„Nemzetközi tiltakozás Orbán új törvényjavaslata ellen” címmel jelent meg terjedelmes írás az átláthatósági törvénytervezetről az osztrák közszolgálati médiában, az orf.at hírportálon, amelyet alább változtatás nélkül adunk közre:
„Egy szerdán a magyar parlament elé terjesztett törvényjavaslat pénteken heves bírálatokat váltott ki nemzetközi médiaszervezetektől. Az úgynevezett „átláthatósági törvény” azokat a szervezeteket és médiumokat célozza, amelyeket azzal vádolnak, hogy „külföldről befolyásoltak”. Kritikusai szerint ez a független médiarendszer végét jelentheti az országban. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel folytatja autoriter kormányzati irányvonalát.
A Nemzetközi és az Európai Újságíró Szövetség (IFJ/EFJ), valamint a New York-i székhelyű Újságírókat Védő Bizottság (Committee to Protect Journalists, CPJ) elítélték az „orosz törvényként” is emlegetett tervezetet, amelyet nemrég nyújtottak be a magyar parlamentben. Orbán kormánya itt kétharmados többséggel rendelkezik.
„Ez a törvény, amely az orosz mintára hozott ‘külföldi ügynökökről’ szól, riasztó jele annak, hogy Orbán kormánya kész elpusztítani a független média utolsó maradványait Magyarországon, mivel a jövő évi parlamenti választások előtt korlátlan hatalomra törekszik” – fogalmazott Tom Gibson, a CPJ képviselője egy közleményben.
Tiltakozás a Parlament előtt
Független médiumok szerkesztői tüntettek a magyar Parlament előtt. A CPJ szerint az intézkedés azzal egyenértékű, mintha Magyarország teljes mértékben feladná az Európai Unió tagjaként vállalt felelősségét, és alapjaiban ássa alá a demokráciát. „Az európai állam- és kormányfőknek gyorsan kell cselekedniük” – tette hozzá. A felmérések szerint jelenleg az EU-s képviselő Magyar Péter vezette legnagyobb ellenzéki párt, a TISZA áll az élen Orbán Fideszével szemben. A következő parlamenti választást 2026 tavaszára tervezik.
Súlyos büntetések és szankciók jöhetnek
A törvénytervezet szerint új eszközöket vezetnének be azon szervezetek tevékenységének korlátozására, amelyek a jogalkotó véleménye szerint „külföldi forrásokat” használnak a magyar közélet befolyásolására, és ezzel „veszélyeztetik az ország szuverenitását”. A külföldi támogatások és adományok elfogadását engedélyhez kötnék – ez vonatkozna minden pénzbeli juttatásra, így magánszemélyek adományaira és az EU-tagállamokból érkező támogatásokra is.
Azok az NGO-k és gazdasági szereplők, akik megszegik a törvényt, szankciókra számíthatnak: vezetőik akár öt évre eltilthatók lennének vezetői tisztség viselésétől, a civil szervezeteket bírósági úton oszlathatnák fel. Engedély nélküli külföldi támogatás elfogadása esetén a pénzmosás elleni hatóság akár a tiltott támogatás huszonötszörösének megfelelő bírságot is kiszabhat.
„Közvetlen támadás az EU alapértékei ellen”
A bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) is figyelmeztetett: „Ez lenne az első törvény a külföldi ügynökökről az Európai Unióban.” Az intézet szerint ez „újabb mérföldkő lenne Magyarország demokratikus hanyatlásában”.
A javaslat „közvetlen veszélyt jelent az EU Alapjogi Chartájában rögzített médiapluralizmusra és sajtószabadságra” – áll az IPI és több más médiaszervezet közös nyilatkozatában. „Ez az autokratikus törvényhozás megnyitná az utat a független média elfojtása előtt – orosz mintára – az EU-n belül.”
Hazai bírálatok is érkeztek
A független magyar parlamenti képviselő, Hadházy Ákos – aki korrupciós ügyek feltárásáról ismert – szintén csatlakozott a bírálókhoz. A Klubrádió online adásában úgy fogalmazott: „Ezzel a törvénnyel Orbán Viktor kivégzi a maradék független sajtót és civil szektort Putyin-módra.”
Karácsony Gergely budapesti főpolgármester Facebook-oldalán „Orbán ÁVH-jának törvényi gumibotjaként” jellemezte a javaslatot, utalva az 1950-es évek sztálinista állambiztonságára. „Budapest nem Moszkva!” – hangsúlyozta, Putyin orosz elnök hasonló intézkedéseire utalva.
Félelem a független médiában
Több független médium is attól tart, hogy az új „átláthatósági törvény” célkeresztjébe kerülhet. A Telex hírportál „Oroszország-törvényként” írta le a javaslatot, és a címlapján egy Oroszország-térképet közölt „Magyarország” felirattal. A portált 2020-ban az Index korábbi szerkesztősége alapította, miután a kormányközeli körök átvették a lapot, és leváltották a főszerkesztőt.
A Válasz Online szerkesztősége Facebook-közleményében „az önkényuralom nyílt törvényeként” jellemezte a javaslatot. Az online magazint a Heti Válasz volt újságírói alapították 2018-ban, miután politikai okokból megszűnt a nyomtatott hetilap.
Már korábban is indult EU-eljárás más törvény miatt
Magyarország 2023-ban már bevezette a „szuverenitásvédelmi törvényt”, amellyel új hatóságot hozott létre széles jogkörökkel. Ez már több független platformot is célba vett, és vizsgálatokat indított ellenük.
Az új törvényben is központi szerepe lenne ennek a hatóságnak, amelynek feladata „a szuverenitás megsértőinek” azonosítása és feketelistára tétele lenne – ez pedig súlyos pénzbírságokhoz vezethet. Az Európai Bizottság 2024 februárjában már eljárást indított Magyarországgal szemben az alapjogok megsértésének gyanúja miatt a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán.
Orbánt nem hatja meg a kritika
Orbán miniszterelnököt eddig nem érte el a bírálat. Március 15-i ünnepi beszédében „tavaszi nagytakarítást” helyezett kilátásba. Kritikusait „poloskáknak”, önmagát pedig „szabadságharcosnak” nevezte az EU-val szemben.
Nincs sajtótámogatás Magyarországon
Magyarországon nincs állami sajtótámogatás. Az állam, illetve az államhoz közeli intézmények és vállalatok a kormány irányítása alatt álló médiát hirdetésekkel finanszírozzák. E médiumok politikai tartalmait Orbán miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal határozza meg vagy felügyeli.
A független médiumok számára eddig a túlélés legfontosabb pénzügyi forrásai a külföldi adományok és támogatások, valamint a magyar adófizetők felajánlásai voltak – akik évente jövedelemadójuk egy százalékát juttathatják civil szervezeteknek.” x
orf.at/AI/zse
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 