Az EU figyelmen kívül hagyja Magyarország ellenállását Ukrajna támogatásával kapcsolatban a csütörtöki uniós csúcstalálkozón. Orbán Viktor ugyan szimbolikus lépésekkel blokkolhat közös nyilatkozatokat, és lassíthatja a folyamatokat, de nem tudja megakadályozni egy jelentős EU-védelmi hitelcsomag jóváhagyását, sem azt, hogy más országok növeljék katonai kiadásaikat – két olyan intézkedést, amelyek közvetlenül Ukrajnának kedveznek – írja a csütörtöki uniós csúcsról tudósító AP amerikai hírügynökség.
Csütörtökön egy hónapon belül másodszor fordul elő, hogy az Európai Unió minden más tagja hajlandó aláírni egy közös nyilatkozatot Ukrajna támogatásáról, de Magyarország egyedüliként nem. Annak érdekében, hogy a tényleges pénzügyi és katonai támogatást megadhassák Ukrajnának, Magyarország európai partnerei egyre több utat találnak, amivel megkerülik a magyar vétót. A csúcs előtt uniós tisztviselők és más országok diplomatái világossá tették, hogy nem fognak órákig tartó vitákba bonyolódni Orbánnal, amikor Ukrajnáról nem lehet megállapodásra jutni – írja az AP.
Elvi kérdésként kezelve a 27 EU-tagország törekszik az egyhangúságra a nagy döntésekben. Különösen a külpolitikai kérdésekben ez gyakran jogi követelmény is. A határozottan nacionalista Orbán vezetése alatt Magyarország egyre távolabb sodródott az EU fő áramlatától az ukrajnai háború ügyében, ismételten akadályozva több milliárd eurós segélycsomagokat és szankciókat. Azonban az unió többi tagja egyre inkább hajlik arra, hogy nélküle is előrelépjen, amit a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs is megerősíteni látszik – vélekedik az amerikai hírügynökség.
Az AP emlékeztet arra, hogy a most csütörtöki nyilatkozat egy szimbolikus lépés, amely a korábbinál is elszigeteltebb helyzetbe hozza Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ugyanakkor Orbán bátorítást is kap az Egyesült Államok elnökétől, Donald Trumptól, aki tűzszünetet szorgalmaz Ukrajnában. Trump Ukrajnát hibáztatja Oroszország provokálatlan inváziójáért, miközben Kijevet vádolja azzal, hogy feleslegesen elhúzza a második világháború óta Európa legnagyobb szárazföldi háborúját.
Orbán az EU vezetői közül a legközelebb áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, és támogatja Donald Trump Moszkvával folytatott béketárgyalásait, amelyek nagyrészt figyelmen kívül hagyták Kijevet és az EU-t. Két hete Magyarország nem volt hajlandó aláírni egy közös uniós nyilatkozatot, amely szerint Ukrajna „az erő révén” érhet el békét, az európai katonai és pénzügyi támogatás folytatására támaszkodva
Ezen a héten Bóka János európai ügyekért felelős magyar miniszter jelezte, hogy Budapest ismét így jár el a csütörtöki csúcstalálkozóra készülő közös nyilatkozattal kapcsolatban. „Az Ukrajnára vonatkozó rész több ponton is ellentétes Magyarország stratégiai érdekeivel és jövőképével az új európai biztonsági rendszer kialakításáról” – mondta Bóka hétfőn.
Két hete, egy rendkívüli csúcson Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke Magyarországot „elszigeteltnek” nevezte. „Tiszteletben tartjuk Magyarország álláspontját” – mondta. „De ez egy álláspont a huszonhétből, és huszonhat több, mint egy.”
Az AP felhívja a figyelmet arra, hogy mindeközben az EU többi tagállama folyamatosan keresi a módját, hogy kifejezze támogatását Ukrajna iránt. Kedden hat északi ország sürgette az Európai Bizottságot, hogy találjon módot Ukrajna gyorsabb uniós csatlakozásának elősegítésére. Kijev tavaly kapott zöld utat a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, miután Magyarország feladta vétóját, de a folyamat még nem indult el.
Dánia, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia – amelyek mind közel vannak Oroszországhoz, vagy határosak vele – konkrét javaslatokat kértek az Európai Bizottságtól Ukrajna csatlakozási folyamatának határozott előmozdítására egy, az Associated Press által látott levélben.
Jessica Rosencrantz svéd európai ügyekért felelős miniszter az AP-nek elmondta, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának támogatása „befektetés az egész kontinens biztonságába”.
Az EU-hoz való csatlakozás jellemzően évekig vagy akár évtizedekig tartó, nehéz reformokat igényel, bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt sugallta, hogy Kijev akár az évtized végéig csatlakozhat.
Magyarországon Orbán azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja Ukrajna csatlakozását, és közvélemény-kutatást tervez arról, hogy az országot be kell-e fogadni. Az uniós bővítési döntések egyhangúságot igényelnek, ami miatt más csatlakozási kérelmek, különösen Törökországé, már megrekedtek.
Az Egyesült Államok jövőbeni támogatása Ukrajna iránt továbbra is bizonytalan, miután Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között feszültségek alakultak ki – vélekedik az amerikai hírügynökség.
A csúcstalálkozó előestéjén, egy szélsőjobboldali uniós politikusok részvételével zajló találkozón Orbán kijelentette, hogy nem támogatja a pénzügyi segítségnyújtást Ukrajna harcának fenntartására. „A mi felfogásunk szerint az Európai Uniónak egyetlen egyszerű küldetése van: támogatni Donald Trump erőfeszítéseit a béke megteremtésére” – mondta.
Miközben az EU vezetői hosszú távú intézkedéseket fontolgatnak Kijev támogatására, a háború menetét ma elsősorban az Egyesült Államok alakítja. Ukrajna és Oroszország elviekben megállapodott egy korlátozott tűzszünetről, miután Trump mindkét elnökkel beszélt, bár egyelőre nem világos, hogy az mikor és hogyan léphet életbe. x
AP/AI Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 