a tárolási helyeket. „A New York-i Fed továbbra is fontos tárolási hely marad aranyunk számára” – közölte a bank egyik szóvivője.
A februári éves sajtótájékoztatón a Bundesbank elnöke, Joachim Nagel is próbálta csillapítani az aggodalmakat: „Természetesen figyelemmel kísérem ezt a vitát: de nem okoz álmatlan éjszakákat” – mondta Nagel. „Teljes mértékben bízom az amerikai jegybanki kollégáinkban.” x
n-tv.de/AI/zse
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 