A meleg Szájer ott folytatja, ahol a nagy ereszcsatorna-jelenetekor abbahagyta

Szájer József visszatér a közéletbe, nem csatornán lecsúszva, mert eme vicces fellépését magánélete részének tekinti, amiről – így természetesen melegségéről – sem akar ezentúl sem beszélni. Mi sem, de nem is mi közösítettük őt ki mássága miatt, hanem azok a narancstejes testvérei, akik hipokrita módon ugyan tudtak másságáról, de nyilvánosan csak másokat szapultak ilyesmiért.

Szájer tehát ugyanabba a képmutató, álságos, hipokrita közegbe lép most vissza, amelyben korábban is jól érezte magát, ahol együtt üvöltött a falkával, másnak mutatva magát, mint ami valójában volt, szemet hunyva, hogy saját magát rekeszti ki onnan, ahová valóban tartozik, csak azért, hogy megfeleljen a hipokritáknak, akiknek szintén csak azzal van problémájuk, ami látszik, mint ahogyan lopni is csak óvatosan, úgy lopnak, igaz, arcátlanul, hogy az ne bűncselekménynek, hanem, mondjuk, a nemzeti nagytőke építésének tűnjön.

Szájer nem tanult semmi, viszont bőszen tanítani kíván továbbra is másokat, egy országot, egész Európát olyasmikről, amikről sem az értelmes magyarok, sem a szabadelvű, demokrata európaiak tanulni nem, de főleg nem a Fidesztől vagy Szájertől akarnak. Szájer adósa egy országnak, egy kisebbségnek a bocsánatkéréssel, amiért olyanok közé állt, akik a hozzá hasonlóak hátán szántanak és vetnek azóta is, hogy ő szerencsétlenül lecsúszott egy brüsszeli ereszcsatornán.

Szájer nem akar a magánéletéről nyilatkozni, mert ehhez jogot formál magának, és igaza is van. A baj csak az, hogy mintha megint nem látná, hogy kik közé lép vissza, hiszen az ő Fidesze pont azt teszi, amit ő kikér magának, amikor a magyar ellenzék legnagyobb ereje vezetőjének magánéletében vájkál, mégpedig anélkül, hogy akár csak egyszer is hallottunk volna ezt elítélő megnyilatkozást Szájer szakáll és bajusz mögé rejtett szájából.

Szájer nem akkor nullázta le politikai karrierjét, amikor engedett érzéseinek, és a sajátjai közé ment, hanem akkor, amikor bevállalta, hogy melegnek lenni a Fideszben felvállalhatatlan. Hiába mosakodik most azzal, hogy ő nem követett el semmit, nem fogyasztott kábítószert, hiszen vagyunk még ilyenek vagy kilencmillióan, mégsem dicsekszünk ezzel, de nem is kell kijelentenünk azt sem, hogy nem nyilatkoznunk arról a jövőben sem, amit normális országban, normális, akár meleg ember is nyilvánosan felvállalhat.

Egy szuverenitásától megfosztott, másságáról még beszélni is gyáva ember akarja Magyarországot, Európát a szuverenitásra oktatni, és meggyőzni milliókat arról, hogy jobb hipokritának lenni, mint önmagát felvállaló szuverén szellemi és emberi entitásnak. Hogy Szájer másodszor is belelép ugyanabba a kakiba, az csak annyit jelent, hogy nemcsak nem tanul semmit, de nem is akar.

Amikor a Fidesz egykori, magát bátran heteroszexuálisnak megjátszó meleg politikusa most a szuverenitás bajnokaként lép vissza a szorítóba, ne felejtsük el, hogy kiért, mert nem magáért teszi. Szellemi és erkölcsi kizsigerelése egyedül egy ember, Orbán Viktor személyes érdekeit szolgálja. Tudását, tehetségét megint egy arra nem érdemes fajankónak ajánlja fel, aki kizárólag önös érdekeinek megvalósításához használja őt, hogy aztán majd megint eldobja, ha nem lesz rá szüksége.

Szegény Szájer! Jobb lett volna, ha marad ott, ahol eddig volt. Legalább nem tudtuk volna meg róla, mennyire nem szuverén emberként áll be a szuverenitás védelmezői közé, ahogyan tette ezt korábban melegként a melegeket elítélőkkel együtt vonyítva. Kár érte. Több lehetett volna, de maradt, ami volt. Megfélemlített eszköze egy ócska, gerinctelen kupecnek. x

Zsebesi Zsolt