A hétfői kanadai választások után nyilvánvalóvá vált, hogy a világ második legnagyobb területű, ámde alig 40 millió lakosú országa, Kanada nem akar élni a Donald Trump amerikai elnök által felkínált lehetőséggel, és nem válik önként az USA 51. tagállamává. Ez megnyitja az utat Magyarország előtt, hogy kinyilváníthassa belépési szándékát az Egyesült Államok kormányának, amely – szerintem – nem csinálna rosszabb vásárt vele, mint Kanadával.
Kezdjük azzal, hogy nem kényszer a disznótor, vagyis ha a juharlevelesek elszalasztják a történelmi lehetőséget, hogy 51.-ek lehessenek a világ legnagyobb nemzetgazdaságát üzemeltető és a világ messze legerősebb hadseregét fenntartó ország tagállamainak sorában, akkor magukra vessenek, ne siránkozzanak, ha senkik maradnak, egy Amerikával szomszédos, vámokkal meggyötört jelentéktelen ország, amely a GDP-jét tekintve alig fér be a világranglistán az első tízbe, mert éppen csak a kilencedik. A hadseregéről meg szó se essen, mert éppen hogy van, már amennyiben az US Armyhoz és nem a magyar hadsereghez mérjük.
Kezdjük azzal, milyen előnyökkel járna Magyarországnak az USA egyik államának lenni, már csak azért is, mert ugye Hungary First! Vagyis Magyarország az első, a mi érdekeinket nem rendeljük alá senki érdekének, még egy 450 millió lakosú és az USA-val azonos nagyságú GDP-vel büszkélkedő Európai Unió érdekeinek sem. Ahogyan azt immár az egész világ jól tudja.
Ha valami nem érdekünk, akkor vétózunk, amit jól tud Donald Trump úr is, hiszen elmesélte neki Orbán Viktor, amikor együtt piáltak az amerikai elnök rezidenciáján. Ezt Trumpnak is meg kell értenie, hiszen ő sem egyezik bele abba, hogy Európa, Ázsia, Kína vagy Oroszország, de egyáltalán bárki kihasználja az Egyesült Államokat, és rajta élősködjön. Hát mi se engedjük ezt meg senkinek, ami egészen biztosan nagyon tetszeni fog Trump elnök úrnak.
Magyarország tehát egyenlő lenne az egyenlők között, és a képviselőházban vagy a szenátusban is mindig kizárólag a magyar érdekeknek megfelelően voksolna a magyar képviselő vagy szenátor. Igaz, ott nincs vétójoga senkinek, érdekes módon a többség akarata érvényesül, ami első ránézésre nem látszik jobbnak, mint ami az EU gyakorlata, sőt, hiszen ott Magyarország bármikor bármilyen döntést megakadályozhat, ha kedve úgy diktálja, de nézzük inkább a dolog jó oldalát.
Ha belépnénk az USA-ba, akkor azonnal minden gondunk megszűnne az EU-t sújtó amerikai vámokkal. Nem lenne probléma a magyar demokrácia gyengécske helyzete vagy éppen a sajtószabadság hiánya, hiszen Trump elnök úr éppen most indított frontális támadást az amerikai demokrácia, az ottani sajtó és a közvélemény-kutatók ellen, amiért azok kormányzása első száz napjáról, a választók támogatásáról lehangoló adatokat hoztak nyilvánosságra. Hogy ez ne így legyen a jövőben, azt a magyar tapasztalatok átvételével nagyon gyorsan meg lehetne oldani. Csak követni kell az Orbán Viktor által kikövezett utat.
Ez vonatkozik az USA-ban szintén elszabadulni látszó inflációra is. Csak alkalmazni kellene Nagy Mártont fehér házi gazdasági tanácsadónak, és máris haptákba vágná magát a Walmart meg a többi nyerészkedő kiskereskedelmi lánc, megismernék, hogy hol lakik a magyarok istene, ha megkapnák a rendeletet arról, milyen haszonnal dolgozhatnak, és miket nem adhatnak drágábban az infláció megfékezése érdekében. Az amerikai jegybank is gyorsan beállna a sorba, és felhagyna az függetlenség megjátszásával, ha Orbán gyakorlatát követve hűtlen kezeléssel vádolnák meg az elnökét, hogy az utána jövők tudják, ki az úr a Fehér Háznál.
