Most nem arról akarok írni, hogy sok-e madarak megfigyelésére turisztikai célból 4,3 milliárd forint közpénzt elkölteni, mert a véleményem nem oszt, nem szoroz, ez a pénz már oda van ítélve. Bármilyen más okosabb célt neveznék meg a magyar költségvetés ínséges éveiben, annak semmi jelentősége nincs, ahogyan általában az értelemnek az állami pénzek elköltésekor Magyarországon.
Nem akarok rászállni a madarakra, van azoknak is elég bajuk. Pusztulnak és szorulnak ki ők is hagyományos életterükről, a megszokott civilizációs veszélyek után most a klímaváltozás is a szárnyát szegi a madárnépnek is. Mindezek fényében talán örülnöm kellene, hogy valami történik végre madárügyben, de csak piszkálja a csőrömet, hogy mégis, de mégis, mi a bánatos francnak pont erre kell 4,3 milliárd állami pénzt áldozni.
A madárszínház egyébként annyit jelent, hogy egy nagyobb gödörben elbújt turisták a saját környezetükben figyelhetik meg a Hortobágy vízi madarait. Oké. Mekkora gödör lehet ez, ha ennyibe kerül? Jó, a nemzeti színház gödre is vagy ennyit kóstált. De akkor is. Ez csak egy madárszínház, még ha nem nemzeti madárszínház is lesz.
Az is piszkálja a fantáziámat, hogy vajon nem lesz ez esetleg egy olyan mély gödör, amelynek valódi célja néhány milliárdnyi – egyébként 80 százalékban uniós pénz – eltemetése? Jó, lesz a gödör tetején egy üvegfal, amin keresztül a madarakat lesni lehet, sőt az sem kizárt, hogy ez víz alatt lesz, ami akkor érthetően sokba kerül, főleg, ha tényleg vízhatlanra is sikerül, nem úgy, mint néhány metróállomásunk.
Annyi biztos, hogy a rendezők nagyon odafigyelnek, hogy csak magyar madarak lépjenek fel a madárszínházban, pártunknak és kormányunknak a magyar nép által támogatott politikájának jegyében ugyanis vándormadarak fellépése ki van zárva. Európai madarak kavaroghatnak az égen, de Európán kívülieket nem akarunk látni.
Lehet, hogy az Európai Unió a támogatás odaítélésekor feltételül szabta, hogy afrikai és ázsiai vándormadarak is röpködhessenek a világot jelentő gödör fölött, de mi ezt az ország szuverenitása korlátozásának tartjuk, a madárügy nemzeti hatáskörbe tartozik, azt soha nem ruháztuk át Brüsszelre. A magyar madarak maguk akarnak dönteni arról, hogy kikkel csipegetnek, bogarásznak és raknak fészket.
Ettől függetlenül azért nem értem, hogy miként kerülte el ez az állami fejlesztés Lázár János figyelmét, aki 270 állami beruházást törölt, köztük a Semmelweis Egyetem Anyasági Centrumát, és számos iskola és út építését is. Rendben, az Anyasági Centrum az várhat, mert anya csak egy van, de gyerek az több. Azok most menjenek iskola helyett a madárszínházba? Bár ha belegondolunk, az oktatás mai állapotát figyelembe véve lehet, hogy ott sokkal többet tanulhatnak gödörbe bújva, mint egy iskola padjaiban.
Lehet, hogy csak malacuk volt a madaraknak, semmi más. Lázár ugyan egy igazi polihisztor, nemcsak a dohánykereskedelem koronázatlan királya, de ért ő mindenhez, ne nézze őt senki madárnak, megoldja ő a legnehezebb kormányzati feladatokat is. Most például azon dolgozik, hogy a narancslében Magyarországon is legyen elég narancs. Persze azért előfordulhatott, hogy az ő sasszemét is elkerülte a madárszínház gödre.
Várjuk a következő, ehhez hasonló jó hírt. Mondjuk, ilyet: bolhacirkusz épül 6,5 milliárd forintból a budai amfiteátrumban. A közönség és a bolhák közé egy a Carl Zeiss Jena művek által szállított hatalmas nagyító lesz szerelve, és ezen keresztül lehet majd nézni az aprócska akrobaták kunsztjait. Az idomárok természetesen a nagyítón kívül maradnak, mert alatta olyan nagyok lennének, hogy be se férnének az amfiteátrumba.
Ez még a madárszínháznál is nagyobb attrakció lesz, mert a madárszínházban csak magyar madarak lépnek fel, itt azonban lesznek vendég szereplők is, igazi nemzetközi bolhasztárok. A tervek szerint nemzetközi bolhafesztiválokat is fognak rendezni, ahol a világ népeinek bolhái mutatkozhatnak majd be egyfajta bolha seregszemlén, összemérve tudásukat a magyar bolhákkal, akik már eddig is jelentős nemzetközi sikereket értek el, a bolhavilág élvonalához tartoznak.
Főleg a nálunk nagy hagyománnyal rendelkező vérszívás versenyágban vagyunk jók. Vízi bolháink pedig évek óta verhetetlenek, zsinórban három vízibolha-olimpiai arany van a tarsolyukban. A Magyar Idegenforgalmi Zrt. szerint a bolhacirkusz példátlan nemzetközi sikere borítékolva van. A magyar főváros egy újabb nagy érdeklődésre számot tartó színfolttal gazdagodik.
A bolhaszínház megnyitóján Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter fog beszédet mondani. Kezdeményezésére a nyitógálán orosz bolhák fognak ugrálni a színpadon. Ezek pont olyanok, mint a magyar bolhák, csak sokkal nagyobbak. Az orosz bolhaművészek az évszázados hagyományokra visszatekintő orosz bolhakultúra remekeit hozzák majd Budapestre.
Ízelítőt fognak adni egy hatalmas ország, egy bolhabirodalom példátlan kultúrájából. Sajnálatos és érthetetlen, hogy jelenlétük miatt az Európai Unió nem küldi el Nyugat-Európa bolháit, mert kifogásolja, hogy az ukrán bolhák helyett orosz bolhák lettek az ünnepség díszvendégei.
Brüsszel megint politikai döntést hozott, pedig az EU módosított szerződésében szó sincs orosz bolhákról. A nemzetállamok maguk határozhatják meg, hogy milyen bolhákkal szívatják a saját vérüket. Kiket hagynak a saját bolhacirkuszaikban ugrálni. Ebből a magyar kormány nem tud engedni.
A magyar emberek egy emberként kiállnak amellett, hogy mindenki maga választhassa meg a saját bolháját. És a brüsszeli bürokraták akár a fejük tetejére is állhatnak, a magyar emberek magyar bolhákat akarnak átadni a gyerekeiknek, hogy azok ugyanezt tehessék unokáinkkal. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 