Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, aki alig több mint két hónapja van másodszor is hivatalban, erősen gondolkodik azon, hogy ne próbálja-e meg harmadszor is betölteni az elnöki posztot, ami az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának 1951-es, 22-dik módosítása után csak kétszer lehetséges. A 78 éves politikus szerint „megvan annak a módja”, hogy megkerülje az alkotmányba foglalt tiltást.

Az NBC News-nak adott vasárnapi interjújában Trump kijelentette, hogy véleménye szerint „sokan szeretnék”, ha ezt megtenné. Ezt részben a legfrissebb közvélemény-kutatásokkal indokolta, bár ezek az adatok valójában sokkal kedvezőtlenebbek, mint ahogyan Trump sugallta. Elismerte azonban, hogy még hosszú út áll előtte, és jelenlegi elnöksége épp csak elkezdődött. Ezért „a jelenlegi helyzetre” kíván koncentrálni.

Amikor konkrétan rákérdeztek egy újabb ciklusra, Trump először csak annyit mondott: „Szeretek dolgozni.” Amikor pontosításra kérték, hozzátette: „Nem viccelek.” Szerinte azonban még túl korai erről gondolkodni.

Mivel az alkotmány csak két elnöki ciklust engedélyez, Trumpot megkérdezték, hogy bemutattak-e neki olyan terveket, amelyek lehetővé tennék a jelenleg lehetetlent. Az amerikai elnök erre így válaszolt: „Vannak módszerek, amelyekkel ezt meg lehetne tenni.”

Az NBC News maga vázolt fel egy forgatókönyvet, amelyben J. D. Vance-t választanák elnöknek, aki aztán átadná a szerepet Trumpnak. Ez egy lehetséges módszer lenne Trump szerint, de létezne egy másik is, amelyet azonban nem kívánt megnevezni.

Az első módszer némileg emlékeztet Oroszországra, ahol Vlagyimir Putyin két egymást követő ciklus után szintén nem indulhatott újra. Dmitrij Medvegyev 2008-ban formálisan orosz elnök lett, de a politikai hatalom továbbra is Putyinnál maradt. 2012-ben Putyin ismét elnök lett, és jelenleg már a 21. évét tölti Oroszország vezetőjeként.

Lehetőség lenne az amerikai alkotmány módosítására is, azonban ennek komoly akadályai vannak. Ehhez az szükséges, hogy az Egyesült Államok kongresszusának kétharmada vagy az összes szövetségi állam kétharmada kezdeményezze egy alkotmányozó konvent összehívását. Ezt követően a konvent tagjainak a háromnegyede hagyja jóvá az alkotmánymódosítást.

Trump többször is kokettált a saját kormányzási és hatalomfelfogásával kapcsolatos kijelentésekkel. A választási kampány során egy keresztény csoport előtti rendezvényen azt mondta, hogy annak tagjainak csak egyszer kell elmenniük szavazni – későbbi választásokon már nem. Megfigyelők ezt a demokrácia elleni esetleges támadásként értelmezték.

A Fehér Ház a közösségi médiában már királyként ábrázolja Trumpot. Egy, a „Time” magazinra emlékeztető címlapon Trump koronával New York látképe előtt látható. A képen a felirat: „Long live the King” – „Éljen soká a király”.

Egyáltalán nem egyedülálló Trump törekvése a nemzetközi politikában. Nemcsak Putyin játszotta már el, hogy az alkotmányt megerőszakolva, majd átírva hatalmon maradhasson, de legutóbb Recep Tayyip Erdoğan török elnök is ugyanezzel állt elő.

Bár Erdoğan korábban azt ígérte, hogy második újraválasztása után, ha hivatali ideje letelik, kivonul a politikából, most – miután letartóztatta legveszélyesebb politikai riválisát – váratlanul bejelentette, hogy 2028-ban harmadszor is indulni fog az elnöki fotelért.

A fentiek fényében is elég valószínűtlen, hogy a magyar kormányfő, aki mindhárom politikai túlórára hajtó, vagy azt már meg is valósító politikussal, tehát Trumppal, Putyinnal és Erdogannal is szívélyes viszonyt ápol, más terveket forgatna a fejében, nem azt, hogy megpróbáljon minden lehetőséges eszközzel addig a Karmelita kolostor lakója maradni, amíg onnan egyenesen a krematóriumba nem viszik.

Az autokrata, önjelölt politikai zsenik közismert tulajdonsága, hogy amint hatalomra kerülnek, onnan csak kirobbantani lehet őket. Ezért is tűnik legalábbis kétségesnek, hogy akár egy választási vereség esetén is arra lehetne számítani, hogy Orbán gratulál a győztesnek, és szerényen a háttérbe vonul, miután átadta utódjának a hatalmat.

Annál is kevésbé, mert közmegegyezés van az ellenzéki oldalon, és komoly társadalmi igény is tapasztalható arra, hogy ő és közvetlen munkatársai, udvartartása, a közvagyon megdézsmálásából degeszre hízott nemzeti nagytőkések vagyonelkobzás után egy magyar fegyintézetbe nyerjenek elhelyezést. x

Zsebesi Zsolt

Hozzászólás