
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump az Ukrajna elleni háborúban az agresszornak, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kedvez – figyelmeztetett az ORF osztrák közmédiának adott interjújában Irina Serbakova, a berlini emigrációba élő orosz történész. Trump nem támaszt semmilyen követelést Putyinnal szemben, miközben Ukrajnát arra akarja kényszeríteni, hogy a további segélyekért cserébe az USA nyersanyaggyarmatává váljon. Európa szerepével kapcsolatban a Memorial nevű orosz emberi jogi szervezet alapítója „nulladik óráról” beszél.
A fegyverszünetért folytatott erőfeszítések ellenére Oroszország tovább folytatja drón- és rakétatámadásait ukrán célpontok ellen – mintha Putyin azt akarná jelezni a világnak, hogy valójában nem érdekli a háború mielőbbi befejezése.
Putyin csak a saját feltételei szerint akar békét – jelentette ki Serbakova. Ebben a tekintetben Trump igazi ajándék Putyin számára, mert kizárólag Ukrajnára gyakorol nyomást. Az elképzelés szerint Ukrajna a jövőbeli katonai segítséget azzal fizetné meg, hogy az USA hozzáférést kapna az ország nyersanyagforrásaihoz és infrastruktúrájához.
„Nulladik óra” Európa számára
„Trump el akarja adni Ukrajnát Putyinnak” – mondta Serbakova. Ugyanakkor lehetővé tette Putyin számára, hogy elérje egyik legfontosabb célját: a tárgyalásokkal Trump ismét nemzetközileg szalonképessé tette az orosz elnököt.
Európa számára eközben ütött a „nulladik óra” – mondta a történész. Mivel Trump kétségessé tette az USA katonai védőernyőjét Európa fölött, a kontinensnek saját erejéből kell megvédenie Ukrajnát – és önmagát is. Emberjogi aktivistaként nehéz ezt kimondania, de: „Európának okosan kell fegyverkeznie, és új, közös biztonsági struktúrákat kell kialakítania.”
Serbakova figyelmeztetett: Ukrajna sorsával Európa sorsa is eldől. Ha az európai államok továbbra is csak vonakodva segítik Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcában, és Putyin győztesként kerül ki a háborúból, akkor Európa is veszített. Mások fognak dönteni Európa jövőjéről.
Az orosz beavatkozás veszélye
A történész felszólította az európai vezetőket, hogy ismerjék fel az autokraták – mint Putyin – jelentette veszélyt, Európára nézve is. Nemcsak a történelem, de a jelen is elegendő figyelmeztető példát kínál. Serbakova Belaruszt említette, ahol Aljakszandr Lukasenka Putyintól teljesen függő diktátorként uralkodik, valamint Grúziát, ahol egy oroszbarát kormány leállította az ország eddigi Európa-orientált irányvonalát.
Putyin még erősebben beavatkozhat az európai politikába – figyelmeztetett Serbakova. Katonai támadást egy EU- vagy NATO-tagállam ellen kevéssé tart valószínűnek, mivel Putyinnak jelenleg nincs meg hozzá a katonai ereje.
Hibrid hadviselés
Oroszország azonban a „hibrid hadviselésre” épít, azaz nem katonai eszközökkel történő beavatkozásra. Merényletek, mérgezések, megvesztegetés és dezinformációs kampányok az interneten – csak néhány azon eszközök közül, amelyekkel Putyin megpróbálja befolyásolni az európai politikát és közvéleményt. A Putyinnak kedvező állam- és kormányfők – mint például Orbán Viktor Magyarországon és Robert Fico Szlovákiában – az ő malmára hajtják a vizet.
A Memorial szervezet
A történész és germanista Irina Serbakova 1988-ban társalapítója volt a Memorial nevű legrégebbi orosz emberi jogi szervezetnek. Ez a szervezet a sztálini tömeges erőszakcselekmények feltárásával és a mai Oroszországban elkövetett emberijog-sértések dokumentálásával foglalkozott. Vlagyimir Putyin elnök a szervezetet – amely béke Nobel-díjat is kapott – a 2022-es ukrajnai invázió előtt nem sokkal feloszlatta.
A populisták veszélye Európára
Serbakova keményen bírálta Európát: az Ukrajna elleni orosz invázió előtt elfordította tekintetét Putyin agresszív külpolitikájáról és az eltérő vélemények elnyomásáról Oroszországban. „Mi, orosz emberijog-védők rekedtre kiabáltuk magunkat, de Európában nem hallották meg a figyelmeztetéseinket” – mondta Serbakova. Az európai kormányok és cégek, például Németországban és Ausztriában, inkább üzleteltek Putyinnal, és nem akartak tudomást venni az emberijog-sértésekről.
Ha Európa most levonja a múlt tanulságait, akkor még megőrizheti demokratikus alapjait – véli Serbakova. Ugyanakkor figyelmeztetett a populisták egyre növekvő politikai befolyására. Gyakran a lakosságot elvakítják a populista jelszavak, és nem érzékelik a közelgő veszélyt. „Az emberek többnyire nem tartják elképzelhetőnek, hogy ez diktatúrához, sőt háborúhoz vezethet. Aztán egyszer csak háborúban találják magukat. Így történt ez velünk Oroszországban is.”
„Sötét évek Oroszország számára“
Serbakova szerint hazája, Oroszország előtt sötét évek állnak. Putyin hosszú uralma, különösen az Ukrajna elleni háború teljesen átalakította az orosz társadalmat. Áthatja a nacionalizmus, az agresszivitás és a hazugságpropaganda. Az alapvető szabadságjogok megszűntek, az eltérő véleményeket vallókra kínzás és börtön vár.
Serbakova ugyanakkor meg van győződve arról, hogy egyszer Oroszország előtt is megnyílik a lehetőség a politikai változásra. Nem zárja ki, hogy Putyin uralma után technokraták kerülnek hatalomra, akik a gazdasági és társadalmi válság enyhítése érdekében újra fel akarják venni a kapcsolatot a Nyugattal, hogy megszabaduljanak a szankcióktól. Belpolitikai téren is csökkenhet az elnyomás.
Ehhez azonban mélyreható reformokra lesz szükség a politikai és jogi rendszerben, hogy megelőzhető legyen az újabb visszacsúszás az autokráciába. Ez a reformfolyamat azonban még nagyon távolinak tűnik – mondta Serbakova –, és addig az orosz társadalomnak igen nagy árat kell fizetnie.
A kétségbeesés mint hajtóerő
A 76 éves történésznő nem hiszi, hogy valaha visszatérhet Oroszországba. „Ha húsz évvel fiatalabb lennék, talán lenne rá esély.” Arra a kérdésre, hogy mi ad neki reményt egy ilyen széthullott világrendben, Serbakova a híres orosz költőnőt, Anna Ahmatovát idézte: „Néha a kétségbeesés jobb, mint a remény.”
A remény sokszor illúziókkal jár, míg a kétségbeesés segít tisztábban látni a katasztrófa valódi mértékét. Ő maga kétségbeesett – mondta Serbakova –, de ez ad neki erőt ahhoz, hogy továbbra is megszólaljon, és felhívja a figyelmet a történelmi és jelenlegi emberi jogsértésekre. x
ORF.at/AI/Zsebesi Zsolt
