Donald Trump, az első törvényesen bűnözőnek kimondott amerikai elnök a háborús bűnössel és saját népének véres elnyomójával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek több százezer orosz és ukrán katona és ezernyi ukrán civil értelmetlen halála szárad a lelkén, hullarablóként akarja széttépni és felemészteni Ukrajna életerejét, kisajátítani természeti kincseit, amivel egy időben gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat tervez kiépíteni Moszkvával az orosz természeti kincsek egy részének amerikai kiaknázása céljával.
A gyalázat minket is érint, mert országunk jelenlegi vezetője, Orbán Viktor utasítására a magyar diplomácia az ENSZ-ben egyetlen EU-tagországként Oroszországgal és az USA-val szavazott az ellen, hogy a nemzetközi szervezet a harmadik éve tartó, a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát sértő orosz agressziót ismét elítélje, és követelje Ukrajna területi szuverenitásának helyreállítását.
Ezzel Magyarország olyan országokkal, mint Észak-Korea, Belorusz és társaik, a hullarablók, az erkölcstelenek és gátlástalanok, az erőfölényükkel visszaélők táborába iratkozott át, kiiratkozva az európai érdek- és értékközösségből, ahová hazánk ezer év sikertelen erőfeszítése után a történelem kegyéből és nem a saját érdemei alapján sétálhatott be a múlt század végén.
Magyarországot senki és semmi nem kényszerítette arra, hogy az Ukrajnát lerohanó Oroszország pártjára álljon, ahogyan arra sem, hogy a most az orosz agresszorral szövetséget kereső és az orosz népirtást, az orosz diktatúra helyi áldozatai ellen elkövetett rémtetteket a szőnyeg alá söprő Donald Trumpnak, az amerikai történelem eddig ismert leggátlástalanabb, legprimitívebb elnökének, politikai szövetségesének álljon.
A magyar kormány politikája egyszerre sérti a tisztességes magyar emberek millióinak erkölcsi érzékét, az európai kontinens népei és államai alapvető gazdasági, politikai és biztonsági érdekeit, történelmi árulást követve el ezzel európai szövetségesei, a polgári demokratikus Európa ellen, amivel Európa és a világ tisztességes millióinak a megvetését vívja ki.
Magyarország kormányfője „Ukrajna nevű területről” beszél, vezető orgánuma, az index.hu az Ukrajna kirablásával egyenlő, az Ukrajnára kényszerített amerikai-ukrán megállapodást pofátlanul „nagy áttörésnek” nevezi. Amit ma Orbán Viktor tesz, azért már egyszer egy magyar miniszterelnök ezt írta búcsúlevelében: „Szószegők lettünk – gyávaságból… A gazemberek oldalára álltunk… Hullarablók leszünk.” Teleki Pál miniszterelnök 1941. április 3-án a budai Sándor-palotában főbe lőtte magát.
A német n-tv.de és más orgánumok beszámolója az elmúlt napok eseményeiről:
„A Donald Trump tárgyalódelegációjával tartott első hivatalos találkozóra Szaúd-Arábiában a Kreml vezető befektetési menedzsere egy kinyomtatott táblázatot hozott magával. Az állt rajta: „Az amerikai vállalatok veszteségei iparáganként.” Az „összveszteség” elérte a 324 milliárd dollárt – mindez azért, mert az amerikai cégek a háború miatt kivonultak Oroszországból. Így írja le a „New York Times” Moszkva tárgyalási taktikáját az Egyesült Államok kormányával folytatott múlt heti egyeztetéseken” – emlékeztet az n-tv.de, majd így folytatja:
„Az amerikai elnök többször is világossá tette, hogy számára a múltbéli szövetségek és elvek kevésbé fontosak. Nem az eszköz, hanem a cél a lényeg, és az, hogy végül milyen kézzelfogható eredmény születik. „Az ukrajnai háború lezárása az a kulcs, amely potenciálisan történelmi gazdasági együttműködés kapuját nyithatja meg Oroszországgal” – lelkesedett Marco Rubio amerikai külügyminiszter az órákig tartó tárgyalások után.
