
A világhíres akciószínész, az agyhalott Steven Seagal kész volna az Ukrajna elleni háborúban életét áldozni Vlagyimir Putyinért. Ez első hallásra komoly vállalásnak tűnhet, de valójában nem az, hiszen Seagal orosz állampolgár, akik közül – óvatos becslések szerint – legalább háromszázezren, de akár félmillióan is veszthették életüket vagy egészségüket már eddig Putyinért. Az igaz, túlnyomó részt nem önként.
Az, hogy a Putyin-imádó színész is közéjük akar kerülni, nem oszt, nem szoroz, mert Putyinnak most éppen vagy kétszázezer újabb halottra volna szüksége, hogy biztosra menjen a háborúban, és több mint két és fél év után nagyobb területeket tudjon elfoglalni a szomszédos országból, mert eddig oroszok százezreinek élete árán is csak Ukrajna területének alig 25 százalékát sikerült. Egyrészt, mert ukránok százezrei a hazájukért adták az életüket, másrészt mert a nyugat komoly katonai támogatást nyújt az agresszió ellen védekező országnak.
Hogy a nyilván agyhalott akciószínész, aki egész életében – valljuk be – nem annyira agyra gyúrt, kimegy-e a frontra, vagy életben marad Putyin imádójaként, az nem rajta múlik, hanem Putyinon. Egy halott Steven Seagal kevesebbet ér az orosz elnöknek, mint egy élő, aki vak támogatásáról biztosítja, és rajongásával másokat is erre biztat. A volt KGB-ügynök Putyin már jó ideje megszervezte, hogy Seagalnak a haja szála se görbüljön, és zavartalanul imádhassa őt.
Putyinnak nagyobb szüksége van a lelkes idiótákra élve, mint halva. Ebből kiindulva: Orbán Viktornak, aki legalább olyan lelkes rajongója Putyinnak, mint Seagal, vagy éppen Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek, ha az orosz titkosszolgálatokon múlik, hosszú élete lesz a földön. Erre utal az is, hogy Seagal és Szijjártó egy és ugyanazon orosz állami kitüntetés büszke tulajdonosa. Vajon Szijjártó mit ajánlott fel Putyinnak a plecsniért? Mert nem a saját, hanem a mi életünket.
Vajon Orbán Viktor és Szijjártó mikor kapja meg a tiszteletbeli orosz állampolgárságot? Alighanem majd csak akkor, amikor leléptek a politikai színpadról. Seagal is elhagyta a színész-rendezői pályát Putyinért, orosz lett, és Oroszországba költözött. Orbán és külügyminisztere már most oroszként viselkedik, de csak az orbáni rezsim bukása után szedik majd a sátorfájukat, hogy orosz anyácska ölén az Orosz Föderáció büszke állampolgárai lehessenek.
Orbán és Szijjártó emigrációját Oroszországba magyarok milliói üdvözölnék, ha nem kellene attól tartaniuk, hogy viszik magukkal az egész országot. Hiszen a nemzeti vagyont már a saját nevükre íratták. Csak nem hagyják itt ebek harmincadjára? Azt pedig már évekkel ezelőtt kimondták, hogy a nyugat értékei számukra idegenek. Mostanra pedig, hogy nem jön a pénz az EU-ból, itt az ideje az ország immár kelet felé fordított szekere elé fogni a „semleges gazdaságpolitika” lovait.
Midőn e lovak a falnak húzták az ország szekerét, Orbán – mint az egyszeri lókupec a vásárban – azzal szúrja majd ki valamennyiünk szemét, hogy az ő lovai nem vakok voltak, hanem csak bátrak. x
Zsebesi Zsolt
