Alább összefoglaltuk a legfontosabb híreket az orosz-ukrán háború körül zajló politikai fejleményekről és minden egyébről, ami Európában a németországi parlamenti választások előtt fontosnak látszik. Akiknek nincs ideje több forrásból, több helyen kutakodni, itt a legfontosabb eseményekről egy helyen kaphat tájékoztatást, amely főleg német forrásokra támaszkodik.
Német katonai szakértő európai atomütőerőt sürget
A katonai szakértő, Carlo Masala, a német hadsereg, a Bundeswehr müncheni egyetemének politológus professzora új európai nukleáris fegyverek szükségességét vetette fel. „Jelenleg azt halljuk az Egyesült Államokból, hogy a nukleáris védelem továbbra is fennmarad számunkra. De ha az amerikaiak alig lesznek jelen hagyományos erőkkel Európában, felmerül majd a kérdés, mennyire hiteles ez a védelem” – mondta a politológus a Funke Médiacsoport lapjainak. „Varsó felszabadításáért az USA nem kockáztatná New York elpusztítását.”
Masala kifejtette, hogy a biztonság érdekében egyaránt szükség van stratégiai és taktikai atomfegyverkészletre. „A franciák és a britek csak stratégiai atomfegyverekkel rendelkeznek.” Ha az Egyesült Államokban folytatódik a transzatlanti viszony átalakulása, „akkor teljes erővel napirendre kerül majd az új nukleáris fegyverek kérdése” – tette hozzá.
Trump mindent vinne Ukrajnából, amit csak lehet
Az amerikai elnök, Donald Trump szerint közel állnak egy megállapodáshoz Ukrajnával az ukrán természeti kincsekből származó bevételek megosztásáról, mint a háború lezárására irányuló erőfeszítések részéről.
„Úgy gondolom, hogy nagyon közel vagyunk egy megállapodáshoz” – mondta Trump egy konzervatívok számára szervezett rendezvényen Washington közelében.
Az Egyesült Államok vissza akarná kapni azt a több milliárd dollárnyi katonai támogatást, amelyet Ukrajnának nyújtott az orosz betolakodók elleni harcban. Ennek részeként ritkaföldfémeket és olajat kérnének, vagy „bármit, amit csak megszerezhetünk” – mondta Trump.
Meloni kiállt Ukrajna mellett a jobboldali Trump-támogatók amerikai konferenciáján
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni egy jobboldali-konzervatív konferencián Washington közelében szólalt fel a Nyugat összetartásának, az USA és Európa partnerségének, valamint az Oroszország által megtámadott Ukrajna támogatásának fontossága mellett. Ő Orbán Viktor régi szélsőjobboldali barátja, aki Olaszország kormányfőjeként – Orbánnal ellentétben – kiáll Ukrajna mellett, és Orbán ettől eltérő véleménye miatt lazított a magyar kormányfővel fenntartott kapcsolatán, nem volt hajlandó az Európai Unióban a pártját is tömörítő szélsőjobboldali pártcsaládba bevenni a Fideszt.
„Európa még messze van attól, hogy elveszett legyen, és soha nem is fog elveszni” – mondta Meloni, aki videókapcsolaton keresztül csatlakozott az évente megrendezett CPAC konferenciához. Az esemény hagyományosan Trump-támogatókat, jobboldali nacionalistákat és vallásos konzervatívokat vonz. Ukrajnáról szólva Meloni kijelentette: „A boldogság a szabadságtól függ, a szabadság pedig a bátorságtól.” Hozzátette, hogy ezt az elmúlt három évben közösen bizonyították Ukrajnában, „ahol egy büszke nép harcol szabadságáért a brutális agresszió ellen.”
Most továbbra is együtt kell működni egy „igazságos és tartós béke” megteremtése érdekében, amely csak mindenki hozzájárulásával valósulhat meg. Ehhez elsősorban erős vezetésre van szükség, amelyet szerinte Donald Trump képvisel.
Trump legutóbb az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt „diktátornak” nevezte, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogató kijelentéseket tett. Ukrajnát területi engedményekkel járó békére akarja kötelezni, és az eddig Ukrajnának nyújtott katonai segélyek ellenértékét ritkaföldfémek Amerikának való átengedésével akarja visszaszerezni, de ahogy mondta, 500 milliárd dollár értékben vinne mindent, amit lehet.
Görögország biztosítja Zelenszkijt a békemegállapodásba való beleszólásról
Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz biztosította az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt, hogy Ukrajna nélkül nem fogják elfogadni a béketervet – közölte a görög kormányfő hivatala. Micotákisz egy telefonbeszélgetés során kijelentette Zelenszkijnek, hogy Ukrajnán múlik, milyen megoldás elfogadható számára.
Akció Ukrajnáért: a Pussy Riot punkzenekar a Brandenburgi kapunál lépett fel
Az Ukrajna elleni orosz támadás évfordulójához kapcsolódó rendezvénysorozat részeként a Pussy Riot nevű tiltakozó punkzenekar koncertet adott a berlini Brandenburgi kapunál.
A három orosz zenész elmondása szerint a fellépés célja adománygyűjtés volt, hogy generátorokat és gyógyszereket vásároljanak Ukrajnának, amely 2022. február 24-e óta háborúban áll az orosz támadókkal.
