A Donald Trump amerikai elnök által a mexikói importra kivetett 25 százalékos vám gyilkos következményekkel jár a német autóiparra. A Volkswagen, Mercedes és a BMW ugyanis – kihasználva a mexikói olcsó munkaerőt és vámmentességet – jórészt onnan látta el eddig az USA piacát.
A Kanadára kivetett 25 százalékos vám ugyancsak nagyot üt a németeken, mert ott is vannak összeszerelő üzemeik és alkatrész-, például akkumulátor gyáraik. A kínai autógyártóknak a vámintézkedés kevesebb kárt okoz, mert a távol-keleti ország a németeknél lényegesen kisebb kapacitásokkal rendelkezik Mexikóban.
Természetesen a lépés legsúlyosabban magát Mexikót érinti, amely egyébként az USA legnagyobb kereskedelmi partnere a világon, teljes kivitelének 80 százalékát a szomszédos nagyhatalom veszi fel. Trump „America first” szellemű intézkedése mexikói cégek ezreit hozza csődhelyzetbe, és milliós nagyságrendben vezethet munkahelyek megszűnéséhez.
A vámok egyébként nem tesznek jót az amerikai gazdaságnak sem, mert minden bizonnyal az inflációt fogják növelni. A drágább importot Mexikóból és Kanadából végül a fogyasztók fogják a magasabb árakban megfizetni.
Az sem igazán gazdaságbarát, hogy valamennyi termékre egységesen 25 százalék a vám, amit Trump egyébként is inkább büntetésnek szán, politikai nyomásra kíván használni, amiért Mexikó – szerinte – nem tesz eleget az USA-ba irányuló kábítószer csempészet és az onnan érkező illegális bevándorlás ellen.
Kanadával szemben – nem tudni mennyire veendő komolyan – de még az is Trump érvei között szerepelt, hogy vámmal akarja rákényszeríteni a szomszédos országot, hogy 51. államként csatlakozzon az Egyesült Államokhoz. Szerinte Kanada nem költ eleget a védelme érdekében, és nagy mértékben az USA haderejére támaszkodik, ami milliárdos kiadás Washington számára, pedig Kanada nem az USA tagállama.
Mexikó elnöke felszólította az ország gazdasági miniszterét, hogy az amerikaival azons súlyú ellenintézkedéseket dolgozzon ki Trump vámjara.
Kanada már bejelentette be, hogy az amerikaival megegyező, 25 százalékos vámmal sújtja az USA-ból importált termékeket. A két ország történlemében példátlan gazdasági háború kezdődött, ami most Kanada részéről 105 milliárd amerikai dollár értékű, az USA-ba irányuló exportárút érint. Kanada legnagyobb kereskedelmi partnfere a szomszédos Egyesült Államok. A két ország között az árúk és szolgáltatások cseréjének értéke éves szinten eléri az ezer milliár dollárt. Az egyik legnagyobb kanadai exporttételre az energiára és az energiahordozókra Trump-vám nem vonatkozik.
Kína jelezte, hogy panasszal él az amerikai vámok miatt a Vilgákereskedelmi Szervezetnél, egyben az amerikaival megegyező ellenintézkedéseket helyezett kilátásba. Peking határozottan visszautasította a Trump álltal megfogalmazott felelősségét az USA-ba érkező kábítószerek miatt. A vád az, hogy a Kínában gyártott fentanyl felhasználsával Mexikóban gyártott kábítószer árasztja le az Egyesült Államokat, aminek következtében évente 75 ezer amerikai veszti az életét túladagolás miatt.
Justin Trudeau kanadai kormányfő az ellentintézkedések bejelentésekor elhangzott patetikus beszédében arra emlélkeztetette az amerikai elnököt, hogy a kanadaiak a világ számos válsággócában és a II. Világháborúban is az életüket áldozták az Egyesült Államokkal szövetségben megvívott harcokban, nem adtak okot a mostani ellenséges viselkedésre, egyben felszólította a kanadaiakat, hogy az idén ne feltétlenül az Egyesült Államokba tervezék a nyaralásukat. Beszédét éljen Kanada felkiáltással zárta.
