Londonban a nyugati világ Trumppal egyet nem értő európai szárnya – természetesen Magyarország nélkül, vagy még inkább, ellenére – még egy utolsó próbát készített elő egy angol-francia jegyzésű fegyverszüneti tervvel, hogy valahogy behúzzák a csónakjukba Donald Trumpot, megszerezzék az USA támogatását egy békeszerződés európai katonai garanciái mögé. Ez az, amiből a Zelenszkij-Trump washingtoni színjátékban az USA látványosan kihátrált, és megpróbálta mindezért a felelősséget a „világháborúval játszó” ukrán elnökre kenni, amiből az amerikai közvéleménynek adresszált tévéshow-t sikerült kreálni.
Ettől függetlenül a vezető európai politikusok nagyívű fegyverkezési program szükségességéről beszéltek Londonban, amelynek lényege, hogy Európa amerikai támogatás nélkül is képes legyen megvédeni önmagát. Végre néhány konkrétnak látszó javaslat is elhangzott, amelyek mind sokkal messzebb mennek a helyzet komolysága miatt, mint bármikor korábban, és olyan elképzeléseket vázolnak fel, amely Európa mint egy egységes szereplő jelenne meg gazdaságilag és katonailag a nagyokkal, az USA-val, Oroszországgal és Kínával szemben, amihez egy sokkal szorosabban irányított, a föderatív Európa felé elmozduló politikai szövetségre van szükség.
Erősen megfogalmazásra került egy európai hadiipari belső piac megteremtésének szüksége, melynek hatékonyságához a jelenlegi privát fegyvergyártó kapacitások egy részét államosítani kell, megakadályozandó a fegyverzetek árának mesterséges felhajtását. Mindehhez nagyon sok pénzt kell egy közös büdzsé számára biztosítani, amihez Európának megvannak a lehetőségei, ahogyan a fegyvergyártás területén is fel tudja venni a versenyt az említett nagyhatalmakkal, ha sikerül erőit koncentrálni.
Londonban Zelenszkij világossá teszi az európaiak számára: Trump komolyan gondolja a szövetségeseknek szóló fenyegetéseit.
Az európaiak most meghallották Donald Trump legutolsó figyelmeztető lövését. Legalábbis ezt akarták közvetíteni a londoni rendkívüli csúcstalálkozón. Ott nyugati vezető politikusok Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt előzetes terveket dolgoztak ki arról, hogyan lehetne biztosítani a békét Ukrajnában egy tűzszünet esetén, és miként tudnák tovább támogatni a háború sújtotta országot.
Szó esett Európa felfegyverzéséről is. Keir Starmer brit miniszterelnök, aki meghívta a találkozóra a résztvevőket, kijelentette, hogy Trump zöld utat adott ezeknek a terveknek. Ez fontos részlet. Ugyanis a csúcstalálkozón nemcsak Európa és Ukrajna biztonsága volt a téma, hanem az is, hogy Trumpot kedvezőbb hozzáállásra bírják – számol be a történtekről a német n-tv.de hírportál.
A pénteki incidens Zelenszkij és Trump között, amely élő adásban történt, fordulópontot jelentett az európaiak számára. A biztonságpolitikai partnerség az USA-val egyre kevésbé megbízható a szövetségesek számára. Ezt az európaiak akkor láthatták tisztán, amikor Trump nyíltan azzal fenyegette meg Zelenszkijt, hogy katonailag magára hagyja Ukrajnát.
Trump alelnöke, J. D. Vance azzal vádolta az ukrán elnököt, hogy hálátlan az amerikai segítségért. Trump ezenkívül hangsúlyozta, hogy inkább bízik Vlagyimir Putyin orosz elnökben. Eddig Trump elsősorban Oroszország álláspontjának megfelelően próbált tűzszünetet elérni: Ukrajna tárgyalások nélkül mondjon le bizonyos területekről, soha ne csatlakozzon a NATO-hoz, és ne számítson amerikai biztonsági garanciákra – vélekedik az n-tv.de.
A csúcstalálkozón arról volt szó, hogy az európaiak milyen biztonsági garanciákat tudnának nyújtani Ukrajnának. Trump ismételten felteszi ezt a kérdést, ráadásul most már azt követeli a NATO-szövetségesektől, hogy GDP-jük öt százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Trump arra kötelezi Európát, hogy gondoskodjon saját biztonságáról.