A Pussy Riot 2011-ben alakult, és zenéjét éles kritikával ötvözi az orosz rezsimmel szemben. A csoport különösen hírhedtté vált a 2012-es moszkvai akciója során, amikor a Megváltó Krisztus székesegyházban símaszkban adtak elő egy „punk imát” a Kreml politikája ellen tiltakozva. Az akció után a zenekar tagjait letartóztatták.
Amerikai ENSZ-határozat tervezet a békéről, Ukrajna területi integritásának említése nélkül
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ENSZ-tagállamokat arra kérte, hogy támogassák az Egyesült Államok által előterjesztett határozati javaslatot az ukrajnai háborúról. Diplomaták szerint azonban a szöveg nem tartalmazza Ukrajna területi integritásának követelését.
„Az Egyesült Államok egy egyszerű, történelmi határozatot javasol, amelyet minden ENSZ-tagállamnak támogatnia kellene, hogy utat nyissunk a békéhez” – mondta Rubio.
Ukrajna és európai szövetségesei a hétfőn esedékes ENSZ-közgyűlésen, az orosz invázió harmadik évfordulóján egy saját határozati javaslatot kívánnak előterjeszteni. A Washington Post szerint a Trump-kormány most nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy vonja vissza ezt a saját javaslatot.
Rubio nem közölt részleteket az amerikai javaslat tartalmáról. Az AFP hírügynökség által megtekintett szövegben a „konfliktus gyors befejezését” sürgetik, de Ukrajna területi integritását nem említik. A korábbi, Washington által javasolt és támogatott határozatokkal ellentétben a mostani, mindössze 65 szóból álló tervezet nem tartalmaz kritikát Moszkvával szemben – annak ellenére, hogy Oroszország három éve támadta meg Ukrajnát, és azóta folyamatosan bombázza az országot.
Az ukrán civil társadalom a háború vége előtti választások ellen érvel
Több mint 130 vezető ukrán civil szervezet szólította fel nemzetközi partnereit, hogy a választások kikényszerítése helyett inkább Ukrajna biztonsági támogatására összpontosítsanak.
Nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy a demokráciát háborús időkben még fokozottabban kell védeni, mivel a hibák következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Szerintük az ukrajnai választásoknak a demokratikus folyamatot kell követniük, amely a következő feltételeket igényli:
- Tartós tűzszünet elérése nemzetközi biztonsági garanciák mellett;
- A választási infrastruktúra megfelelő helyreállítása;
- A hadiállapot feloldása és nemzetközi megállapodás megkötése.
A civil szervezetek szerint széles körű egyetértés van abban, hogy választásokat legkorábban a hadiállapot megszűnése után hat hónappal lehetne tartani. Ezt a kormány, az ellenzék és a társadalom is támogatná.
A német hadsereg, a Bundeswehr főfelügyelője Kijevben tárgyalt
A német hadsereg (Bundeswehr) főfelügyelője, Carsten Breuer Kijevbe látogatott, és biztosította a megtámadott Ukrajnát Németország további támogatásáról.
„Ukrajna harcol, a mi szabadságunkért is harcol” – mondta Breuer egy Telegramon közzétett videóban, amelyet Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka tett közzé. A két tábornok megölelte egymást.
Breuer tájékozódott a front helyzetéről, az ukrán fegyveres erők állapotáról, valamint a további fegyver-, lőszer-, kiképzési és speciális katonai felszerelési igényekről. A tárgyalások során szó esett a német katonai technológia karbantartásáról és javításáról is.
Orbán éves értékelőjében frontális támadást jelentett be a civilek és a szabad sajtó ellen
A magyar kormányfő hagyományos évértékelő beszédének egyetlen érdemi, a magyar valóságra hatást gyakorló része az újabb adókedvezmények bejelentése mellett az volt, hogy kiadta az ukázt a magyar civil társadalmi szervezetek és a független magyar sajtó maradéka elleni totális támadásra.
Egy könyörtelen hajtóvadászat megindításával Orbán megpróbálja ellehetetleníteni ellenzékét és minden, az orbánizmust kotroll alatt tartani próbáló civil szervezet működését a 2026-os parlamenti választások előtt, teljessé téve ezzel a putyini Oroszországnak megfelelő magyar politikai rendszer kiépítését, a magyar polgári demokrácia maradékának felszámolását. Magyarország kiírását a demokratikus világból.
Orbán egyelőre hiába vár Trump meghívására
Miközben a jövő héten a francia és a brit kormányfő Washingtonban tárgyal, hogy megpróbálja meggyőzni az amerikai elnököt, változtasson Ukrajna- és Európa-ellenes politikáján, a szlovák kormányfő ugyanott hűségesküt kíván tenni Donald Trump mellett, és jelentéktelen súlyú országának támogatásáról biztosítja az USA-t, addig a magyar kormányfő, aki perverz módon az amerikai elnökkel fenntartott személyes jó kapcsolataival büszkélkedik világszerte, sehogy sem kap meghívást Trumptól. Annak ellenére, hogy Orbán azon kevesek egyike, aki már az amerikai elnökválasztás előtt Trumpra tette fel a jövőjét, és szinte egyedül örömködött Európában annak választási győzelme miatt. x
Az AI segítségével készült összeállítás – Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 