Az amerikai elnök kirobbantotta a gazdasági háborút Mexikóval, Kanadával és Kínával. Az amerikai tőzsdék zuhanással fogadták a hírt, a vezető közgazdászok az amerikai gazdaságra és a világkereskedelemre is károsnak tartják a döntést, ami nem fogja meghozni a várt hatást az USA gazdasága számára. Trump szerint a vámok a leghatékonyabbak, és csak azért nem vezették be őket eddig, mert a politikusok előtte korruptak vagy buták voltak. Trump nem teremtett békét az orosz-ukrán háborúban, de gazdasági háborút indított, egyelőre még csak a szomszédai és Kína ellen. Felkészül Európa.
Közvetlenül hétfőn éjfél után Trump 25%-os vámokat vetett ki a mexikói és kanadai importokra, bár a kanadai energiára vonatkozóan ezt 10%-ra korlátozta. Trump megduplázta a múlt hónapban a kínai termékekre kiszabott vámot is, 20%-ra emelve azt.
Peking válaszul akár 15%-os vámokat vezetett be az amerikai mezőgazdasági export széles skálájára. Emellett körülbelül két tucat amerikai vállalatot vont be az exportellenőrzések és egyéb korlátozások hatálya alá.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy országa több mint 100 milliárd dollár értékű amerikai árura fog vámokat kivetni 21 nap alatt. Trump a Truth Social nevű saját közösségi hálóján ismét kormányzónak nevezve a kanadai kormányfőt, mintha egy amerikai állam vezetője volna, azzal vágott vissza, hogy ahány százalékos vámot Kanada kivet az amerikai árukra válaszul, az USA ugyanannyival megnövel a jelenlegi 25 százalékos vámját.
„Ma az Egyesült Államok kereskedelmi háborút indított Kanada ellen, a legközelebbi partnerük és szövetségesük, a legközelebbi barátjuk ellen. Ugyanakkor arról beszélnek, hogy pozitívan akarnak együttműködni Oroszországgal, és engedményeket tesznek Vlagyimir Putyinnak, egy hazug, gyilkos diktátornak. Tegyék ezt érthetővé” – mondta Trudeau.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök közölte, hogy Mexikó a saját megtorló vámjaival fog válaszolni az új adókra. Sheinbaum bejelentette, hogy vasárnap egy nyilvános eseményen Mexikóváros központi terén fogja ismertetni, mely termékeket célozza meg. A késlekedés arra utalhat, hogy Mexikó még mindig reménykedik a Trump által kirobbantott kereskedelmi háború enyhítésében.
Trump felhagy a szabad kereskedelem politikájával, amelyeket az Egyesült Államok a második világháború óta követett. Azzal érvel, hogy a nyitott kereskedelem miatt Amerika milliószámra veszített el gyári munkahelyeket, és hogy a vámok jelentik a nemzeti jólét útját. Elutasítja a mainstream közgazdászok nézeteit, akik szerint az ilyen protekcionizmus költséges és nem hatékony.
„Az importvámok nagyon erős fegyver, amelyet a politikusok eddig nem használtak, mert vagy tisztességtelenek, buták voltak, vagy valamilyen más módon megvásárolták őket” – mondta Trump hétfőn a Fehér Házban. „Most pedig használjuk őket.”
Douglas Irwin, a Dartmouth College közgazdásza, aki 2017-ben írt egy könyvet az amerikai vámok történetéről, kiszámolta, hogy a keddi emelések az amerikai átlagos vámot 2,4%-ról 10,5%-ra növelik, ami a legmagasabb szint a 1940-es évek óta. „Biztosan egy új korszakban vagyunk.”
Az amerikai tőzsdék hétfőn meredeken estek, miután Trump kijelentette, hogy „nincs több mozgástér” a vámok csökkentésére irányuló tárgyalásokhoz. Kedden, amikor az intézkedések életbe léptek, a részvények többsége tovább zuhant.
A Yale Egyetem Költségvetési Laboratóriumának becslései szerint Trump vámjai nagyjából 1,4 és 1,5 billió dolláros adóemelést jelentenek 10 év alatt, és aránytalanul sújtják az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat.
Trump azt állítja, hogy a vámok célja a kábítószer-kereskedelem és az illegális bevándorlás kezelése. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a vámok csak akkor fognak csökkenni, ha az amerikai kereskedelmi hiány mérséklődik.
A vámok rövid életűek lehetnek, ha az amerikai gazdaság megsínyli őket. Ugyanakkor Trump új vámokat is kivethet az Európai Unióra, Indiára, számítógépes chipekre, autókra és gyógyszerekre.
Az amerikai elnök felbolydította a világgazdaságot, kiszámíthatatlanná téve azt, miközben mindenki találgatja, mi lesz a következő lépése.
Első elnöki ciklusa alatt Trump csak hosszadalmas vizsgálatok után vezetett be vámokat – például a külföldi acélra való támaszkodás nemzetbiztonsági következményeinek elemzése után – mondta Michael House, a Perkins Coie ügyvédi iroda nemzetközi kereskedelmi részlegének társelnöke.
De miután a múlt hónapban nemzeti vészhelyzetet hirdetett a határokon átáramló migráció és illegális drogkereskedelem miatt, „egy tollvonással módosíthatja ezeket a vámokat” – mondta House. „Ez kaotikus.”
A demokrata törvényhozók élesen bírálták a vámokat.
„Donald Trump nem király” – mondta Gregory Meeks képviselő, a Képviselőház Külügyi Bizottságának vezető demokratája. „Az elnökök nem találhatnak ki vészhelyzeteket, hogy igazolják a rossz politikákat. A vészhelyzeti hatáskörökkel való visszaélés és egy gazdasági háború indítása a legközelebbi szövetségeseink ellen nem vezetés – hanem veszélyeztetés.”
Még néhány republikánus szenátor is figyelmeztetett. „Maine és Kanada gazdasága össze van fonódva” – mondta Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora, rámutatva, hogy az állam homárjainak és áfonyáinak nagy részét Kanadában dolgozzák fel, majd visszaszállítják az Egyesült Államokba. x
AP/AI/Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 