A magyar és az amerikai békegalambok kötelékrepülésével mit sem törődve a hidegháború óta tapasztalt legnagyobb fegyverkezési hajsza folyik a világon, mindenekelőtt Európában. Európa országai az orosz-ukrán háborúból azt a tanulságot vonták le, hogy nem lehet bízni sem Oroszországban, sem az USA-ban. Moszkva ballisztikus rakétákkal, drónokkal és páncélosokkal a világ-, de legfőképpen Európán belüli nagyhatalmi státuszának helyreállításába fogott, amihez megszerezte a Kínára mint fő ellenfelére fókuszáló és Európát ejtő Washington támogatását.
Az ukrajnai és gázai háborúk súlyos következményekkel járnak: a katonai kiadások olyan mértékben növekednek, amilyenre a hidegháború vége óta nem volt példa. Németország először került a világon a negyedik helyre az Egyesült Államok, Kína és Oroszország után. A világ katonai kiadásai 2024-ben már tíz egymást követő évben nőttek. Különösen Európában és a Közel-Keleten volt erőteljes az emelkedés, amit az ukrajnai és a Gázai övezeti háborúk, valamint az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti konfliktus magyarázhat.
Az összes állam együttesen mintegy 2,72 billió amerikai dollárt (körülbelül 2,38 billió eurót) fordított katonai célokra – közölte a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) legújabb jelentésében. Ez inflációval kiigazítva 9,4 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest – ami a hidegháború vége óta a legnagyobb éves növekedés.
A SIPRI szerint Németország 2024-ben 88,5 milliárd amerikai dollárt (77,6 milliárd eurót) költött katonai célokra – ez 28 százalékkal több, mint az előző évben –, és ezzel az újraegyesítés óta először megelőzte Közép- és Nyugat-Európa összes többi országát. Világszinten így Németország a negyedik helyre került, az élen álló Egyesült Államok, valamint Kína és Oroszország mögé.
Az intézet szerint 2024-ben Európa minden állama – Máltát kivéve – növelte katonai kiadásait. Oroszország 149 milliárd dollárral (csaknem 131 milliárd euróval) messze a legtöbbet költötte katonai célokra Európában. A háború sújtotta Ukrajna 64,7 milliárd dollárt (körülbelül 56,7 milliárd eurót) fordított haderejére. A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva Ukrajna a világon a legnagyobb arányban – 34 százalékban – költött katonai kiadásokra.
Az Egyesült Államok, amely évek óta toronymagasan vezeti a katonai kiadások listáját, a jelentés szerint 997 milliárd dollárt (874 milliárd eurót) költött, amely a globális katonai kiadások 37 százalékát tette ki. A második helyezett Kína hét százalékkal növelte kiadásait, 314 milliárd dollárra (körülbelül 275 milliárd euróra), ezzel immár három évtizede srófolja fel katonai költségvetését.
A Közel-Keleten összességében szintén nőttek a katonai kiadások a SIPRI szerint, de jelentős növekedést csak Izrael és Libanon mutatott fel. Izrael katonai kiadásai 65 százalékkal emelkedtek – ilyen mértékű növekedésre 1967, a hatnapos háború óta nem volt példa –, összesen 46,5 milliárd dollárra (több mint 40 milliárd euróra).
A SIPRI évente megjelenő jelentése a világ katonai kiadásairól a maga nemében a legátfogóbb adatgyűjtésnek számít. A békekutatók a katonai kiadások közé sorolják a személyi ráfordításokat, a katonai segélyeket, valamint a katonai kutatásra és fejlesztésre fordított összegeket is.
Magyarország a világ katonai kiadásainak rangsorában a középmezőnyben helyezkedik el. 2024-ben a védelmi költségvetés elérte az 5,23 milliárd amerikai dollárt, ami a világon a 41. helyre sorolja az országot ebben a kategóriában.
A NATO által előírt kétszázalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt Magyarország 2023-ban már teljesítette, és 2024-ben is fenntartotta ezt a szintet. A 2025-ös költségvetésben a védelmi kiadások meghaladják az 1750 milliárd forintot, ami továbbra is a GDP két százaléka körül alakul.
A védelmi költségvetés jelentős részét – mintegy 47,8 százalékát – új felszerelések beszerzésére és kutatásfejlesztésre fordítják, ami kiemelkedő arány a NATO-n belül, ahol az elvárás legalább 20 százalékos. Ez a magas arány hozzájárul Magyarország haderejének modernizációjához, amelynek része többek között a német Rheinmetall Lynx gyalogsági harcjárművek és a svéd Gripen vadászgépek beszerzése, valamint egy új légvédelmi rendszer kiépítése.
Ugyanakkor a költségvetési nyomás miatt 2025-ben a védelmi kiadások nominális csökkenése látszik, és a GDP-hez viszonyított arányuk kissé két százalék alá eshet. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a két százalék feletti védelmi kiadások „tüdőlövést” jelentenének a magyar gazdaságnak, jelezve, hogy a jelenlegi szint fenntartása is jelentős terhet ró az országra. x
n-tv.de/AI/zse
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 