Magyarország rossz irányba, Európa jobb irányba halad, csak a kontinens tagországainak laza szövetsége miatt túl lassú tempóban. Miközben Magyarországon élet-halál harc bontakozik ki egy 19-20. századi szabályok szerint kiépült autoriter rendszer és egy 20. századi, az ipari társadalom adta lehetőségekre építő és annak követelményeihez igazodó polgári demokrácia rekonstrukciójára törekvő politikai irányzat között, a világ ezek mindegyikén éppen túllépni készül.
Magyarországon Orbán Viktor 20. századi elvet akar megvalósítani, amikor egy munkaalapú társadalom üzemeltetését erőlteti, amihez egy félfeudális autoriter rendszert épített ki, azt bizonygatva, hogy ez hatékonyabb volna, mint az ugyancsak teljes rekonstrukcióra szoruló polgári demokrácia. A magyar ellenzék Orbán ellen fenekedve a polgári demokráciát próbálja meg újjáépíteni, annak minden, mára túlhaladott és világszerte a válság jeleit mutató intézményével és társadalmi-gazdasági mechanizmusával együtt.
A 19. és a 20. század fordulóján komoly lépéshátrányban szenvedő magyar társadalom, amely a mai napig nem volt képes elérni a polgárosodás nyugat-európai szintjét, e szint elérésére irányuló törekvéseivel változatlanul jelentős fáziskésésben van. Ez annyit jelent, hogy az orbáni NER trónfosztása talán arra jó lehet, hogy megállítsa a jelenlegi folyamatot, amelyet úgy jellemezhetünk, hogy Magyarország előremegy hátra, de ettől az ország automatikusan nem válik alkalmassá – a többiekkel lépést váltva – a betagozódásra a 21. század fősodrába.
Magyarország sikeres elszigetelése Európa túlélési esélyének egyetlen zálogától, az Európai Uniótól, történelmi – nem annyira ballépés, mint amennyire – halálugrás lenne a múltba, végleges lemondás a korszerű, 21. századi Magyarország megteremtéséről, mert arra hazánk sem egyedül, sem orosz-kínai szövetségben nem lesz képes. Ebben a vonatkozásban a 2026-os választásokon vagy akárhogyan máshogy Orbán megfosztása a hatalomtól, a NER megdöntése, a polgári demokrácia helyreállítása semminek nem a végét jelenti, csak az esélyt, hogy elkezdjünk végre tényleg felzárkózni a világ fejlett országaihoz.
Hogy most hol áll a világ, és benne mennyire rosszul áll Magyarország, arra közvetve jól rávilágít az alábbi interjú, ami Albert Wenger német-amerikai tech befektetővel készített az n-tv.de német hírportál a mesterséges intelligencia (MI) jelene és jövője által teljesen átalakuló világról, amit nemcsak a magyar, de a világ számos országának politikai vezetése sem értett meg eddig igazán.
A legtöbb ember még fel sem fogta, mennyire radikálisan változtatja meg a világot a mesterséges intelligencia – mondja Albert Wenger az interjúban, amelyben a közelgő MI-korszakról és arról is beszél, miért próbálnak meg olyan technológiai vállalkozók, mint Elon Musk, közeledni a populista Donald Trumphoz.
n-tv.de: Wenger úr, könyvében az ipari korszak végével, a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésével és a klímaválság veszélyeivel foglalkozik. Mennyire relevánsak ezek a témák egy olyan időszakban, amikor az amerikai elnök eltemeti a szabad kereskedelmet, támadja az amerikai demokráciát, és mi Európában új háborús veszélyre készülünk?
Albert Wenger: Nos: az éghajlat változik, függetlenül attól, hogy beszélünk-e róla. Az MI fejlődése robbanásszerű. És hogy olyan populistákat kapunk, mint Trump, az annak az átmenetnek a része, amelyről írok…
…az átmenet az ipari korszakból az MI-korszakba.
A probléma az, hogy a legtöbb politikus úgy viselkedik, mintha az ipari kort apró, fokozatos változtatásokkal meg lehetne őrizni. De az MI olyan technológia, amely képességeiben sokkal radikálisabb, mint bármi, amit az ipari korban ismertünk. Ha a politikusok azt mondják: „Ugyan, nem fog sok minden megváltozni”, az egyszerűen nevetséges. A populisták kihasználják ezt az űrt, és azt állítják: „Nekem van válaszom. Térjünk vissza a múltba.” Az emberek pedig rájuk szavaznak, mert azt gondolják: „Legalább történik valami.”
