Orbán Viktor magyar kormányfő, aki – minden alap nélkül – a 21. század egyik legnagyobb politikai gondolkodójának képzeli magát, a csütörtökön Budapesten megrendezett Eurázsiai Fórumon tartott beszédében kiradírozta Németországot a világ legnagyobb nemzetgazdaságainak rangsorából, amelyen – szerinte – a 10-11. helynél előbb nem található európai ország.
A magyar kormányfő ilyen fokú tájékozatlansága erősen megkérdőjelezi egész eszmefuttatása hitelét. Németország ugyanis az Egyesült Államok, Kína mögött és Japán előtt a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdaságát működteti, és már csak azért is többet kellene tudnia Magyarország miniszterelnökének róla, mivel hazánk gazdasági partnerei között is meghatározó szerepet játszik az általa elfelejtett ország.
Érdekes, hogy amikor a magyar gazdaság lejtmenetének okait taglalja, akkor Orbán Viktor mindig a német gazdaság gyengélkedésére hivatkozik, ami beismerése annak, hogy e gazdaság állapota meghatározó a vele szoros gazdasági kapcsolatban álló magyar gazdaság számára. Az más kérdés, hogy amikor megy a magyar gazdaság szekere, akkor azt Orbán kormánya sikereként tálalja, és semmiképpen nem a német gazdaság érdemeként.
Végül is a magyar kormányfő a focin, a világpolitikán kívül a világgazdaság aktuális kérdéseihez is jobban ért, mint Európa bármely kormányfője vagy közgazdásza, akadémikusa. Azok ugyanis – Orbán szerint – mind saját felsőbbrendűségük hatása alatt állnak, és nem képesek elismerni az egyszerű tényt, miszerint Magyarország kormányfője mindenkinél okosabb, de ami ennél is fontosabb önmaga értékrendjében, mindenkinél jobb politikai ütemérzékkel rendelkezik.
Az ugyanis vitán felül áll, hogy szinte felmérhetetlen ütemérzék kell ahhoz, hogy egy kevesebb mint tízmillió lakosú kis ország az Európai Unió és a NATO tagjaként alig néhány év leforgása alatt a nyugat első számú belső ellenségévé avanzsáljon, olyan politikát folytasson, amely minden legkisebb részletében ellene megy a civilizált nyugati világ valamennyi célkitűzésének és törekvésének, minek következtében saját szövetségesei vezetnek be ellene gazdasági és pénzügyi szankciókat, és erős politikai elszigetelődésnek örvend saját szövetségesei körében.
Az már csak hab a tortán, hogy a nagy gondolkodó és példátlan ütemérzékű magyar kormányfő, élve az általa kiharcolt korlátlan személyes hatalmával, országát az EU legszegényebb és legkorruptabb országává tette, amelyben alig hogy működnek a legalapvetőbb közszolgáltatások, mint az egészségügy, a vasúti közlekedés vagy az oktatás, és ahol néhány család, mindenekelőtt maga a kormányfő családjának zsebébe csusszant az ország javainak és az uniós támogatásoknak egy jelentős hányada.
Orbán szerint Magyarországnak irányt, de legalábbis lépést kell váltania, és szakítania kell hagyományos, kizárólagosan nyugati orientációjával, mert a felkelő nap országai, Kína és Azerbajdzsán meg a többiek feljöttek a fejlett nyugat nyakára, annál sokkal gyorsabban nőnek, és lassan az innovációban is megelőzik a hagyományos gazdasági nagyhatalmakat, mint például Németország, Japán vagy az Egyesült Államok.
Ennek alátámasztására közölte a teljesen téves adatot Orbán arról, hogy az első 10-11 legnagyobb gazdaság között nincs európai egy sem. Vizsgáljuk csak meg alaposan, mennyi ebben az igazság, és mit is jelent ez részleteiben! Orbán azt állítja, hogy – idézem az index.hu nyomán – „A világ legnagyobb 5 gazdasága között nincs európai ország, csak 10-11. helyen van, feltéve, hogy most Oroszországot nem soroljuk az európai országok közé.” – az idézet vége.
