A Paris Saint-Germain ragyogott, teljesen megérdemelten, ráadásul rekorddal nyerte meg a Bajnokok Ligáját az Internazionale ellen. Ám ez a zseniális győzelem be van mocskolva, mivel a klubtulajdonos Katar vérpénzzel fizette meg az árát. Miközben Párizs a szerethető futballal uralja a pályát, az emírségben szenvedés az úr.
A Paris Saint-Germain nagyszerű csapat, okos edzővel. Az év során Európa legjobbja volt. A franciák erődemonstrációval nyerték meg első Bajnokok Ligája-címüket az Internazionale ellen, lélegzetelállító 5:0-val (2:0). Rekord! Epikus! Egy este a történelemkönyvekbe! Futball, amibe bele lehet szeretni! Miután Messi, Neymar és legutóbb Kylian Mbappé is távozott, Luis Enrique edző egy olajozott gépezetet épített fel: egy önzőségtől mentes, gyönyörűen és eredményesen játszó csapategységet.
Öt gól egy valódi futballünnephez, és a BL-döntők történetének legnagyobb különbségű győzelme. A PSG teljesen megérdemelten emelhette magasba a trófeát – talán minden idők legjobb döntője után. A játékosok és a szurkolók megérdemlik, hogy München és Párizs között mindenhol megünnepeljék ezt. De ez a győzelem be van szennyezve. Vér tapad a serleg füléhez.
A katari átvétel óta, 2011-től kezdve, a francia klub pontosan ezt a nagy diadalt akarta elérni. Ez most a varázslatos döntő után sikerült – mégpedig azért, mert a PSG Katar tulajdona. Nem egy magánbefektetőé, hanem egy államé, amely súlyos emberi jogi jogsértésekért és bűncselekményekért felelős.
Ezen az estén is hallatszania kell a szenvedésnek
Amióta Nasser Al-Khelaifi átvette az elnöki posztot, a PSG több mint egymilliárd eurót égetett el. Olyan petrodollárokat, amelyek sok ember katari szenvedésének bűzét hordozzák. Olyan vendégmunkásokét, akik kizsákmányoló körülmények között dolgoznak és élnek. Nőkét, akiket elnyomnak. Rendszerkritikusokét, akiknek még a hangjukat sem szabad hallatniuk. Az ő kiáltásaiknak – különösen ezen a győzelmi estén – nem szabad elnémulniuk. Különben a hatalmasok terve tökéletesen megvalósul.
Részben már működik is a befektetési stratégia. A PSG átvétele erősítette Katar „soft power”-jét és geopolitikai befolyását, ahogyan azt eltervezték. Sportilag eddig főleg nemzeti szinten értek el sikereket (11 bajnoki cím 2011 óta), a klub értéke viszont 50 millió euróról közel 4 milliárdra nőtt.
Igaz, a PSG és a katari pénzemberek nemrég stratégiát váltottak, miután a szupersztárokkal való pénzégetés megbukott, és már nem a legnagyobb neveket vásárolták. De téved, aki azt hiszi, hogy a PSG ezt az epikus döntőt „nagy pénz nélkül”, csupán ígéretes fiatal tehetségekkel nyerte meg. A vulgáris petrokapitalizmus juttatta el a katari klubot idáig. Enélkül az infrastruktúra nélkül sem sikeredző Enrique, sem a kevésbé ismert, ám kulcsfontosságú játékosok – például Khvicha Kvaratskhelia (70 millió euró), Vitinha (40 millió), vagy Achraf Hakimi (70 millió) – nem lettek volna ott.
Ehhez még hozzátehetjük Ousmane Dembélét is (90 millió), aki talán a Bajnokok Ligája-szezon legjobb játékosa volt. A BL-győztesek összesen kb. 700 millió euróba kerültek, több mint kétszer annyiba, mint az Inter (291,3 millió). És minimálbért sem épp Párizsban fizetnek.
