A háttérhatalmakról szóló összeesküvési teóriák gyártói számára pont az ellenkezőjét jelenthetik napjaink hírei, de a valóság az, hogy komoly alapja van annak a feltételezésnek, amely szerint Oroszország nagyobb háborúra készül, és nem lehet kizárni, hogy belátható időn belül támadást indíthat egy NATO-tagország ellen.
A világ vezetői egyre nagyobb aggodalommal figyelik Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai bázisokat bővít, és további csapatok telepítésére készül az európai határok közelében – számolt be a The Wall Street Journal. Oroszország katonai bázisokat bővít Petrozavodszkban és más, Finnország határához közeli régiókban. A katonai szakértők ezt Moszkva előkészületeinek tekintik egy lehetséges NATO-val való konfliktusra.
Az újonnan létrehozott katonai erők többségét a leningrádi katonai körzetbe helyezik át, amely Észtországgal, Lettországgal és Finnországgal határos. A tervek szerint az orosz hadsereg létszámát 1,5 millió főre növelik. A kisebb dandárokat 10 000 fős hadosztályokká alakítják át. Oroszország emellett új raktárakat és laktanyákat épít a csapatok számára, valamint új vasútvonalakat fektet le Észtország, Finnország és Norvégia határai mentén, illetve bővíti a térség meglévő vasúti infrastruktúráját is – mondta Emil Kastehelmi, a finn Black Bird Group OSINT elemzőcég munkatársa az újságnak.
„Amikor a csapatok visszatérnek (Ukrajnából – a szerk.), egy olyan ország határára tekintenek majd át (Finnországra – a szerk.), amelyet ellenségnek tekintenek. Az elmúlt évtized logikája alapján egy NATO-val való konfliktusra kell számítanunk” – mondta Ruszlan Puhov orosz katonai elemző, a Stratégia- és Technológiaelemző Központ igazgatója.
A katonai felszerelések gyártásának üteme arra utal, hogy Oroszország hamarosan készen állhat egy háborúra. „Az orosz hadsereg gyorsabban áll helyre és növekszik, mint ahogy a legtöbb elemző várta” – mondta Christopher Cavoli tábornok, az amerikai európai erők parancsnoka áprilisban a Szenátus egyik bizottsága előtt. „Az orosz hadsereg ma nagyobb, mint a háború kezdetén volt” – tette hozzá a tábornok.
Oroszország megnövekedett katonai kiadásai a védelmi ipari létesítmények teljes kapacitású működéséhez, a meglévő gyártósorok bővítéséhez és új gyártóhelyek megnyitásához vezettek – számolt be a The Wall Street Journal.
A nyugati hírszerzési becslések szerint míg Oroszország 2021-ben körülbelül 40 darab T-90M harckocsit gyártott, most évente mintegy 300-at állít elő. E harckocsik szinte mind Oroszországban maradnak, nem küldik őket a frontra – közölte a WSJ-vel egy magas rangú finn katonai tisztviselő. A dróngyártás szintén növekedett, és várhatóan az ágyúk és a lőszerek előállítása is mintegy 20%-kal nőni fog – jegyezte meg a lap.
Februárban a dán hírszerzés arra figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül nagyszabású háborút indíthat Európában, ha azt érzékeli, hogy a NATO gyenge.
Egy európai hírszerző ügynökség forrása a WSJ-nek azt mondta, hogy Oroszország megkísérelheti tesztelni a NATO összetartását azáltal, hogy megtámad egy kisebb tagállamot, például Észtországot, ahol jelentős oroszajkú lakosság él.
„Ha azt kérdezik, milyen gyorsan lenne képes Oroszország egy korlátozott műveletet végrehajtani a balti államok ellen, a válasz az lehet, hogy elég hamar” – mondta Michael Kofman, a Carnegie International Peace Alapítvány vezető kutatója.
Kofman szerint a balti országokban azzal számolnak, hogy ez a háború Ukrajna lezárása után két-három éven belül bekövetkezhet.
Ha egy nagyobb szabású háborúról lenne szó a NATO-val, az időtáv hét-tíz év is lehet – tette hozzá a szakértő.
Mint korábban beszámoltak róla, Oroszország 2024-es katonai költségvetése 149 milliárd dollár volt, ami kétszerese a 2015-ös összegnek. Ez az orosz GDP 7,1%-át, az összes állami kiadás 19%-át teszi ki.
A témához kívánkozik a német kancellár legutóbbi beszéde, amelyben Friedrich Merz határozott fellépést ígért az Európa békéjét veszélyeztető Oroszország imperialista törekvéseivel szemben.
Merz pártja „kis kongresszusán” a kormánya előtt álló feladatokról beszélt, amelyek közül kiemelte az ukrajnai háború kapcsán Németországra háruló feladatokat. Alább a beszéd erre vonatkozó részét emeljük ki.
„Németország évtizedek óta a legnagyobb kihívással néz szembe, amit meggyőzően igazoltak az ukrajnai háború eseményei az elmúlt hetekben. Ez a háború nem kizárólag ennek az országnak a területi integritása ellen irányul, ami önmagában is elég tragikus volna.
Ez a háború az egész európai kontinens politikai rendje ellen irányul. Engedjék meg nekem, hogy tekintettel erre, megfogalmazzam azokat az alaptételeket, amelyekre a politikánkat és a kihívásra adott válaszainkat a jövőben építeni fogjuk.
Ukrajna védelméhez nyújtott támogatásunkkal a saját szabadságunkat és a saját európai értékeinket is védjük. (hosszan tartó vastaps!) Ezért Ukrajna harca az orosz agresszorral szemben egyben harc a mi országunk békéjéért és szabadságáért, mert ez a háború a mi országunkat is veszélyezteti.
Mindennapjaink részévé váltak a szabotázsakciók, a digitális adatok és tengeralatti kábelek megrongálása, a lakosság szisztematikus félretájékoztatása, a merényletek és gyilkosságok számos európai országban, amelyek mindegyike mögött az orosz államvezetés és segítői állnak.
Ezek célja Európa megosztása, országainak és demokráciánk destabilizációja. Ezért ez ellen kellő eltökéltséggel és a védekezésre készen fogunk fellépni.”
Európában egyedül Orbán Viktor nem lát háborús veszélyt. Igaz, ő az egyedüli, aki országában háborús vészhelyzetet rendelt el. Ehhez valószínűleg az ellenzék elleni háborújához van szüksége, mert támogatottsága a 2026-os országgyűlési választások előtt egy évvel látványosan megroggyant. x
n-tv.de/Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 