Németország óvóhelyek tömeges építését tervezi

Nancy Faeser német belügyminiszter a német Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában bejelentette, hogy kormánya óvóhelyek tömeges kiépítésének lehetőségét mérlegeli az egyre élénkebb és egyre arcátlanabb orosz szabotázs és kiberhadviselés térnyerése, az álhírterjesztésen, valamint a migrációs nyomás mesterséges fokozásán alapuló zavarkeltés veszélye, Putyinnak az országa ellen folyó hibrid háborújának kiszélesédése miatt.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy Németország – mint Ukrajna legnagyobb európai támogatója – kiemelkedő veszélynek van kitéve Moszkva részéről, és felkészületlen a lakosság biztonságba helyezésére háború esetén, mivel a több mint nyolcvanmilliós országban csak 480 ezer személy befogadására alkalmas óvóhely áll háború esetén rendelkezésre. Elmondta, hogy az óvóhelyprogram része lenne egy mobiltelefonra telepített program, amely mindenki számára információt nyújtana a legközelebbi elérhető óvóhelyről.

Ez különösen figyelemre méltó azzal összevetve, hogy Finnország 630 ezer lakosú fővárosa, Helsinki alatt egy 900 ezer ember atombiztos elhelyezésére alkalmas földalatti város működik már ma is, továbbá egész Finnországot hasonló létesítmények hálózzák be, amelyeket jelenleg parkolóként, szórakozóhelyként, sport- és rekreációs létesítményként tartanak készenlétben, és órák alatt gáz- és atomcsapástól, biológiai fegyverrel végrehajtott támadástól is védő óvóhelyekké tudnak átalakítani egy orosz támadás esetén.

Svájcban 2022 óta 365 ezer állami és privát óvóhely működik kilencmillió férőhellyel, ami azt jelenti, hogy az ország lakosságának száz százalékát tudják háborús körülmények között biztonságba helyezni. Az óvóhelyek befogadó képessége nem véletlenül azonos a lakosság számával. A svájci alkotmány szerint minden állampolgár jogosult háború esetén biztonságot nyújtó óvóhelyi férőhelyre. A mindenkinek járó óvóhely olyan jelképe Svájcnak, mint az óráik, a csokoládéjuk vagy a bankjaik.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy jelenleg Európában egyedül Magyarországon van úgynevezett háborús vészhelyzet és az ezzel indokolt rendeleti kormányzás, de arról nem sokat hallani, hogy miként készülne az állam egy tényleges háborúban a magyar lakosságot megvédeni a légitámadásoktól, a rakétáktól és egy esetleges atomtámadás következményeitől.

A Magyarország szomszédságában folyó véres orosz-ukrán háború és az abban rejlő eszkalációs veszély ellenére nem ismert olyan magyar kormányzati program, amely arra az esetre készítené fel a lakosságot és a polgári védelmet, ha akarata ellenére vagy szövetségesi kötelezettsége nyomán Magyarország háború részesévé válna.

A háborút az Orbán-kormány egyelőre csak arra használja fel, hogy a háborús vészhelyzet bevezetésével tovább korlátozza a polgári demokrácia már enélkül is kiüresített intézményeinek működését, beleértve a parlamentet is, és hogy a szomszédos háború kifogás lehessen a kormány kudarcos gazdasági és szociális politikájára. x

Zsebesi Zsolt