Albert Wenger Németországból származik, de évtizedek óta az Egyesült Államokban él, és amerikai állampolgársággal is rendelkezik. A New York-i Union Square Ventures kockázatitőke-cég vezető partnereként vált ismertté, kiemelkedően sikeres befektetéseivel többek közt az Etsy és a MongoDB esetében. “A tőke utáni világ” című könyve nemrég német nyelven is megjelent.
Mit kellene a demokratáknak ezzel szemben tenniük?
Újra kell gondolnunk a meglévő rendszereket. Ezalatt mindent értek: a szociális rendszert, az adórendszert, az egészségügyi rendszert, az oktatási rendszert. Ezek mind olyan rendszerek, amelyeket az ipari korszakban alakítottunk ki, és az ipari korra lettek szabva. A radikálisan új technológiákhoz új megoldásokra van szükség.
Egy ilyen megoldás, amelyet Ön javasol, a feltétel nélküli alapjövedelem.
Igen, új szociális rendszerre van szükségünk egy olyan korszakra, amelyben a gépek a legtöbb olyan dolgot, amiből ma az emberek pénzt keresnek, jobban tudják csinálni. Ezt a könyvben gazdasági szabadságnak nevezem. Évek óta meg vagyok győződve arról, hogy szükség van alapjövedelemre. A feleségemmel együtt egy saját kísérletet finanszírozunk: Hudson városában 128 véletlenszerűen kiválasztott ember öt éven keresztül havi 500 dollárt kap. Mint más pilóta projektekben, itt is azt látjuk: az emberek jobban érzik magukat, egészségesebbek, több idejük van a barátokra és a családra. Önmagukba fektetnek – ez gyakran továbbképzést jelent.
Hol tartunk ma az MI-fejlődésben?
Egy olyan fázisban vagyunk, ahol hihetetlen áttörések történtek. Elég csak a képgenerálást megnézni. Azok a képek, amelyeket ma a ChatGPT és társai készítenek, összehasonlíthatatlanul jobbak, mint három évvel ezelőtt. Vagy a vezető nélküli autó: sokáig csak vízió volt – most a Waymo hetente százezer utat bonyolít le egyedül San Franciscóban. Vagy a diagnosztika: mindig is tudtuk, hogy lehet olyan rendszereket építeni, amelyek jobban diagnosztizálnak, mint az emberek. Ma már vannak ilyen rendszereink – amelyek jobbak, mint az orvosok 80-90 százaléka.
És ez így folytatódik? Vagy elérhetünk hamarosan egy plafont?
Szerintem hiba előrejelezni ezt. Inkább különböző forgatókönyveken kell elgondolkodni. Van olyan, amely szerint a legrövidebb úton haladunk a szuper intelligencia felé. És van más, amely szerint időnként elérünk egy-egy plafont. De az eddig feltételezett akadályokat – legyen szó adatról vagy érvelési képességről – mind meg lehetett kerülni. Ez nem jelenti azt, hogy jövőre nem jöhet egy plafon. De a legtöbb ember még mindig nem érti, milyen radikális már most az MI-áttörés. Befektetőként ezt korábban észreveszem, mert a startupok azonnal alkalmazzák az új technológiákat. Részesedésem van például egy cégben, amely az ügyfélszolgálatát 18-ról 3 főre csökkentette, és ezzel még nőtt is az ügyfél-elégedettség. Ez ma történik, nem valamikor a jövőben. Sok cég a fejlesztői csapatát is megfelezte.
De a munkaerőpiacon ez mintha még nem jelentkezne – továbbra is kétségbeesetten keresnek szakembereket.
Ennek egyik oka, hogy a nagy cégeknél az átállás sokkal tovább tart. Viszont az ad-hoc szabadúszó piacokon már lehet látni a hatását. Ott sok szakma esetében csökkentek a bérek.
Hol áll Európa az MI-versenyben? Különösen Németországban erős a kisebbrendűségi érzés.
Ez teljesen alaptalan. Abba kellene hagyni, hogy csak az USA-ra nézünk. Itt is minden megvan, ami kell. De az államnak mögé kell állnia. Miért fektet be például az Allianz inkább az USA-ban, mint itt? Hogy ez ne így legyen, ahhoz más keretfeltételek kellenek. És európai szinten kell kezelni a kérdést. Erre van egy egyszerű, de radikális javaslatom. Ez a Mistralról szól…
…a francia cégről, amely az egyetlen európai vállalatként versenyképes nyelvi modellt kínál a piacon.