Számos magyar probléma is gyorsan megoldódna. Mindjárt az első napon megszűnnének a kórházi várólisták, mindjárt a társadalombiztosítással együtt, hiszen mindenki pillanatok alatt kórházba és orvos elé vagy kés alá kerülne, akinek van rá pénze. Akinek nincs, az próbáljon meg állampolgárságot szerezni Kanadában, mert ott a magyar rendszer van érvényben, és persze várólisták is vannak, ha nem is olyan hosszúak mint nálunk, mivel ott nincs olyan szorongás az országban, hiszen egy négyzetkilométerre egy kanadai jut, szemben a magyar száz fővel. Világos, hogy nálunk sorban állás van.
A magyar oktatást ért kritikák is okafogyottá válnának, mert magánkézbe kerülne az egészségügy mellett a felsőoktatás is, és az egyetemeken bárki tanulhatna, akinek van pénze vagy jól úszik, gyorsan fut és pontosan dob kosárra. A tömegközlekedés gondjai is egy csapásra megszűnnének, mert olyan az USA-ban gyakorlatilag nincs, hiszen mindenkinek van autója, akinek meg nincs, az annyit is ér.
Megszűnne a mantra, hogy Magyarország az egyik legkorruptabb ország, hiszen a magyar nemzeti nagytőkének esélye sem volna semmilyen állami megrendelést megnyerni az ottani világbajnok, na nem korrupció, de lobbirendszer mellett, hacsak a magyar GDP egy jelentős részét nem áldozza fel az állam lobbisták felvételére. Márpedig nem fogja, hiszen nálunk Orbán kormányzó a legnagyobb lobbista, és ő szaros havi 7 millió forintért bármit kilobbizik a családjának. A többieknek meg ott van a MasterCard.
A magyar hadsereg is nagyon gyorsan és zökkenőmentesen betagozódna az amerikai hadseregbe, főleg a határvadászaink iránt volna nagy kereslet, hiszen nekik sikerült, ami az amerikai katonáknak nem: Magyarországon nincs migráns. Viszont azt már nehéz feltételezni, hogy – amennyiben az USA egyik tagállama leszünk – ezt a helyzetet fenn fogjuk tudni tartani. Bár abban azért lehet reménykedni, hogy BAZ vármegye és társai vonzereje még egy ideig nem fogja felülmúlni Kaliforniáét, de ez nyilván gyorsan meg fog változni, és ahogyan utolértük Ausztriát, úgy utol fogjuk érni Kaliforniát is.
Végül rapid megoldás várható egy eddig megoldhatatlannak tűnő problémára, a magyarok gyenge idegennyelvtudására. Mivel az angol, amelyet Trump elnök úr hivatalos nyelvvé tett az USA-ban, lesz a hivatalos nyelv számunkra is, vagyis immár nem idegen nyelv, vagyis a magyar lesz az idegen nyelv, egy csapásra hazánk válik a világ idegen nyelvet legjobban beszélő országává. Hurrá, ez is megoldódik a csatlakozással!
És végezetül, de nem utolsósorban. Azért az nyilván nem volna olyan nagy kérés a részünkről Trump elnök úr felé, hogy esetleg korrigáljuk a Trianonban oly igazságtalanul meghúzott határok némelyikét. Mondjuk – ha már Trump úr olyan nagyvonalú Oroszországgal a Krím vagy Kelet-Ukrajna esetében -, tehetne egy kis kitérőt Kárpátalja irányába, ami szinte semmi nem volna ahhoz képest, amit Ukrajnából Putyinnak átengedett.
Az már tényleg csak hab lenne a tortán, ha Trump úr, amikor módosítja az alkotmányt és kihúzatja belőle, hogy csak két ciklusban lehet bárki az USA elnöke, ugyanazzal a lendülettel töröltetné belőle, hogy csak az Egyesült Államokban született indulhat az elnöki posztért. Van ugyanis egy jelöltünk az elnöki posztra, aki Trump úr harmadik elnöki megbízása után is csak 65 éves lesz, így türelmesen megvárhatja, amíg a kedves elnök úr fia kitölt még vagy háromszor négy évet, amikorra a magyar állam kormányzója is egészen biztosan elég szenilis lesz ahhoz, hogy az USA elnöke lehessen. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 