Emmanuel Macron francia köztársasági elnök szerdán a francia nemzethez intézett televíziós beszédet mondott, amelyben Oroszországot Európa biztonságát veszélyeztető hatalomnak nevezte, amely ukrajnai háborúját globális konfliktussá változtatta, aminek megvívásában Európa nem biztos, hogy támaszkodhat az Egyesült Államokra, és erre fel kell készülnie.
Szeretném hinni, hogy az Egyesült Államok a mi oldalunkon áll majd. De fel kell készülnünk arra, hogy ez egyáltalán nem biztos – mondta Macron. Az USA „megváltoztatta álláspontját ebben a háborúban”, és „kevésbé támogatja Ukrajnát”.
– Biztonságunk és jólétünk bizonytalanabbá vált, és ezt ki kell mondani: egy új korszakba lépünk – jelentette ki.
- Európa jövőjéről sem Moszkva, sem Washington nem fog dönteni. Európa jövőjét elsősorban Oroszország fenyegeti.
- Az orosz fenyegetés „Európa országait is érinti”, Moszkva pedig „az ukrajnai konfliktust globális konfliktussá változtatta”.
Macron szerint Oroszország azt tervezi, hogy 2030-ig jelentős fegyverkezési programot hajt végre. A jelenlegi 1,2 millió katonáról az orosz hadsereg létszáma öt éven belül 1,5 millióra növekedne. A jelenlegi 4000 harckocsi helyett a Kreml Macron szavai szerint akkorra már 7000 bevethető harckocsival rendelkezne. A vadászgépek számát pedig 300-ról 1500-ra növelnék. Macron szerint Oroszország a cél elérése érdekében költségvetésének több mint 40 százalékát fordítaná a hadseregre.
Nemcsak az ukránok harcolnak a szabadságukért – folytatta a frania elnök. A mi biztonságunk is veszélyben van. Ha egy ország megtámadhatja a szomszédját Európában, és büntetlen maradhat, akkor többé nem lehetünk biztosak a kontinensünk békéjében – hangsúlyozta.
A francia elnök hozzátette: Oroszország már beavatkozik a romániai és moldovai választásokba, valamint kibertámadásokat hajt végre Franciaország digitális infrastruktúrája ellen. Moszkva emellett befolyásolja az európai közvéleményt, és „hazugságokat terjeszt a közösségi médiában”. Ki hiszi el, hogy Oroszország megáll Ukrajnánál? – tette fel a kérdést a francia elnök.
Macron a holnapi, „rendkívüli” Európai Tanács-csúccsal kapcsolatban, amelyet Brüsszelben tartanak, kijelentette:
“Franciaországnak tudatában kell lennie különleges hivatásának: a miénk a leghatékonyabb és legerősebb hadsereg Európában” – mondta, hozzátéve, hogy ez részben annak köszönhető, hogy Franciaország rendelkezik nukleáris fegyverekkel.
Elismerte, hogy felmerült a francia „nukleáris pajzs” kiterjesztése más európai országokra, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek használatáról szóló döntések továbbra is a Francia Köztársaság elnökének hatáskörében maradnak.
Emmanuel Macron elmondta, felkéri a francia kormányt egy új védelmi beruházási hullám előkészítésére, amely lehetővé teszi a magán- és közfinanszírozás mozgósítását adóemelés nélkül. Végül bejelentette a jövő héten „az európai országok hadseregei vezérkari főnökeinek találkozóját Párizsban”.
Macron kemény beszédével egybecseng, ami a másik két fontos európai fővárosban, Londonban és Berlinben történik. Mindkét ország euró százmilliárdos katonai fejlesztéseket jelentett be, és ahogy Párizs, ott is egyértelművé tették, Európa nem adja meg magát sem Moszkvának, sem Washingtonnak.
Saját erőből, saját hadseregeire támaszkodva is megvédi szuverenitását, és ennek érdekében nem hagyja Ukrajnát orosz kézre kerülni, kész békefenntartó erőket küldeni Ukrajnába egy orosz-ukrán tűzszünet biztosítására. Németország a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését készíti elő.
Macron beszédére az után került sor, hogy az amerikai elnök kedden 25 százalékos vámokat hirdetett meg Kanada, Mexikó és Kína áruira, amelyek kivétel nélkül ellenintézkedésekkel válaszolnak, vagy ilyeneket terveznek.
Közben a levegőben lóg, hogy Washington az európai termékeket is vámokkal fogja a közeli jövőben sújtani, vagyis az orosz-ukrán háború árnyékában az Egyesült Államok gazdasági háborút indított a szövetségesei ellen, miközben – ahogyan a kanadai kormányfő fogalmazott – pozitív kapcsolatokat épít ki Vlagyimir Putyinnal, egy gyilkos diktátorral.
Ez az az új helyzet, amire Európának választ kell adnia, és amire az európai országok egy csoportja, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetésével már szándéknyilatkozatot is tett.
Nincs közöttük Magyarország, amely az EU tagországai közül egyedüliként korábbi roszbarát politikájából egyenesen következő módon az Egyesült Államok „béketeremtő” erőfeszítései mellé állt, ami eddig, mivel Washington nem hajlandó sem a tűzszünet, sem egy békemegállapodás betartására sem egyedül, sem Európával együtt katonai garanciát vállalni, valójában az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás egyidejű megvonásával Ukrajna kapitulációját készíti elő Oroszország előtt, ami súlyosan sérti Európa érdekeit. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 