Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump 25 százalékos büntetővámot kíván bevezetni a külföldről behozott autókra. A vámok minden olyan gépkocsira vonatkoznának, amelyet nem az Egyesült Államokban gyártottak – mondta Trump szerdán délután a Fehér Házban. „Ha az Egyesült Államokban készültek, akkor egyáltalán nincsenek vámok” – tette hozzá.
A republikánus elnök januári hivatalba lépése óta jelentős számú vámot jelentett be, vagy léptetett életbe. Március 12. óta új amerikai vámok vonatkoznak az acél- és alumíniumimportokra, amelyek 25 százalékos terhet jelentenek az európai gyártók számára is. Kanadával és Mexikóval külön vámháborúban áll az USA.
Trump már korábban kilátásba helyezte az autóimportra kivetett vámokat, amelyek különösen érzékenyen érinthetik a német autógyártókat és beszállítóikat. Az amerikai elnök intézkedései egy világszintű kereskedelmi háború rémét vetítik előre, amely súlyos gazdasági következményekkel járhat.
A német sajtó, érthetően, kongatja a vészharangokat, amelyek jelentős mértékben a magyar gazdaság szereplőinek és a magyar kormány „repülőrajtról” álmodozó gazdasági döntéshozóinak is szólnak. Donald Trump, akitől a magyar kormányfő egy új aranykor eljövetelét várta, újabb gyomrost visz be Magyarországnak, amelyet az uniós pénzek elmaradása után most az amerikai elnök által kirobbantott vámháború sodor reménytelen helyzetbe egy évvel a soros országgyűlési választások előtt, amelyen hosszú idő óta először kell a kormányoldalnak győzelemre esélyes ellenzéki párttal sorompóba szállnia.
Orbánnak és csapatának szinte napról napra romló pozíciói azzal a reális veszéllyel fenyegetnek, hogy a magyarországi viszonyok indukálta tömeges felháborodás ellen a hatalomnak nem marad más eszköze a hátsója fedezésére, mint a nyílt politikai erőszak, amelynek bevezető lépéseit csak a vak nem látja.
A szivárványosok ellen indított frontális támadás valós célpontja a magyar ellenzék és az egyre határozottabban szerveződő magyar civil társadalom. Mivel az osztogatásra nincs és nem is lesz pénz, jelenleg az ígérgetések idejét éljük, de a mézesmadzag után hamarosan számítani kell a bunkósbotra.
Az hiú ábránd, hogy a 20. századi szocialista gazdaságirányításban már látványosan megbukott nem piackonform intézkedések, az árstopok és árrésszabályozás, az energia árának központi szinten tartása elég a lakosság szimpátiájának megőrzésére, amikor ezek ellenére is rekord szintű az infláció, és semmilyen minőségi ugrásnak nyoma sem látszik a közszolgáltatások, mindenekelőtt az egészségügy, a tömegközlekedés vagy éppen az oktatás terén. Az adóelengedésen alapuló családtámogatási intézkedések pont azoknak nem jelentenek segítséget, akik arra a legjobban rá vannak szorulva.
Orbán egy olyan zsákutcába manőverezte magát úgy politikailag, mint gazdaságilag, amiből nem a választásokig hátralévő egy év, de tíz év alatt sem fog tudni kikecmeregni. Azokkal, akiktől segítségre számíthatna, vagyis Európával, az EU-val teljesen megszakította a normális együttműködést.
Magyarország mára már nem tekinthető az EU vagy a NATO tagjának, mert nem vesz részt a közös döntések kidolgozásában, a magyar jogállam siralmas helyzete és az Európa-bajnok korrupció miatt el van zárva a pénzforrásoktól, miközben az új szövetségeseitől – bármennyire is pedálozik – konkrétan nem kap semmit, de semmire nem is számíthat.
Ma a kormánysajtó azzal eteti az embereket, hogy Donald Trump amerikai elnök az utóbbi években legalább százszor vette a szájára Orbán Viktor nevét. Mintha az nem is számítana, hogy ennek a pozitív hozadéka a magyar gazdaság vagy a magyar politika számára a nullával egyenlő, miközben Trump konkrét intézkedései, amelyek Európát és a világgazdaságot sújtják, hatványozottan csapnak le Magyarországra. Ezeknek fatális következménye lesz. Abban az értelemben is, amennyiben igazolást fog nyerni a történelmi tapasztalat arról, hogy a sarokba szorított fenevad támad a legdurvábban. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 