Az orbáni „semleges gazdaságpolitika” az ország orosz-kínai gyarmattá válásával egyenlő

Újabb nagy lépésre készül Orbán Viktor Magyarországnak a nyugati érdek- és értékközösség elhagyásának visszafordíthatatlanná tétele irányába, az EU-ból és a NATO-ból való kilépés előkészítésére. A kormányfő elhatározását a megváltozott világgazdasági helyzethez való alkalmazkodással, a nyugat versenyképességének hanyatlásával magyarázza, pedig a valódi ok nem más, mint következetes törekvése saját hatalmának bebetonozására, a családi vállalkozássá alakított magyar társadalmi-politikai-gazdasági rendszer túlélésének, az Orbán-klán és talpnyalói, vazallusai egzisztenciájának végleges bebiztosítása.

A nyugathoz tartozásunk két pillére közül a nyugattal közös értékrendet Orbán mára felszámolta. Magyarország nem polgári demokrácia, mert az arra jellemző intézményeket és a működést biztosító garanciákat, a unalomig emlegetett fékeket és ellensúlyokat, a szabad választások rendszerét, az önkormányzatiságot, az oktatás, a művészet, a tudományos kutatás és a sajtó szabadságát Orbán maradéktalanul felszámolta.

Mára egy Patyomkin parlament és egy látványpékségszerű demokrácia működik Magyarországon, de valójában egy fasisztoid, autokrata társadalmi berendezkedés üzemel, amelyben a „nemzeti nagytőkének” elkeresztelt oligarchák, köztük is egy család, az Orbán-família kezében van a tényleges gazdasági és politikai hatalom.

A NER-nek nevezett rendszer nem kompatibilis az EU tagországainak politikai berendezkedéseivel. Magyarország politikai téren alkalmatlanná vált az együttműködésre Brüsszellel és az EU intézményeivel, amit jól mutat a folyamatos konfliktus a közösséggel, az országtól megtagadott támogatási milliárdok, és a magyar destruktív fellépés szinte az EU minden közös ügyével szemben..

Magyarország azonban a nyugati értékrend teljes leépítése ellenére az EU-val, a NATO-val, az Egyesült Államokkal szemben kialakított ellenséges politikai irányzatától függetlenül ezer szállal kötődik az nyugati országok gazdaságaihoz, mindenekelőtt az EU-hoz, és azon belül is különösen szorosan Németország gazdaságához. Ez jelentős korlátokat állít Orbán Viktor nyugatellenes politikája következetes véghezvitele elé.

A most meghirdetett „nagy terv” megvalósulása valóban nagy változásokat eredményezne Magyarország mint állam és lakói – akik jelenleg még európai polgárok – életében. A „semleges magyar gazdaság” megteremtésének célja a nyugattal fennálló utolsó függőségi viszony felszámolása. A teljes politikai-társadalmi-szövetségesi és gazdasági elszakadás teljessé, véglegessé és visszafordíthatatlanná tételével egyenlő, semmi más.

Amennyiben Orbán terve, Magyarország gazdasági semlegessége megvalósul – értsd ez alatt azt, hogy gazdaságilag is függetlenné válik a nyugati gazdaságoktól –, akkor tekintettel arra, hogy a magyar kormány értékrendjében, kül- és belpolitikájában már régen nem a nyugat által felvázolt pályán mozog, hazánk véglegesen kiírja magát a nyugati világból, ahová ezer éven át tartozni akart, és amiért a magyarok évszázados harcot vívtak a különféle keleti megszállókkal szemben, ami végül a szovjet birodalom összeomlásával minden nagyobb erőfeszítés nélkül az ölébe pottyant.

Orbán szerint a világ tömbösödik, ami igaz, és azt jelenti, hogy a nyugati érték- és gazdasági rendszer, a polgári demokrácia számos ok következtében potens kihívókra akadt, olyan országok kérdőjelezik meg a nyugati értékrendet, a nyugat gazdasági, politikai és ideológiai fölényét, amelyek a nyugati társadalmak évszázados harca nyomán kialakított polgári demokratikus rendszer helyett diktatúrákat próbálnak meg ráerőszakolni a világra, száz évvel visszaforgatva a történelem kerekét.

Az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea fémjelezte rendszerek keresik a helyüket, és a nyugati társadalmakkal szemben. Politikai, gazdasági és ideológiai háborút indítottak, és immár forró háború is folyik Ukrajnában, amit az orosz vezetés nyíltan a nyugat elleni hadjárat egy lépcsőfokának tart, amihez élvezi a pekingi vezetés, Irán és Észak-Korea támogatását.

A magyar kormányfő szerdán nem mondta ki, de végül mégis ezt jelentette be: Magyarország nem vállal további szolidaritást a nyugat harcával a keleti despotizmusok, az orosz-kínai gazdasági, politikai, katonai nyomulással szemben. A tömbösödés idején, vagyis amikor az egyes országok meghatározzák pozícióikat a nyugat mellett vagy ellen, a magyar kormány a nyugat ellen pozicionálja magát.

Szemenszedett hazugság, hogy Magyarország a tömbök között fog saját érdekei mentén politizálni, mert amit Orbán tesz, az nem jelent mást, mint a csatlakozást a keleti szövetségi rendszerekhez. A nyugati demokratikus országok szövetségi rendszereinek, az EU-nak és a NATO-nak az elhagyását, a becsatlakozást a keleti despotákhoz. Magyarország nem lesz képes megvédeni szuverenitását Moszkvával vagy Pekinggel szemben, és a két tömb között maradni.

Tekintettel országunk nagyságára, gazdasági, politikai és katonai jelentéktelenségére, Magyarország az orosz-kínai hatalmi tengely gyarmatává fog válni. Azzal a különbséggel, hogy a szuverenitása, amelynek korlátozásához az EU- és a NATO-tagsága esetében a magyar nép saját döntésével, két tucat európai tagországgal azonos feltétekkel járult hozzá, innentől kezdve Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kényére-kedvére lesz bízva.

A “független magyar gazdaságpolitika”, amely a nyugati szövetségi rendszerek végleges elhagyásával egyenlő, tízmillió magyarnak fog fájni. Új Trianon, nemzeti tragédia lesz. Orbánnak és családjának a túlélést, a személyi szabadságot, a magyar nép feletti korlátlan hatalmat és az Orbán-klán számára a korlátlan anyagi gazdagodást fogja garantálni. x

Zsebesi Zsolt