A vasárnapi londoni csúcson egy angol-francia tűzszüneti javaslat és az európai önálló nukleáris pajzs kiépítése, valamint Ukrajna támogatása lesz a megbeszélések tárgya. A fehér házi incidens után az ukrán elnök Londonba utazott, és a Macron francia elnökkel és Starmer brit kormányfővel folytatott tárgyalásai során megállapodás születik: az európaiak közösen dolgoznak ki egy tűzszüneti tervet Ukrajnával – majd ezt bemutatják Trumpnak.
Starmer brit miniszterelnök egy BBC-interjúban, közvetlenül azelőtt, hogy Londonban megkezdődött volna az európai és nyugati vezetők Ukrajnával foglalkozó konferenciája, kijelentette:
„Mostanra megállapodtunk abban, hogy az Egyesült Királyság Franciaországgal és valószínűleg még egy-két másik országgal együtt dolgozik majd Ukrajnával egy terven a harcok befejezésére”. Ezt követően a tervet az Egyesült Államokkal is megvitatják.
Starmer hangsúlyozta, hogy egy „hajlandók koalícióját” szeretné létrehozni annak érdekében, hogy konkrét európai biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának. „Ez valószínűleg kezdetben egy hajlandók koalíciója lesz” – mondta Starmer. Hozzátette, hogy nem akar senkit sem bírálni, de ez jobb megoldás, mint minden egyes európai országra külön-külön várni.
A Fehér Házban történt incidenssel kapcsolatban, amely Zelenszkij és Trump között zajlott, Starmer így nyilatkozott: „Senki sem akar ilyesmit látni.” Ezért úgy döntött, hogy felhívja az érintetteket, és beszél velük. „A célom az volt, hogy valamilyen módon áthidaljam ezt, és visszatereljük a fókuszt a központi kérdésre” – mondta Starmer.
A londoni csúcstalálkozóra az Egyesült Államok legújabb politikai irányváltása és a transzatlanti szövetség jövőjével kapcsolatos növekvő bizonytalanság közepette kerül sor. Starmer hivatala szerint a csúcstalálkozó célja, hogy megerősítse az európai támogatást egy „igazságos és tartós béke biztosítása” érdekében Ukrajnában.
Emellett az európai állam- és kormányfők Londonban arról is tárgyalnak, hogy az USA jövőbeni támogatásával kapcsolatos növekvő bizonytalanság fényében fokozni kell az európai védelmi együttműködést.
Emmanuel Macron francia elnök korábban nyitottságot mutatott egy „vita” iránt egy lehetséges jövőbeli európai nukleáris elrettentésről, miután Friedrich Merz, a várható új német kancellár nemrégiben ilyen tárgyalásokat szorgalmazott Londonnal és Párizzsal.
Orbán Viktor már a tárgyalások előtt jelezte, hogy csak és kizárólag az Egyesült Államok elképzelései mentén fogant európai terveket kész támogatni, minden egyebet az EU-ban meg fog vétózni.
Magyarország az ENSZ-közgyűlésben az ukrán kérdésben született határozatra az EU országai közül egyedüliként nemmel szavazott. Támogatásáról biztosítja viszont az ENSZ Biztonsági Tanácsában kierőszakolt amerikai határozatot, amely nem nevezi Oroszországot agresszornak, és szót sem ejt Ukrajna területi integritásáról. Ennek az amerikai álláspontnak a mentén kész csak Orbán az európai lépéseket támogatni.
Donald Trump hivatalba lépése óta Magyarország minden téren az új amerikai elnök politikáját támogatja az Európai Unió politikájával szemben. Beleértve az orosz-ukrán konfliktus rendezésének módját is, amelyben az amerikai álláspont ellentétes az EU és Ukrajna törekvéseivel, mert utóbbiak változatlanul csak olyan tűzszünetet és békét támogatnak, amelynek alapja a nemzetközi jog, az ENSZ alapkartája.
Az EU és Ukrajna olyan békét akar, amely tiszteletben tartja Ukrajna területi szuverenitását, és létrejötte esetén megfelelő biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának. Az USA ezzel szemben területek átadására kényszerítené a kijevi kormányt, és nem hajlandó semmilyen garanciát nyújtani a tűzszünet és a békemegállapodás betartására, úgy sem, hogy európai békefenntartók Ukrajnába küldését biztosítaná a háttérből haderejével. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 