Most Putyin további üzletekkel próbálja csábítani Trumpot: a jobb kapcsolatok Moszkvával nagyobb profitot jelenthetnek az Egyesült Államok számára. Cserébe az USA kilátásba helyezte az oroszellenes szankciók feloldását. Az agressziós háborúról, az emberi jogok megsértéséről és a Bucsában elkövetett háborús bűncselekményekről azonban nem esik szó, vagy éppen hamisan Ukrajnát teszik azokért felelőssé.
Hétfőn Trump kijelentette, hogy nagy üzletek állnak küszöbön Oroszországgal. Két órával később Putyin váratlanul találkozott minisztereivel és gazdasági tanácsadóival. Világossá tette: Oroszország szívesen eladná ritkaföldfémeit amerikai vállalatoknak, beleértve az elfoglalt ukrajnai területeken találhatóakat is. Emellett az amerikai cégek részt vehetnének a szibériai alumíniumgyártásban és az energiaszektorban való együttműködésben is.
Ez két éve még elképzelhetetlen volt: akkor Putyin azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „darabokra akarja szakítani” Oroszországot, hogy megszerezze természeti kincseit. Most viszont az ellenőrzött ukrán területeket együtt kívánja ugyanezeket gazdaságilag kiaknázni az Egyesült Államokkal, amely ezzel párhuzamosan már Kijevvel is megállapodott az ukrán ásványkincsek kitermeléséről a nem megszállt területeken.”
Az USA természeti kincsei átadására kényszerítette Ukrajnát
A „Kyiv Independent” értesülései szerint Volodimir Zelenszkij elnök hivatalának közlése alapján Ukrajna megállapodásra jutott az Egyesült Államokkal az ásványkincsek kitermeléséről szóló egyezményről. A „Financial Times” szerint az ukrán kormány ettől azt reméli, hogy javíthatja kapcsolatait a Trump-adminisztrációval, és előkészítheti az utat az Egyesült Államok hosszú távú biztonsági szerepvállalása előtt. A lap jelentése szerint azonban a megállapodás nem tartalmaz utalást amerikai biztonsági garanciákra – pedig ez volt Zelenszkij kormányának eredeti, központi követelése.
„Az ásványkincsekről szóló megállapodás csak egy része a képnek. Az amerikai kormánytól többször is hallottuk, hogy ez egy nagyobb egység része” – mondta a „Financial Times”-nak Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter, aki a tárgyalásokat vezette.
Egy névtelenséget kérő magas rangú ukrán tisztviselő azt nyilatkozta az AFP hírügynökségnek Kijevben, hogy az ország akár már pénteken aláírhatja a megállapodást Washingtonban.
A „Financial Times” szerint az Egyesült Államok elállt eredeti követelésétől, amelynek alapján jogosultságot kapott volna akár 500 milliárd dollárnyi potenciális bevételre. Ukrán tisztviselők szerint sokkal kedvezőbb feltételeket sikerült kialkudniuk. Az egyezményt úgy mutatták be, mint lehetőséget a kapcsolatok elmélyítésére az Egyesült Államokkal és Ukrajna kilátásainak javítására a háború három éve után.
A megállapodás egy olyan alap létrehozását is előirányozza, amelybe Ukrajna befizetné az állami ásványkincsek, köztük az olaj és a földgáz „jövőbeli monetizálásából” származó bevételeinek százalékát. A forrásokat ukrajnai beruházási projektekre fordítanák, tették hozzá ukrán források, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az egyezség egyelőre csak „keretmegállapodás”.
Ukrajna Kína és Amerika rivalizálásának áldozata lett
Washington új vezetése Kínát tekinti a legnagyobb gazdasági és geopolitikai riválisának – ezt többször egyértelművé tették. Ugyanakkor az USA szinte teljes ritkaföldfém-szükségletét importálja, aminek több mint kétharmada Kínából érkezik. Ezek az anyagok kulcsfontosságúak az amerikai ipar számára, a vegyipartól az olajiparon át a technológiai és hadiipari szektorig.
Kína tavaly decemberben betiltotta, illetve korlátozta bizonyos ritkaföldfémek exportját az Egyesült Államokba, aminek várhatóan súlyos következményei lesznek a félvezető-, elektronikai, hadi-, napenergia- és elektromosjármű-gyártásra. Egy olyan ipari nagyhatalom számára, mint az USA, ezek a nyersanyagok nélkülözhetetlenek, amiért Donald Trump adminisztrációja mindenre képesnek bizonyul. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 