Az EU-nak fel kellene mentenie a Mistralt minden szerzői jogi korlátozás alól – ha cserébe vállalják, hogy a modelljük nyílt súlyú (Open Weight) marad.
Az Open Weight azt jelenti, hogy a modell paraméterei nyilvánosan hozzáférhetők.
A kínai modellek – például a Deepseek – jelenleg szintén így működnek, mert ott úgy gondolják, hogy a technológiájuk így terjed gyorsabban. Ez radikálisan szembemegy az OpenAI és más zárt modellekkel. És szerintem helyes is lenne: ha valamit visszaadsz a világnak, akkor jogod van a világ tudását is felhasználni.
Be lehet még érni az OpenAI-t? A cég nemrég 40 milliárd dollárt kapott befektetőktől, és 300 milliárd dollárra értékelték.
Ellen kell tartanunk. A legrosszabb jövő az lenne, amelyben létezik egy szuper intelligencia, amit Sam Altman irányít. (Sam Altman (született 1985. április 22-én, Chicago, Illinois, A amerikai technológiai vállalkozó és befektető, aki az OpenAI társalapítója és vezérigazgatója – a szerk.) Egy ilyen jövőben nem akarok élni. Olyan jövőt szeretnék, amelyben sokféle MI-modell létezik, és ezek előnyei a társadalomhoz áramlanak vissza, nem pedig néhány részvényeshez vagy tulajdonoshoz.
Az utóbbi hónapokban az USA-ban sok tech-vezető csatlakozott Trump táborához – például Marc Andreessen, David Sacks vagy a Tesla-vezér Elon Musk. Ezek olyan emberek, akikkel Ön évek óta kapcsolatban van. Megdöbbentette ez a fejlemény?
Nem, számítottam rá. Nem lep meg. Látni kell, hogy Trump mögött legalább két fontos csoport áll: egyrészt a tech-világ hatalmasai, másrészt Steve Bannon és a Project 2025 köre. Nagyon eltérő céljaik vannak, és nem is kedvelik egymást. A „Project 2025” (magyarul: „2025-ös projekt”) egy amerikai konzervatív politikai kezdeményezés, amelyet a Heritage Foundation és több mint 80 más szervezet támogat. Célja, hogy egy leendő republikánus elnök számára részletes útitervet biztosítson a szövetségi kormányzat átalakítására. A projekt főbb elemei:
- Politikai reformok: A Biden-adminisztráció környezetvédelmi és társadalmi intézkedéseinek visszavonása, valamint az abortuszpolitikák szigorítása.
- Személyzeti adatbázis: Konzervatív szakértők előtérbe helyezése a szövetségi pozíciók betöltésére.
- Képzési programok: Leendő kormányzati tisztviselők felkészítése a konzervatív elvek megvalósítására.
- 180 napos cselekvési terv: Részletes ütemterv a következő elnök első hat hónapjára.
Steve Bannon gyűlöli Muskot. Mindkét csoport úgy gondolja, hogy Trump segíti majd őket céljaik elérésében. De hogy kinek sikerül ez, az majd kiderül. Egy blogbejegyzésben kissé sarkítva úgy fogalmaztam: ötven százalék esély van rá, hogy Musk két év múlva börtönben ül, és a Starlink Trumpé vagy az államé lesz. Ezt csak félig mondtam viccből. Aki azt hiszi, hogy Trump egyszerűen mindent végrehajt, amit Elon Musk akar, az alábecsüli Trumpot.
Az interjú végére kívánkozik: Magyarország egyik fele 100 százalékos esélyt lát arra, hogy két éven belül Orbán Viktor börtönben fog ülni, nem abban, amelyben esetleg Musk, de majdnem ugyanazért. Az ország másik fele és a jelenlegi hatalom viszont 100 százalékos biztonsággal akarja ezt megakadályozni, azt reméli, hogy egy éven belül Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője, a magyar ellenzék vezetője fog börtönben ülni.
Annak esélye tehát, hogy sikerül megállítani Magyarország előremenését hátra, nem jelentéktelen, de tisztában kell lenni azzal, hogy az Orbán-rezsim megdöntése csak egy csata megnyerése lenne. A háborúnkat a jövőnkért még csak azt követően kell megindítani, megvívni és megnyerni. Mégpedig Európával közösen, mert más lehetőségünk nincs. Az irány, amerre a jelenlegi hatalom kormányozza az országot, nem zsákutcába, hanem szakadékba vezet. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 