Orbán az európai neofasiszták és neonácik támaszpontjává tette Magyarországot

Az európai és a tengerentúli szélsőjobboldal, a történelmi náci és fasiszta pártok szellemi utódai, a magukat patriótának, konzervatívnak és szuverenitáspártinak nevező, egyelőre a hatalomért csak ácsingózó mozgalmai és pártjai adnak randevút egymásnak Budapesten, az egyetlen uniós tagországban, ahol fasisztoid önkényuralmi rendszer épül immár 15 éve, és amelynek vezetője a kontinens egyetlen jobboldali szélsőséges, hatalmon lévő politikusa, mert a szélsőjobb gyökerű olasz kormányfő, Georgia Meloni Orbántól eltérően legalább Európa-párti, realista kül- és gazdaságpolitikát folytat, a kontinens érdekeinek megfelelően kiáll Ukrajna katonai támogatása mellett.

Budapest néhány napra az európai és észak-amerikai retrográd erők, a polgári demokráciák esküdt ellenségeinek a hangját erősíti fel a magyar kormány és feje, Orbán Viktor lelkes segedelmével, aki már arra készül, hogy neonáci és neofasiszta hordák élén átvegye a hatalmat Európa fölött, és megtorpedózza azokat az európai törekvéseket, amelyek egy konföderatívabb, a soknemzetiségű Európa igényeinek megfelelő, de egységes gazdasági, kül- és védelmi politikát megvalósítani képes régió létrehozását tervezik, azért hogy az öreg kontinens felvehesse a versenyt Ázsiával, mindenekelőtt Kínával és az Egyesült Államokkal, továbbá képes legyen egyedül is megvédeni országai nemzetbiztonságát és gazdasági érdekeit legfőképp az orosz imperializmussal szemben.

A magyar Alapjogokért Központ május 29–30-án sorozatban negyedik alkalommal rendezi meg a CPAC Hungaryt, amelyre a világ legnagyobb jobboldali seregszemléjeként hivatkoznak, pedig az a világ legnagyobb szélsőjobboldali neonáci és neofasiszta pártjai és mozgalmai dzsemborija, egy retrográd mozgalom magamutogatása egy olyan nemzetközi helyzetben, amelyet a korábbi évtizedek biztonságpolitikai rendszerének összeomlása és a nyugati polgári demokráciák elleni orosz-kínai és újabban Donald Trump révén egy tengerentúli életveszélyes támadás jellemez.

A hazánkban negyedik alkalommal megrendezésre kerülő CPAC Hungaryt megnyitó magyar kormányfő üdvözlő beszédében kivétel nélkül meleg szavakkal köszöntötte azokat az európai pártokat és mozgalmakat, amelyek jelentős része orosz érdekeket képviselve, orosz pénzügyi támogatással az európai államok szövetségi rendszere, az európai gazdaság és védelmi képesség meggyöngítésén dolgozik. Konzervatív, nemzetinek nevezett „patrióta” és keresztény jelszavakkal készítik elő a terepet az orosz-kínai politikai, hatalmi, gazdasági nyomulás, ezen országok autoriter, diktatórikus rendszereinek térnyerése előtt.

Orbán látványosan felsorolta azon politikusok nevét, akiket a jobbközép és jobboldali, baloldali, zöld és liberális pártok, magyarul, Európa demokratikus erői, bal- és jobboldalon egyaránt a polgári demokrácia sírásóinak tartanak.

• Donald Trump – Az Egyesült Államok volt elnöke videóüzenetben méltatta Orbánt, „nagyszerű embernek” nevezve őt.
• Andrej Babiš – A volt cseh miniszterelnököt Orbán ismételten támogatta a közelgő cseh parlamenti választások előtt.
• Robert Fico – A szlovák miniszterelnök, Orbán szövetségese, szintén felszólalt a konferencián.

• Karol Nawrocki, lengyel bokszbajnok, focihuligán verekedősek hőse, a PiS elnökjelöltje a lengyel elnökválasztáson „Éljen Nawrocki!” lelkesedett Orbán.
• Geert Wilders, aki éppen felrobbantani készül a holland kormányt.

• Irakli Kobakhidzé az orosz báb georgiai kormányfő, aki személyesen is tiszteletét teszi Budapesten.
• Santiago Abascal, a szélsőjobboldali spanyol Vox elnöke.
• Mateusz Morawiecki,  a bukott lengyel kormányfő.
• Alice Weidel, a betiltás ellen hadakozó német AfD szélsőjobboldali párt elnöke.

• Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (OFP) elnöke, bár az OFP választást nyert, de nem volt koalícióképes, így ellenzékben van.
• Marie Le Pen francia politikus, akit sikkasztásért ítélt el a bíróság, bár néhány éve Orbán még eurómilliókkal támogatta választási kampányát.

Európa politikai és erkölcsi szemetét hordta össze a szél a magyar fővárosba. Ami önmagába is szomorú, de ennél is szomorúbb, hogy tudomásom szerint ezidáig egyetlen komolyabb tiltakozó megmozdulásról nincs hír a rendezvény és résztvevői ellen. Ami ugyan nem jelenti, hogy a magyar társadalom ezen erőket támogatja, de azt igen, hogy nincs tudatában, milyen veszélyt jelent az, hogy a magyar kormány ilyen politikai irányzat vezető erejévé vált Európában, az EU első számú belső ellensége és belső bomlasztója lett, annak minden negatív következményével, mindenekelőtt hazánk számára.

A magyar kormányfő EU-ellenes fröcsögésére és vezetői színvonal alatti személyes támadására nem fecsérelném az energiámat. Csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy valóban földcsuszamlásszerű, komoly átalakulások zajlanak a világgazdaságban, a világpolitikában, a nemzetközi biztonsági rendszerben, de egyelőre nem az látszik – mondjon is erről bármit a magát vátesznek eladni próbáló magyar kormányfő –, hogy az európai vagy a tengerentúli szélsőségek fogják belátható időn belül a hatalmat átvenni a világ fölött, hogy az oroszok és a kínaiak kezére játsszák Európát.

Európa – elsősorban biztonságpolitikai és gazdaságpolitikai kényszerből – kénytelen összezárni, és össze fog zárni, ami nem azt jelenti, hogy meg fog növekedni a szélsőségesek játéktere, hanem annak éppen az ellenkezőjét. A kontinens eminens érdeke, hogy ne kalandorok, „patrióták”, úgynevezett „szuverének” és nemzeti gondolkodású, ám valójában újfasiszta, újnáci pártok kezébe kerüljön a hatalom, akik már most is Vlagyimir Putyin kottájából játszanak.

A ma még a zavarosban halászgató európai és tengerentúli szélsőjobb nem alkalmas a nyugati polgári demokráciák megvédésére, és nem is erre gyúrnak. Az orosz vagy a kínai típusú világrendet sem Európa, sem Észak-Amerika nem lesz képes elfogadni és adaptálni, bármilyen nagy lépéseket tesz is odaát Donald Trump, ideát pedig az európai szélsőjobb ebbe az irányba.

Függetlenül attól, hogy erkölcsileg mi volna a helyes, tisztán érdekalapon megközelítve sem a jó oldalra pozicionálja Orbán Viktor Magyarországot. Ha végleg oda kerülünk, ahová ő szán minket tisztán saját jól felfogott személyes érdekei miatt, akkor az európai, a nyugati civilizációval való szakítás és egy újabb Trianon vár a magyar nemzetre. x

Zsebesi Zsolt