A tényleges, nem Orbán által megálmodott, hanem az IMF által felállított 2024-es rangsor az egyes országok GDP-je alapján a következő: az Egyesült Államok, Kína, Németország, Japán, India, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada és Brazília. A tízből négy európai ország, közülük egy, Németország nem csak a tízben, de az első ötben is benne van, mivel a dobogós harmadik helyet foglalja el. Azt is a kormányfő figyelmébe ajánlanám, hogy a tízes listából nyolc ország ahhoz a nyugathoz tartozik, amelynek leáldozását látni véli. Másképpen nem nyugati ország a tízben három, Kína, India és Brazília.
Ha górcső alá tesszük a feltörekvő, Orbán által keletinek nevezett országokat, mindenekelőtt Kínát és Indiát, akkor azt látjuk, hogy ezek a világ legnépesebb országai másfél-másfél milliárdnyi lakossal. Tehát másfél milliárdnyi kínai ember állít elő kisebb értéket még mindig, mint a 330 millió lakosú Egyesült Államok. Az Orbán által elfelejtett Németország pedig a maga 85 millió lakosságával nagyobb értéket hoz létre évente, mint 123 millió lakosú Japán, vagy éppen a másfél milliárd lakosú India.
Az egy főre jutó GDP-adatok azt mutatják, hogy az orbáni kelet két meghatározó országa, Kína és India mérföldekre elmarad a nyugat országaitól, de még Magyarország ilyen mutatójától is. Hazánk ezen a ranglistán a 49. helyet foglalja el, míg Kína a 70., India a 141. Az orbáni új világ népszerű feltörekvői, Azerbajdzsán a 96., Üzbegisztán a 136., Oroszország a 65., tehát Putyin birodalma is jóval a magyar termelékenység mögött kullog.
Amennyiben az egy főre eső GDP 2024-es ranglistáját nézzük, akkor az első 25 helyezettből 15 európai ország. De a 25-ben van az Egyesült Államok, Kanada és Izrael is. Az Európai Unió egésze az egy főre jutó GDP-jével a 25. helyet foglalja el a világ ranglistáján. Az EU mintegy 450 millió lakosa 17 ezer milliárd eurós GDP-je közel akkora értéket állít elő mint Kína a maga másfél milliárd lakosával (18 ezer milliárd dollárt). Ebben benne van Magyarország teljesítménye is, mivel még mindig európai ország vagyunk.
Visszakanyarodva Orbán eredeti téziséhez, a jó ütemérzékhez, van itt némi gond. A fenti adatok fényében még évtizedekig eltarthat, amíg az egy főre jutó GDP-ben a „nagy keletiek”, Kína és India az európai és az amerikai mutató közelébe kapaszkodnak, még ha azt feltételezzük is, hogy ez idő alatt a nyugat jottányit sem halad előre. Kérdéses, mennyire jó ütemérzékre vall most átszállni a nyugat hajójáról a keletinek nevezett feltörekvők lélekvesztőjére, amelyen egyelőre jó ideig a nyugat farvizén fognak evezni.
Van egy ennél egyszerűbben megválaszolható dilemma is. Magyarország az USA-val, Kanadával, Ausztráliával, Japánnal, Dél-Koreával játszik ma egy csapatban mint az EU tagországa. Érdemes-e váltani, és átnyergelni Oroszország, Kína, Észak-Korea, Irán mellé, mert egyelőre ott ez a csapat állt össze és áll Ukrajnában háborúban az egész nyugattal. Lehet, hogy Orbánnak nemcsak a tárgyi ismeretével van gond Németország és Európa gazdasági erejéről, de az a bizonyos ütemérzék is csak a felcsúti harmadosztályban volt elég egy sikeres becsúszó szereléshez?
A világpolitikát, Európa politikáját egyelőre nem Orbán szabja meg, azt elronthatja vagy sikerre viheti Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és bizony Lengyelország. A futottak még kategóriában van és – amíg a nagy gondolkodó Orbán a kormányfője – ott is marad Magyarország a maga keleti nyitásával, unortodox gazdaságpolitikájával és illiberális demokráciájával együtt. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 