
Az Egyesült Államok alelnöke világossá tette, hogy az USA Európát már nem szövetségesének, hanem veszélyforrásnak tekinti. Szó szerint kijelentette: a legnagyobb veszély nem Oroszországból vagy Kínából ered, hanem az európai kormányoktól. A szovjet módszerek alkalmazásával vádolta meg Európa hatalmon lévő pártjait. Kendőzetlenül megfenyegette a kontinens vezetőit, durván arcukba vágva: „There is a new sheriff in town.” („Új seriff van a városban.”)
J.D. Vance verbális kirohanást intézett az európai polgári demokratikus pártok ellen, amiért azok elnyomják a szélsőséges jobboldali pártokat, mert szerinte: „Nincs biztonság, ha az ember fél a saját népe hangjától” – jelentette ki egy nagyrészt döbbenten hallgató közönség előtt. Botrány, amiért a bal- és jobboldali populista pártok nem kívánatosak Münchenben – jelentette ki. „Nincs helye tűzfalaknak” – mondta az Egyesült Államok alelnöke. Még beszéde elhangzása előtt felszólította a német demokratikus pártokat, hogy kezdjenek együttműködést a szélsőjobboldali, valójában náci párttal, az AfD-vel.
Vance tovább provokálta a jelenlévő vezető politikusokat, és totalitárius rezsimeknek nevezte őket, amire példaként hozta fel a Romániában megsemmisített választást, a Németországban online kommentek miatt indított nyomozásokat, valamint a brit hatóságok bánásmódját egy abortuszellenessel szemben. Vance szerint a biztonság egyik központi problémája a „tömeges migráció”, amely „milliók ellenőrizetlen bevándorlásából” fakad. Példaként többször megismétlődő támadásokat említett. „Hányszor kell még ezt átélnünk, mielőtt változtatunk az irányon?” – tette fel a kérdést.
Az Elon Muskot ért kritikákra utalva így fogalmazott: „Ha Amerika tíz évig túlélte Greta Thunberg szidalmait, akkor önök is kibírnak néhány hónapot Elon Muskból.” A biztonságpolitika, amely a konferencia fő témája volt, gyakorlatilag szóba sem került. Vance mindössze röviden megismételte azt a követelést, hogy Európának „a következő években” sokkal többet kell tennie saját biztonságáért. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúról nem mondott semmi újat.
Beszédét rövid, udvarias taps fogadta. Az amerikai alelnök ezután tanácsadók és magas rangú tisztviselők gyűrűjében gyorsan elhagyta a termet.
Akinek ezek után kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy kik vették át a hatalmat a világ legnagyobb gazdaságát és kiemelkedően legnagyobb hadseregét üzemeltető Egyesült Államok fölött, azoknak – az új amerikai vezetők hovatartozásának megnevezése nélkül – csak arra hívnám fel a figyelmet, ha kelet felől hatalmas durranásokat észlelnek, akkor azok még nem a megindult Vörös Hadsereg tüzérségétől, hanem a Moszkvában bontott pezsgőktől erednek. Legalábbis egyelőre.
Az európai polgári demokráciák a II. Világháború óta a legnagyobb kihívással néznek szembe. A keleti totalitárius rendszerek, Oroszország és Kína soha nem látott erős pozícióba kerültek a világ maradék polgári demokratikus országaival szemben, mivel mától immár hivatalosan sem számíthatók ezek közé az Egyesült Államok, amelynek alelnöke végleg leszámolt azzal a reménnyel, hogy az Észak-Atlanti Szövetséget az érdekek és az értékek azonossága tartja össze, és erre alapozva az Oroszország által nyugati irányba indított területszerzési háborút Európa a világ legpotensebb hadseregére, az United States Army erejére támaszkodva vívhatja meg.
Európa egyedül maradt, és botorkálva fütyörészik a sötétben. Orbán dörzsöli a tenyerét.
Zsebesi Zsolt
