Friedrich Merz szerint, aki a CDU/CSU kancellárjelöltje, a februári német parlamenti választásokra alapjaiban kell átalakítani a német külpolitikát az autokratikusan irányított államok által támasztott növekvő kihívások miatt. “A liberális demokráciák és az antiliberális autokráciák közötti új rendszerszintű konfliktus kibontakozásának korszakát éljük” – jelentette ki.
Kínával, Oroszországgal, Iránnal, Észak-Koreával és másokkal “az autokráciák tengelye” alakult ki, amely “destabilizáló befolyást gyakorol a világ minden régiójában”, és tagjai számos területen támogatják egymást – vélekedik a kancellárjelölt. Merz a „másokkal” megfogalmazással konkrét megnevezése nélkül, de nyilván Magyarországra is utalt, tekintettel arra, hogy a magyar kormányfő a keresztapja az autoriter rendszerekre általa használt „illiberális demokrácia” elnevezésnek.
Egy hónappal a választások előtt a CDU/CSU 30 százalékkal magasan vezet a közvélemény-kutatásokban, és biztosra vehető, hogy bármilyen koalíciós kormány alakul is, a két párt szövetségének jelöltje, Friedrich Merz lesz Németország következő kancellárja, aki egyébként a jelenlegi szociáldemokrata kormányfővel ellentétben az Ukrajnának nyújtandó szélesebb és határozottabb támogatás, az Ukrajnának szánt európai és NATO-segítség növelésének a híve.
Merz a berlini Körber Alapítványnál tartott beszédében annak a véleményének adott hangot, hogy a vasfüggöny leomlása óta létező európai biztonsági architektúra „ma már nem létezik”. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború „több mint fordulópont”, sokkal inkább „igazi korszakváltás”, amire Németországnak reagálnia kell.
Bejelentette, hogy a hatalomra kerülése után első lépéseként nemzetbiztonsági tanácsot fog létrehozni, amely a szövetségi kormány döntéshozatali folyamatának központja lesz. „Kül- és biztonságpolitikánk jelenlegi eszköztárával nem leszünk képesek sikeresen megfelelni a megnövekedett kihívásoknak” – hangsúlyozta.
Európában Németországnak ismét cselekvőképessé és megbízható partnerré kell válnia – folytatta. Uniós szinten véget kell vetni Németország „hallgatásának az európai politikában”. Véget kell érjenek azok az idők, amikor az európai partnerek különböző válaszokat kaptak a különböző német minisztériumoktól.
A Merz által meglebegtetett irányváltás nem sok jóval kecsegtet az Orbán-rezsim számára, amely maga kereste a bajt, amikor az EU tagországainak döntő többségével azt lehet mondani, hogy gyakorlatilag az egész nyugati világgal szemben pozicionálta magát olyan fontos kérdésekben, mint a migráció vagy az orosz-ukrán háború, továbbá nyíltan meghirdette a liberális polgári demokratikus politikai rendszerek közelgő végét, és maga fel is számolta országában azt. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 