Semmi és senki nincs biztonságban Donald Trump amerikai elnök érvényesülési vágyától, ami alól nem kivétel a katolikus egyház sem. Arra a kérdésre, kit látna szívesen a következő pápaként, Trump a Fehér Ház előtt újságíróknak kijelentette: „Szeretnék pápa lenni. Ez lenne az első választásom.” A 78 éves politikus ezután hozzátette: „Nem, nem tudom. Nincs különösebb preferenciám.” Ugyanakkor van egy amerikai bíboros, „aki történetesen egy New York nevű helyről származik, és nagyon jó.” Még meglátjuk, hogyan alakul a dolog – tette hozzá.
Trump ezzel feltehetően a New York-i érsekre, Timothy Dolan bíborosra célzott – anélkül, hogy nevén nevezte volna. A konzervatív egyházi vezetőt már 2013-ban is lehetséges utódként emlegették a lemondott XVI. Benedek pápa helyére. A 75 éves Dolan 2017 januárjában Trump beiktatásán fontos szerepet vállalt: ő mondta az ünnepség nyitóimáját.
Egy decemberi interjúban, amelyet a helyi PIX11 csatorna készített vele, Dolan kijelentette: „Hiszek Trump elnökben, és hiszem, hogy a hit egyre erősebb.” Hozzátette: nem is érti, „hogyan lehetne valaki az Egyesült Államok elnöke mély hit nélkül.” Az interjúban megemlítette a Trump elleni két merényletkísérletet is a 2024-es kampány során. „Úgy érzem, egy kicsit feltámadt.” Trump – Dolan szerint – tudja, hogy „valami misztikus történt ott.”
Nem mindenki osztja Dolan bíboros véleményét Donald Trumpról. Hivatali idejének első száz napjának összefoglalására a legalkalmasabb a katasztrófa szó. Minden releváns gazdasági mutató katasztrófára utal. Ráadásul Trump vámjai még meg sem jelentek az adatokban.
A választási kampány során Donald Trump nem fukarkodott a nagyívű ígéretekkel: az Egyesült Államokat egy új „aranykorba” vezeti majd, különösen az amerikai gazdaság fog „soha nem látott mértékben virágozni”. A második elnöksége kezdetétől számított 100 nap után azonban a gazdasági élet szereplői körében megdöbbenés uralkodik.
Ken Griffin, sztárbefektető és Trump kampányának támogatója arra figyelmeztet, hogy akár egy egész generációba is beletelhet, mire sikerül helyreállítani azt a kárt, amit Trump az USA „márkájában” okozott politikájával. Felmérések szerint az amerikai közgazdászok mintegy fele úgy véli, hogy az ország a következő tizenkét hónapban recesszióba csúszhat.
A gazdasági sokk középpontjában, amelyet Trump idézett elő, a vámok állnak. Az eddig általa bevezetett vámok az amerikaiak által fizetendő importadók szintjét egy csapásra az elmúlt több mint száz év legmagasabb szintjére emelték. Még akkor is, ha az amerikai vállalatok módosítják ellátási láncaikat, és a fogyasztók megváltoztatják vásárlási szokásaikat, az importadók jelentette teher olyan magas, mint utoljára az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága idején.
A vámok hatása még nem is látszik a gazdasági adatokban. Nincsenek még számok például a gazdasági növekedésről, a külkereskedelemről vagy az inflációról a legtöbb vám életbe lépése után. Ennek ellenére már most is komoly következmények mutatkoznak.
Az amerikaiak inflációs várakozásai például ugrásszerűen megemelkedtek a vámok bejelentését követően. Sok termék drágább lesz – vagy azért, mert importálják őket, és vámok sújtják, vagy azért, mert ezentúl az Egyesült Államokban fogják gyártani őket, sokkal magasabb költségek mellett.
Az inflációs várakozások egyébként is fontos jelzői a jövőbeni áremelkedésnek. Ha a fogyasztók és vállalatok magas inflációval számolnak, nagyobb valószínűséggel követelnek magasabb árakat vagy béreket, mintha alacsony inflációra számítanának.
Az amerikai gazdaság szempontjából legalább ennyire aggasztó a fogyasztói bizalom alakulása. A felmérések szerint Trump kiszámíthatatlan politikája miatt az amerikai fogyasztók annyira elbizonytalanodtak, mint az elmúlt évtizedekben csupán egyszer – 2022-ben, az orosz agresszió nyomán kialakuló energiaválság és inflációs krízis csúcspontján.
A fogyasztói bizalom a magánfogyasztás alakulásának egyik kulcsindikátora – márpedig ez rendkívül fontos az amerikai gazdaság számára, hiszen a hazai fogyasztás az amefrikai GDP mintegy kétharmadát teszi ki. Összehasonlításképpen: Németországban ez alig haladja meg az 50 százalékot.
Mindez a tőzsdéken is nyomot hagyott. Kezdetben a befektetők bizakodók voltak Trump hivatalba lépése után: három héttel az új elnökség kezdete után az S&P 500 amerikai részvényindex történelmi csúcsot ért el. Ezután viszont hanyatlani kezdett.
A „felszabadulás napján”, amikor Trump bejelentette eddigi legnagyobb vámcsomagját, az S&P 500 két nap alatt több mint tíz százalékot zuhant – ilyen mértékű esést a COVID-válság óta nem láttak az amerikai tőzsdéken. Bár a részleges visszavonás után a piacok valamelyest stabilizálódtak, az S&P 500 még mindig több mint tíz százalékkal van a februári csúcsértéke alatt.
A részvénypiac időszakos zuhanásánál is drámaibbnak ítéli sok szakértő a kötvény- és devizapiac alakulását. Általában, amikor a részvényárfolyamok esnek, az amerikai államkötvények árfolyama emelkedik – hiszen a befektetők biztonságos menedékként tekintenek ezekre.
Ezúttal viszont a Trump-féle vámháború nyomán a kötvények ára csökkent, hozamuk így emelkedett – ez egyértelmű jele annak, hogy megrendült a bizalom az USA és annak adóssága, valamint valutája iránt.
A dollárindex – amely az amerikai fizetőeszköz értékét méri más fontos valutákkal szemben – Trump hivatalba lépése óta jelentősen gyengült. George Saravelos, a Deutsche Bank devizaszakértője szerint Trump politikája már a dollár globális tartalékvaluta-státuszát is veszélybe sodorhatja. x
n-tv.de/AI/zse
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 