Az amerikai elnök rendelettel kívánja megszüntetni a szövetségi oktatási minisztériumot – számolt be a Wall Street Journal az ügyet ismerő, de névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva. A jelentés szerint a rendeletet akár már ma, csütörtökön aláírhatják.
A lap birtokába jutott rendelettervezet szerint Linda McMahon oktatási minisztert arra utasítják, hogy „tegyen meg minden szükséges lépést az Oktatási Minisztérium bezárása érdekében”, azzal a korláttal, hogy ez „a lehető legnagyobb mértékben és jogilag megengedett módon” történjen.
A minisztérium bezárása Trump kampányígérete volt, amelynek értelmében a szövetségi államok visszakapnák az irányítást ezen a területen. A jelentés szerint a vonatkozó végrehajtási rendeleten már Trump választási győzelme óta dolgoznak. „Az az elképzelés, hogy az amerikai oktatást szövetségi programokon és pénzügyi támogatásokon keresztül ellenőrizzük, mert a féktelen bürokraták, akiket ezek a programok és pénzek támogatnak, cserbenhagyták gyermekeinket, tanárainkat és családjainkat” – áll a tervezetben.
A szenátus által megerősített oktatási miniszter, Linda McMahon már egy belső e-mailben előkészítette a minisztérium alkalmazottait a radikális változásokra. A 76 éves miniszter azt írta, hogy az oktatás ügyét vissza fogja adni az egyes államoknak. „Az amerikai választók engem azzal bíztak meg, hogy felszámoljam az Oktatási Minisztérium bürokratikus túlkapásait – ez jelentős feladat, amelyet gyorsan és felelősségteljesen kell végrehajtani” – írta a miniszter.
Trump azonban önállóan nem tudja teljes mértékben megszüntetni az Oktatási Minisztériumot. Jogászok szerint ehhez a szenátus mint törvényhozó testület beleegyezése is szükséges, méghozzá legalább 60 szenátor támogatásával a 100-ból. Ehhez pedig demokrata szenátorok szavazataira is szükség lenne. Az Oktatási Minisztérium a legkisebb kabinet-rangú intézmény a szövetségi szinten. Tavaly körülbelül 4500 főt foglalkoztattak ott.
Az amerikai oktatás színvonala nagyban függ az iskolák helyétől és finanszírozásától, míg a legjobb európai rendszerek (Finnország, Észtország, Hollandia, Németország) kiegyensúlyozottabbak és összességében jobb eredményeket érnek el. Az USA-nak világszínvonalú egyetemei vannak, de a közoktatás színvonala elmarad a legjobb európai rendszerektől, főként az egyenlőtlenségek és a decentralizált irányítás miatt.
- A PISA-teszt (OECD által végzett felmérés) szerint az USA diákjai olvasásból és természettudományokból közepesen teljesítenek, míg matematikában jelentősen elmaradnak az élmezőnytől.
- Finnország, Észtország, Hollandia, Svájc és Dánia rendre megelőzi az USA-t oktatási eredményekben.
- Az USA tanterve államonként eltérő, míg Európában sok helyen egységesebb és jobban szabályozott (pl. Finnországban és Németországban).
- Finnországban kevesebb a házi feladat, kevesebb az óraszám, de sokkal jobban képzett tanárok tanítanak, míg az USA-ban több a tanítási óra, de gyakran alacsonyabb a tanári képzés színvonala.
- Az USA-ban a tanári fizetések sok helyen alacsonyak, így nehéz magas színvonalú oktatókat foglalkoztatni.
- Finnországban és Németországban a tanárok magasabb presztízsűek, jobban fizetettek és szigorúbb a képzésük.
- Az USA-ban nagy a különbség a jó és rossz középiskolák között, így az egyetemi felkészítés is változó.
- Németországban, Hollandiában és Svájcban jól működik a szakoktatási rendszer, míg az USA-ban ez kevésbé fejlett
- Trump reformjától aligha fog gyökeresen megváltozni a jelenlegi helyzet, inkább további lemaradás várható a világ legjobbjaitól, és az egyes oktatási intézmények közötti különbségek nőni fognak. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 