Kanadán belül a különböző időzónák miatt más-más időpontban zártak a szavazóhelyiségek. Bár a szavazatszámlálás még folyamatban van, a liberálisok vezetnek: 164 választókerületben nyertek vagy állnak az élen. A Pierre Poilievre vezette konzervatívokra ezzel szemben 147 kerület jutott. Az önálló többséghez 172 mandátum szükséges a parlament összesen 343 képviselői helyéből.
A konzervatív ellenzéki vezető, Pierre Poilievre elismerte vereségét, és gratulált Carney-nak a győzelemhez. „A Konzervatív Párt el fogja látni a feladatát, és elszámoltatja a kormányt” – mondta beszédében Ottawa fővárosban.
Ez a negyedik egymást követő parlamenti választás Kanadában, amelyet a liberálisok nyertek meg – ez ritkaságszámba megy a G7-ország történetében. Az még nem világos, hogy a liberálisok megszerzik-e az abszolút többséget. Ehhez legalább 172 mandátumra lenne szükség a parlamentben, amely Ottawa székhelyű, és 343 választókerület képviselőiből áll.
Ha nem sikerül megugrani a 172 mandátumos köszöböt, akkor a liberálisoknak koalíciós partnert kell keresniük. A helyi játékszabályok szerint a győztes kormányzó párt kormányon maradhat, de az első parlamenti szavazáskor bizonyítania kell a parlamenti többségének meglétét. Nem szükséges állandó kalíciós partner sem a kormányzáshoz, elég, ha minden szavazáskor megvan a többség a parlamentben.
A brit királyt képviselő kormányzónak a választások után nincs dolga. Nem kell kormányalakítással megbíznie a győztest. Közbelépnie csak akkor kell, ha nem jön létre egy kormányképes parlamenti többség. Ebben az esetben kell új kormány alakíására megbízást adni a második legerősebb pártnak.
A képviselőket közvetlen választással választják. Mintegy 29 millió embert hívtak az urnákhoz az USA északi szomszédjában, a világ második legnagyobb területű országában, amely hat időzónán át terül el.
Trump agressziói árnyékában
A liberális közgazdász Carney csak néhány hete vette át a pártelnöki és miniszterelnöki posztot Justin Trudeau-tól, aki népszerűsége csökkenése miatt az év elején, tíz év kormányzás után bejelentette visszavonulását. Carney most először nyert képviselői mandátumot is a parlamentben.
A választást Donald Trump amerikai elnök agresszív vámpolitikája és annektálási fenyegetései is beárnyékolták. Még a választás napján is felszólította a kanadaiakat, hogy támogassák az USA-hoz való csatlakozást. Trump beavatkozása teljesen felforgatta a kampányt: sokáig behozhatatlannak tűnő előnnyel vezettek a konzervatívok a közvélemény-kutatásokban, ám Trump ellenállására válaszul a kanadaiak összezártak, és nagy részük Carney mögé sorakozott fel.
Tapasztalt válságkezelő kontra „Canada First”-jelölt
A 60 éves Carney nemzeti és nemzetközi válságkezelési tapasztalatokat hoz magával. A 2008-as pénzügyi válság idején a kanadai jegybank vezetője volt, majd 2013 és 2020 között a brit jegybankot vezette a Brexit zűrzavaros időszakában. Ezt követően 2024 januárjáig az ENSZ klímavédelmi különmegbízottjaként dolgozott.
Carney azt szorgalmazza, hogy Kanada szorosabb kapcsolatokat ápoljon Európával és Ázsiával, hogy csökkentse kereskedelmi függőségét az USA-tól. A közvélemény-kutatások szerint a legtöbb kanadai Carney-t tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy szembeszálljon Trumppal.
A konzervatív jelölt, Poilievre politikai stílusát viszont egyértelműen Trump ihlette. Az adócsökkentésekért és az állami kiadások visszafogásáért kampányoló 45 éves politikus olyan kifejezéseket használt, mint „álhírek”, „woke ideológia” és „szélsőbaloldali erők”, emellett azt ígérte, hogy Kanada mindig az első helyen áll majd – „Canada First”. Ez sokáig kedvező fogadtatásra talált – egészen Trump fellépéséig.
További központi kampánytémák voltak a megélhetési költségek emelkedése, a lakbérek növekedése, a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés, valamint az egészségügy és a migráció.
A választás ráadásul egy tragikus esemény árnyékában zajlott: a nyugati partvidéki Vancouverben a hétvégén egy férfi belehajtott egy filippínó közösségi utcai ünnepség tömegébe, és legalább tizenegy embert megölt. A rendőrség őrizetbe vett egy 30 éves gyanúsítottat, és meggyőződésük szerint nem terrortámadás történt. x
n-tv.de/AI/zse
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 