Már a futballromantikusok is ujjonganak
Katar az ilyen zseniális PSG-teljesítmények révén is elérte, hogy áttörje a nyugati kritikák falát. Egy olyan csapatot épített, amelyben nincsenek egók, de van játékötlet, szép cselek, kemény munka, amelynek még az „átlagos néző” is tud szívből drukkolni. A terv működik: miután véget ért a szupersztárokra épülő csillogás, már a futballromantikusok is ujjonganak a fiatal, remek csapatnak, amelyet korábban pusztulásra kívántak.
A katari hatalmasok végül megértették és elfoglalták az európai futball házát – és most már nem látványosan és obszcén módon, hanem csendesen és alattomosan üresítik ki. Ezzel a győzelemmel egyre sikeresebben próbálják „tisztára mosni” magukat. Ez pedig még veszélyesebb, mint az átvétel utáni hangos pompa – példa lett belőlük, amit mások követhetnek.
Ám a jogsértő állam szenvedése, ahonnan az egész sikerhez szükséges pénz származik, megmarad, és a sok szép gól ellenére sem szabad elfelejteni, mikor a hatalmasok a gyengék hátán ünneplik saját diadalukat.
A visszaélések Katarban továbbra is tartanak
Katar lakosságának több mint 91%-át vendégmunkások teszik ki, akik továbbra is a rabszolgasághoz hasonló „Kafala”-rendszerben élnek, még másodrendű állampolgárnak sem számítanak. Kiszolgáltatottak az extrém kizsákmányolásnak, bérlopásnak, azonnali elbocsátásoknak, diszkriminációnak, nyomorúságos szállásoknak, testi és lelki bántalmazásnak, valamint az alapvető egészségügyi ellátás hiányának. A leginkább érintettek a háztartási alkalmazottként dolgozó nők.
A nők Katarban férfi gyámok felügyelete alatt állnak, ami súlyosan korlátozza önrendelkezésüket házasság, válás és gyermekek kérdésében. További törvények diszkriminálják a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű személyeket, és a hatóságok korlátozzák a szólásszabadságot, valamint az utóbbi években jelentősen fokozzák a megfigyelést.
Aznap este azonban az Allianz Aréna legbefolyásosabb embere, Al-Khelaifi, nem akar tudni minderről. PSG-elnökként, katari miniszterként, az állami Qatar Investment Authority igazgatójaként, a Qatar Sports Investments elnökeként, valamint az UEFA stratégiai végrehajtó bizottságának tagjaként és a beIN Media Group vezetőjeként természetesen mindezzel tisztában van – utóbbi cég közvetítette a BL-döntőt a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsia nagy részén.
PSG harmóniában, Katar annak ellentéte
Miközben tehát Al-Khelaifi ünnepel – és vele együtt Qatar Airways is, hiszen mindkét döntős és maga a BL hivatalos szponzora –, a futball ezen az estén ismét egy darabot veszít a lelkéből.
A PSG a Bajnokok Ligáját egy briliáns teljesítménnyel nyerte meg, mert végre csapatként működtek. Mindenki együtt varázsolt, mindenki futott és dolgozott a másikért. Egy gépezet, ahol minden fogaskerék illeszkedik, mindenki segíti a másikat. Futballharmónia és szolidaritás a lehető legszebb formában. Ez a futball, amit szeretni lehet.
De a pénzforrás emírségében pont ezek az értékek hiányoznak – ott nincs szeretet sokak számára. Katarban, ahol az uralkodók az elnyomás és kizsákmányolás rendszerével a futballt is beszennyezik. Ott senki sem varázsol. Ott emberek zsúfolódnak egymás mellé, nyolcan alszanak vékony matracokon egy koszos szobában, félnek munkaadóik bántalmazásától, vagy a börtönben ülnek. x
David Bedürftig kommentárja, forrás: ntv.de
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 