Magyarország számára is súlyos következményekkel járhat a német autóipart érő újabb csapás. A Volkswagen, a Mercedes és a BMW magyarországi üzemeinek kihasználtságára is ki fognak hatni az amerikai piacon fellépő értékesítési nehézségek. A magyar gazdaság ezer szállal kötődik a némethez, amelynek teljesítménye harmadik negyedéve csökken, és ebben nem kis szerepe van az autóipar gyengélkedésének.
Magyarország egyébként a maga szerény eszközeivel ugyancsak növeli a németek gondjait azzal, hogy kínai gyártókapacitások létrehozását teszi lehetővé a területén, ami a német és az egész európai piacon fogja gyengíteni a német elektromos autók pozícióját, mivel a kínaiak a Magyarországon gyártott kocsijaikat vámmentesen kínálhatják az EU terültén.
A helyzet az, hogy még az EU ellenes vámháborút Trump meg sem hirdette, máris keményen beleszállt a német gazdaságba, amely Európában az első és a világon az USA és Kína mögött a harmadik legnagyobb gazdaság.
Nem kétséges, hogy az EU, amely az USA piacával azonos nagyságrendet képvisel, nem fogja tétlenül szemlélni, hogy Trump vámokkal próbálja csuklóztatni, és ezt Washingtonban is tudják, ami abból is látszik, hogy nem kapkodnak az EU-ból származó importvámok bevezetésével, de minden bizonnyal erre is sor kerül.
Mindent egybevetve: Donald Trump – függetlenül attól milyen békét fog kialkudni Ukrajnának, ha egyáltalán, és mikor – józanul megítélve nem hátszelet fog fújni a magyar gazdaság talpra állításához, hanem éppen ellenkezőleg komolyan keresztbe tesz annak, ami nem is lehet másképpen, hiszen – keleti nyitás ide, kínai autógyár- és akkumulátor gyár oda, Magyarországnak minden árt, ami az EU-nak és benne Németországnak árt.
Az pedig végleg kiborítaná a magyar bilit, ha a Trumppal kiépített haverságára alapozva, nem tudni milyen magyar érdekre hivatkozva Orbán megpróbálná vétózni az USA-val szemben várható uniós válaszlépéseket. Ez komoly európai gazdasági érdekeket sértene, amit nem nyelne le Brüsszel, de főleg az európai és a német nagytőke, mely utóbbi képviselője, a német CDU fogja minden bizonnyal a februári választások után a német kancellárt adni.
Egy biztos: Orbán maga manőverezte magát egy olyan zsákutcába, amelyből kifarolni nincs lehetősége a nélkül, hogy valamelyik unión kívüli „stratégiai” partnerével ne kerülne szembe. Nem lehet egyszerre Trumpot, Hszi Csi-pinget, Putyin szolgálni. Az ugyan tetszik mind a három említett vezetőnek, hogy a magyar kormányfő az EU bajuszát rángatja, azt azonban nem gondolják, hogy ezt honorálniuk kellene bármivel is, de nem is sokat tehetnek Magyarország érdekében.
A legtöbb, ami várható: Szijjártó újabb orosz plecsnit kap, Orbánt bölcs és szuverén politikusnak fogják Moszkvában nevezni, Trump esetleg megjegyzi végre, hogy Orbán nem Törökország, hanem Magyarország kormányfője, Hszi Csi-ping pedig kész lesz újabb hitellel lekötelezni a magyar kormányfőt, amiért európai ugródeszkát szolgáltatott a kínai gépkocsiiparnak. Az év végére beígért repülő rajthoz és egy kétharmados választási győzelemhez 2026-ban ez édes kevés lehet.
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 