A Lázár család lakhatási problémáját már megoldotta a NER

„Orbán Viktor irányt szab, gyökeresen átalakul a magyar lakáspolitika” – harsogja az észak-koreai propagandaszintre süllyedő index.hu. A portál, amely rendre kikéri magának az ellenzéknél, hogy kormánypárti propagandamédiának nevezzék, pedig ez a legenyhébb kifejezés, amivel az orgánumot illetni lehet. A cím “nemcsak” stílusában elrettentő, de tartalmában sem más, mint az Orbán által szabott parasztvakító, zsákutcás irány magasztalása.

A gyökeresen átalakult lakáspolitika egy centiméterrel sem tért le a NER eddigi teljesen hibás, antiszociális és az igazán rászorulók támogatását teljesen mellőző megoldástól, ami az Európában mindenütt sikeres, Bécsben egyenesen a világ leglakhatóbb városa címét eredményező szociális bérlakás építési program elvetésével, vagyis gyökeres fordulat helyett a lakhatási válságot okozó eddigi módszerek felvizezésével és kiterjesztésével egyenlő.

Az ország zseniális, egyszemélyi vezetője, Orbán Viktor egyenlőségjelet tesz a rendszerváltás előtti – szerinte sikertelen – szociális lakásépítés és üzemeltetés, valamint a piacgazdasági viszonyok között működő szociális bérlakásprogramok között, mintegy azt sugallva, hogy az önálló lakás vásárlására jövedelmi helyzetük miatt soha nem képes fiatalok számára nem lenne megoldás az önkormányzatok vagy az állam által épített és önköltségi áron fenntartott lakhatás.

A magyar határtól kevesebb mint 80 kilométerre, az osztrák fővárosban immár egy évszázad óta épülnek a szociális bérlakások, az ilyen lakásokból álló lakótelepek, aminek következtében Bécs lakásállományának 40 százaléka ilyen, vagyis a legkisebb jövedelműek számára is elérhető, és tisztességes, megfizethető. Lakhatást biztosítanak azoknak, akik soha életükben nem tudnának saját tulajdonú lakáshoz jutni. Bécs, amellett hogy a világ leglakhatóbb városa címet viseli, a napokban nyerte el az európai díjat a mozgáskorlátozottak városi életkörülményeinek legmagasabb szintű megteremtéséért.

Az index szerint a zseniális vezető által szabott „gyökeresen új irány” nemcsak a lakhatást, de a munkaerőpiacot és az építőipart is jelentősen befolyásolja, értve ez alatt, hogy megnő az építőipari munkások és maga az építőipari tevékenység iránti kereslet, ami most éppen mélyponton van, mert az állam számos fejlesztésből, beruházásból a költségvetés siralmas helyzete miatt kivonulni kényszerült.

Az építőipar, amely túlnyomó részt a NER-lovagok kezében van, pénzt kér a kormánytól, amely ad, ha alapvetően nem is a köz pénzét, mert az elfogyott, hanem amennyire csak lehet, a munkaadókét mobilizálva, amikor lehetővé teszi például a szabadpiaci bérlakások költségeinek munkaadói támogatását. A kedvezményes hitelkonstrukció, az ötszázalékos jelzáloghitel meghirdetése nem jelent mást, mint azt, hogy a rászorulónak magának kell megkeresni a lakása árát és a hitel kamatait.

A miniszterelnök szerint „a magánszektort kell abba a helyzetbe hozni, hogy érdekelt legyen a fiatal munkavállalóinak adható lakhatási támogatásban”. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy szemben a bécsi modellel, ahol az önkormányzat a minél olcsóbb építés mellett a bérlakások önköltséges üzemeltetését valósítja meg, Orbán a nemzeti nagytőke érdekeit és nem a kevésbé jómódúakét képviselve azt hirdeti meg revelációként, hogy aki lakáshoz akar jutni, az fizesse meg az építési vállalkozók vagy a több lakással rendelkező bérbeadók nyereségét is, így téve érdekeltté a magánszférát a fiatalok lakáshoz juttatásának „támogatásában”.

A NER-lovagok alkotta nemzeti nagytőke helyzetbe hozását szolgáló programot adja el a nagy varázsló szociális alapú lakhatási támogatásnak, ami nemcsak pofátlanság, de kegyetlen igazságtalanság, és nem megoldani, hanem még inkább elmélyíteni fogja a magyar lakhatási válságot. Arról nem is beszélve, hogy a gyökeresen új program egyes pontjai „pilotprojekteket” (sic) hirdetnek, vagyis kísérletezést végleges megoldások helyett, továbbá őszintén leszögezik, hogy „az új irány” nem oldja meg mindenki lakhatási problémáját.

A nem mindenki az a több millió magyar ember, aki korszerűtlen, elavult, rosszul szigetelt házakban, lakásokban él, mindenekelőtt vidéken. Az ő gondjaikat nem oldja meg a személyi jövedelemadó kedvezmény, mert nincs ehhez elég jövedelmük vagy a munkáltatói támogatás, mert ahhoz a vidéki kisvállalkozásokban nincs erre szabad forrás, hiszen azok is pénzt kérnek a kormánytól, és nincsenek abban a helyzetben, hogy munkavállalóik lakhatási gondjait enyhítsék.

Az „Orbán szabta új irány” pont a régi. Főleg választások előtt és akkor szárba szökő olyan megoldások egyvelege, amelyek ugyan nem oldanak meg semmit a NER-lovag építési vállalkozók nyereségének, a több lakással rendelkező polgárok extra jövedelmének szinten- és szavazataiknak a Fidesz mellett tartásán kívül, de az indexhez hasonló propagandamédia segítségével alkalmasak lehetnek a magyar közvéleménynek erre fogékony részée megtévesztésére.

Amennyiben a magyar kormányfő valóban a lakhatási válságot akarta volna megoldani, és nem a vele szemben szervezkedő komoly ellenzéki erő vitorlájából kifogni az általuk meghirdetett szociális lakásépítési program keltette szelet, akkor nem kellett volna mást tennie, csak átvenni azokat az európai megoldásokat, amelyek már sikeresnek bizonyultak a lakhatási problémák kezelésére, így például alkalmazni a bécsi példát. Nem ezt tette, mert számára mindennél fontosabb a NER-lovag nemzeti nagytőke érdekeinek képviselete, főleg ha egyébként az érdemi cselekvést helyettesíteni lehet a jól bevált hazug propagandával. x

Zsebesi Zsolt

Hozzászólás