A francia elnök, Emmanuel Macron és a brit miniszterelnök, Keir Starmer vasárnap este egy egy hónapos fegyverszüneti javaslatot jelentett be Ukrajna számára. Starmer korábban egy vasárnapi londoni válságtanácskozás után arról beszélt, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és számos más ország együtt kíván dolgozni Ukrajnával egy fegyverszüneti terven. Magyarország kimaradt a kezdeményezésből. Az Orbán-kormány az Európa és Ukrajna kihagyásával folyő orosz-amerikai alkudozást és üzletelést támogatja az európai állásponttal szemben.
Amit eddig tudni lehet, elsősorban az osztrák sajtó alapján:
A fegyverszünet kiterjedése
A fegyverszünetnek „a levegőben, a tengereken és az energetikai infrastruktúránál” kell érvényesülnie – mondta Macron vasárnap a Le Figaro című lapnak. Az első tervek szerint azonban a kelet-ukrajnai frontvonal harcai egyelőre nem lennének érintettek.
Macron szerint ennek az elképzelésnek az az előnye, hogy egy korlátozott fegyverszünet megsértése könnyebben ellenőrizhető. Emlékeztetett arra is, hogy a jelenlegi frontvonal hossza nagyjából megegyezik Párizs és Budapest távolságával.
Tárgyalások csak fegyverszünet esetén
Macron egyértelművé tette, hogy az európai békefenntartó csapatok ukrajnai bevetésére vonatkozó terv csak akkor merülhet fel, ha a tárgyalások sikeresek, és stabil fegyverszünet jön létre Ukrajna és Oroszország között. A javasolt egy hónapos fegyverszünet kezdeti szakaszában nem küldenének katonákat.
A fegyverszünet célja, hogy teret adjon a diplomáciai megoldásoknak, és alapot teremtsen a tárgyalásokhoz. „Békét akarunk Ukrajnában, de nem mindenáron” – figyelmeztetett Macron, hangsúlyozva, hogy a biztonsági garanciák elengedhetetlenek.
„Mindannyian mellettetek állunk”
Starmer szerint Európa az ukrajnai háború legújabb fejleményei után „történelmi fordulóponthoz” érkezett. „Most nem a beszéd ideje van” – mondta Starmer a nyugati állam- és kormányfők londoni csúcstalálkozója után. „Eljött az idő a cselekvésre, a felelősségvállalásra és a vezetői szerep felvállalására.”
Egy „hajlandó országok koalíciója” fogja kidolgozni a béketervet. „Tovább építjük ezt a koalíciót, hogy megvédjük az Ukrajnával kötendő megállapodást, és garantáljuk a békét” – mondta Starmer. Hangsúlyozta, hogy nem minden nemzet lesz képes hozzájárulni ehhez, „de ez nem jelentheti azt, hogy mi hátradőlünk.”
Starmer demonstratívan maga mellé állította az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt: „Mindannyian mellettetek állunk.”
A „hajlandó országok koalíciója” alakul
Starmer szerint eddig Nagy-Britannia, Franciaország és Ukrajna csatlakozott hivatalosan a „hajlandó országok koalíciójához”. A többi ország, amely készen áll a részvételre, saját maga kell hogy nyilatkozzon erről.
A német külügyminiszter, Annalena Baerbock a ZDF-nek elmondta, hogy Németországnak és egy kelet-európai országnak, például Lengyelországnak is részt kell vennie az európai béketervezésben. „Ezt már hónapok óta készítjük elő, és most kell az asztalra tenni.”
A tervet az USA elé terjesztik
A csúcstalálkozón a vezetők abban is megállapodtak, hogy:
- folytatják az ukrajnai katonai támogatást és növelik az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást,
- tartós békét kívánnak elérni, amely garantálja Ukrajna szuverenitását és biztonságát,
- olyan tárgyalásokat folytatnak, amelyekbe Ukrajna is be van vonva.
Egy európai országokból álló csoport dolgozza majd ki az ukrajnai fegyverszüneti béketervet, amelyet később megvitatnak az Egyesült Államokkal és Donald Trump kormányával.
Starmer: Az amerikai támogatás kulcsfontosságú
Starmer hangsúlyozta az USA támogatásának fontosságát, miután pénteken példátlan nézeteltérés alakult ki Trump és Zelenszkij között a Fehér Házban.
„Európának kell elvégeznie a kemény munkát, de a béke biztosításához elengedhetetlen az USA erős támogatása” – mondta Starmer. Nagy-Britannia és Franciaország többször is megerősítette, hogy készek katonákat küldeni egy békefenntartó misszióba. Starmer szerint egy lehetséges fegyverszüneti megállapodás katonailag is biztosítható kell hogy legyen.
Összefogásra szólítottak fel
Donald Tusk lengyel miniszterelnök is kiemelte, hogy az EU-nak és az USA-nak együtt kell megoldást találnia az ukrajnai háború befejezésére. „Mindent meg kell tenni azért, hogy Európa és az USA egy hangon beszéljen” – mondta Tusk.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig felszólította az európaiakat az összefogásra: „Ebben a helyzetben bátornak kell lennünk, hogy ne osszuk meg a Nyugatot, mert az mindenkinek végzetes lenne.”
Von der Leyen: „Európának sürgősen fel kell fegyverkeznie”
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a találkozó után kijelentette, hogy Európának „sürgősen” növelnie kell a katonai kiadásait. „A hosszú ideig tartó alulfinanszírozás után most kulcsfontosságú, hogy hosszabb távon növeljük a védelmi befektetéseket” – mondta.
Egy csütörtöki brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozón részletes tervet kíván bemutatni Európa újrafelfegyverzésére. Macron szerint az európai védelmi kiadásokat a GDP 3-3,5 százalékára kellene növelni.
További brit milliárdos segítség Kijevnek
Nagy-Britannia további milliárdos támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni védekezéshez. Az Egyesült Királyság exportfinanszírozásából 1,6 milliárd fontot (kb. 1,9 milliárd eurót) biztosítanak, amelyből több mint 5000 légvédelmi rakétát vásárolhatnak.
Scholz: Fegyverszünet nélkül nincs esély tárgyalásokra
Olaf Scholz német kancellár a találkozó után ismét megerősítette Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását. Szerinte a béke elérése érdekében Oroszországnak véget kell vetnie a háborúnak. A háború után pedig Ukrajnának erős hadseregre lesz szüksége önvédelme érdekében.
Zelenszkij méltatta az európai egységet
Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna erősen érzi Európa támogatását. „Együtt dolgozunk Európában, hogy közös alapot teremtsünk az USA-val való együttműködéshez a valódi béke és garantált biztonság érdekében” – írta a Telegramon. x
ORF/hírügynökségek/AI/zse
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 