Az AfD társelnöke, akit lehengerlő szónoknak, gátlástalan populistának és igazi szélsőjobboldali ikonnak tartanak az erre fogékony németek, ami meglátszik pártja 20 százalék körüli támogatottságán, némi fejcsóválást okoz a saját táborában. Nem volt könnyű lenyelni – de sikerült –, hogy az az AfD társelnöke leszbikusként nevel a feleségével két fiúgyermeket Svájcban, ahol együtt laknak, és közben Németországban nagypolitikát csinál a „család egy férfi és egy nő plusz a gyerekek” jelszóval.
Hogy miért maradt az asszony a dúsgazdag alpesi országban, arra talán magyarázattal szolgálhat, hogy Sarah Bossard egy Srí Lankán született filmproducer. Vagyis egy tüchtig migráns. Igaz, nem tegnap jött, mert 15 éve élnek együtt Weidellel, és nevelik a két örökbe fogadott gyereket, amire – csak mellékesen mondom – Magyarországon a Fidesz is csóválhatná a fejét, ha az a fej nem Orbán Viktor nyakán volna, vagyis ha ő a saját „magasztos” eszméit egy cseppet is komolyan venné párttársaival együtt.
Visszatérve Sarah Bossardhoz, Weidel nejéhez: ha már azt muszáj lenyelni az AfD-nek, hogy a párt társelnöke leszbikus, örökbefogadott gyerekeket nevel, nehogy már még migránst is hozzon családegyesítés jelszóval Németországba, igaz, nem egyenesen Sri Lankából, hanem csak a szomszédos Svájcból, de akkor is, nem venné olyan túl jól ki magát, hogy az akár már a német állampolgárságot szerzett migránsok deportálását is a zászlójára tűző AfD társelnöke migráns feleségével jár a Lidlibe bevásárolni Lipcsében.
Persze, legyen ez az AfD problémája, mert nekünk, ócska libsiknek, akik a gendert nem kiirtandó, a patrióta, nemzeti konzervatívok által az emberiség első számú ellenségének kinevezett eszmének, hanem a nemek társadalmi szerepének vizsgálatával foglalkozó diszciplínának tartjuk, így az e tudományt művelőkre bízzuk a téma kutatását, és nem kívánjuk alkotmányban vagy elnöki rendeletben rögzíteni, hogy milyen eredményre jussanak, vagy hogy egyáltalán ne is kutassanak.
Azért mégiscsak kaján mosollyal konstatáljuk, hogy pont az AfD-nek kell szembesülnie az igazsággal, hogy a nők társadalmi és családi szerepvállalása, szexuális élete nem olyan konzervatívan egysíkú, mint amilyennek ezek a pártok azt láttatni szeretnék, és a nők között is vannak politikára termett, tehetséges egyének, olyanok is, akik nem a mi értékrendünket osztják, és lám, ezt – akármit is írnak alkotmányba, rendeletbe – még azoknak is el kell fogadniuk, akik egyébként ugyanezt őszintén és nyilvánosan belátni képtelenek.
Vagyis: nekünk semmi bajunk azzal, hogy Weidel leszbikus, felesége Sri Lankán született és örökbefogadott gyerekeket nevelnek együtt nem abban az országban, ahol Weidel kancellár akar lenni. Nekünk azzal a kegyetlen és álszent, a hatalmi céloknak alárendelt képmutatással van bajunk, hogy egy politikai párt más eszméket hirdet és akar a társadalomra ráerőszakolni, mint amit a saját köreiben eltűr.
Röviden: az nem tetszik, hogy hazudik. Pont mint az AfD immár deklarált elvtársa és pártszövetségese, a magyarországi Fidesz, amely nulla toleranciát hirdet a korrupcióval és az antiszemitizmussal szemben, közben Európa legkorruptabb rendszerét építette ki, és a zsidó Soros György arcmásával kampányolt, hogy „nehogy már ezek nevessenek a végén”.
A Fidesz ugyancsak fúj az LMBTQ mozgalmakra, de egyik vezető funkcionáriusa, aki nyilvánosan kizárólag két nem létezéséről tudott, ereszcsatornán lecsúszva menekül egy meleg orgiáról. Mert szégyelli, ami szerintünk nem, de eszmetársai szerint szégyen, pedig a szégyen az, amit ő és a Fidesz ezen a téren kétszínűen, AfD-vel és társaikkal kizárólag politikai célokat követve művel.
A szélsőjobboldali patrióták, konzervatív hazafiak és radikális jobboldaliak programjaikban a kiábrándult és romló életkörülményeikkel elégedetlen tömegekre építve hazug jelszavakkal akarnak hatalomra kerülni, ahol megvalósíthatják igazi tervüket, a hagyományos polgári demokráciának felváltását egy autoriter rendszerrel, amely – és ez az igazi nagy átverés – az adott ország és a nemzetközi nagytőke érdekeinek gátlástalan kiszolgálását tenné lehetővé. Nem véletlen tehát és még csak nem is szervilizmus, hogy az amerikai techguruk tömött sorokban járulnak Donald Trump színe elé, hogy hűségesküt tegyenek, hiszen az ő emberük, és az ő világukat ígéri elhozni nekik.
És ez a valóság Olaszországban, Németországban és egész Európában. A legnagyobb veszély számunkra, ha az amerikai példát követve az európai nagytőke, az itteni pénzemberek és befektetők a szélsőjobboldali pártok mögé teszik a pénzüket, ahogyan az már – ha egyelőre nem is tömegesen – ma is megvalósuló gyakorlat.
És innen vizsgálva, az sem meglepő, hogy az ugyancsak multimilliárdos és az autoriter hatalmak nyomulásában érdekelt Vlagyimir Putyin is megtette tétjét, az orosz állami kasszából az európai szélsőjobb, a neofasiszta és neonáci pártokat anyagilag is támogatva, hiszen az ő politikai, hatalmi és gazdasági érdekei is az, hogy a polgári demokráciák és szövetségi rendszereik, az EU és a NATO megszűnjenek.
Ma az a szomorú helyzet az, hogy a magyar kormány, nevezetesen a feje, Orbán Viktor ebben a játszmában a szélsőjobboldali pártok és Putyin, Trump, valamint a háttérből a gesztenyét kikaparni igyekvő Hszi Csi-ping, vagyis Oroszország, a szélsőjobboldalivá formálódó USA és Kína szövetségesévé, vagyis egész Európa ellenségévé teszi Magyarországot. Egy olyan helyzetben, amikor országunk ezer szállal kötődik az európai gazdasághoz, az európai kultúrához és történelemhez.
Budapest több ezer kilométerre van Moszkvától, Pekingtől és Washingtontól is, amely város új seriffje szerint Európa oldja csak meg a saját problémáit, ők nem tartanak Oroszországtól, mert egy fájin óceán van köztük és Európa problémái között. Azt nem mondta, hogy ebből kivétel Magyarország, mert annak problémáit majd Orbán és ők közösen fogják megoldani. És akkor a magyar kormányfő azt tudja mondani, hogy „A magyarok már tudják, a jövő nem ott van, ahol ők laknak.” Pedig mi úgy tudjuk, és több mint ezer éve, hogy a jövőnk igenis itt van, ahol lakunk, a Kárpát-medencében, Európában. Az viszont nem jelenti azt, hogy Orbánnal együtt. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 