Amikor a nyugati vezető politikusok a tárgyalásaik után a sajtó elé léptek, egy dolog világossá vált: amerikai részvétel nélkül lehetetlen az európai biztonsági garanciák megvalósítása Ukrajna számára. Starmer brit kormányfő és Olaf Scholz német kancellár egyaránt hangsúlyozták, hogy a transzatlanti együttműködés a jövőben is elengedhetetlen Európa védelme szempontjából.
Mindketten kiemelték, hogy az ukrán hadsereget úgy kell megerősíteni, hogy ellen tudjon állni a jövőbeli orosz támadásoknak, és bejelentették, hogy ehhez hozzájárulnak. Scholz azonban, Starmerrel ellentétben, homályosan fogalmazott a részleteket illetően. (Nem véletlen, hiszen húsvétra új kancellárja lesz Németországnak.) A brit miniszterelnök megismételte ajánlatát, miszerint brit csapatokat küldene Ukrajnába, hogy biztosítsák a békét “a levegőben és a földön”. Emmanuel Macron francia elnök is jelezte, hogy kész katonákat küldeni békemissziókra.
Londonban azonban minden résztvevő számára világos volt: az összes európai hadsereg együtt sem lenne képes garantálni a békét Ukrajnában az USA nélkül. Legyen szó nukleáris vagy hagyományos csapásmérő erőről, logisztikáról, parancsnoki struktúráról, műholdas felderítésről vagy nehéz légi szállításról – az európaiak az Egyesült Államok szövetségére szorulnak.
Ukrajnának körülbelül 200 000 katonával kellene biztosítania a korábbi frontvonalakat, hogy hitelesen elrettentse Putyint egy újabb támadástól. Claudia Kleemann és Aldo Major, a Tudomány és Politika Alapítvány (SWP) katonai szakértői szerint az ukrán hadsereg létszáma nem elegendő ehhez, és további 150 000 nyugati katonára lenne szükség. Ez azonban még nem elég: az alakulatokat rotálni kell – egy egység bevetésen van, egy regenerálódik, egy pedig a következő bevetésre készül. Ez azt jelenti, hogy 150 000 katonára háromszoros váltásban lenne szükség.
Ilyen méretű katonai képességekkel csak az amerikaiak rendelkeznek. Ezért nem meglepő, hogy Starmer ismételten hangsúlyozta: soha nem hívta volna össze a csúcstalálkozót, ha nem kapott volna előzetesen jóváhagyást Trumptól. Mert ez az eset tanulsága: nincs döntés Trump feje fölött. Scholz ugyan Londonban azt mondta, hogy az ukránokat sem lehet kihagyni a döntéshozatalból, és nem lehet orosz érdekeket érvényesíteni, de Scholz kívánságai mit sem érnek, ha Trump nemet mond – emlékeztet a hírportál.
A londoni csúcson kevés konkrétum hangzott el a tervezett lépésekről, senki sem akart Trump számára ürügyet szolgáltatni arra, hogy sértve érezze magát. Thomas Jäger politológus szerint azonban már régóta világos, hogy Európának két dologra van szüksége ahhoz, hogy védelmi politikai szempontból függetlenebb legyen az USA-tól: sok pénzre, és egy tervre, hogy ezt a pénzt hatékonyan fektessék be a fegyverkezésbe. Ehhez egy közös európai belső piacot kellene létrehozni a védelmi ipar számára.
A katonai gyártók állami ellenőrzése is szóba került, hogy a magáncégek ne tudják folyamatosan növelni az árakat. Az európai országok között máris tárgyalások folynak egy esetleges nukleáris elrettentésről az USA nélkül. Emellett sok európai ország személyzethiánnyal küzd, mivel hivatásos hadserege van. Ezért egyre többen beszélnek a hadkötelezettség visszaállításáról, annak ellenére, hogy ez népszerűtlen döntés lenne.
A döntés a hogyan tovább kérdésében jelenleg Trump kezében van – összegzi a helyzetet az n-tv.de.
AI – Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 