Donald Trump volt amerikai elnök a napokkal ezelőtt egy merénylő által rálőtt golyó után a józanságra intő figyelmeztetéseket is elengedte a füle mellett. Ott folytatja uszító retorikáját, a bűnügyeiben szereplő ügyészek, bírók és tanúk ocsmány rágalmazását és fenyegetését, ahol azt Pennsylvaniában egy időre abba kellett hagynia, mert a biztonságiak lerángatták a szónoki emelvényről.
Az ellene elkövetett sikertelen merénylet utáni első beszédében a republikánus konvenció elit hallgatósága előtt fellépve az elnökjelöltté szentelésére és mártírrá avatására váró Trump felszólította követőit: „Fogjunk össze az amerikai igazságszolgáltatás lefegyverzése érdekében, hogy Amerika ismét nagy legyen”, mert minden ellene már megszületett elmarasztaló ítélettel végződött ügyben és az ellene folyamatban lévő büntetőeljárások mindegyikében ismét ártatlannak kiáltotta ki magát, és megerősítette, amit hónapok óta kitartóan hirdet, hogy ő egy mocskos boszorkányüldözés áldozata.
Mindeközben a Republikánus Párt szélsőségesei padlóig nyomva a gázpedált azt terjesztik, hogy a Trump ellen elkövetett merényletért kizárólag a Demokrata Párt politikusait, vagy még pontosabban, magát a hivatalban lévő Joe Biden elnököt terheli a felelősség. Nem zavarja őket, hogy erre semmilyen bizonyíték nincs, és hogy a fiatal elkövető a Republikánus Párt listájára jegyeztette be magát, semmilyen kimutatható kapcsolata a demokratákkal nem volt.
Az amerikai politikai és társadalmi légkör alakulását figyelő elemzők szerint a helyzet robbanásig feszült. A republikánusok a hatalom mindenáron való megszerzése érdekében kannákkal öntik az olajat a tűzre, fittyet hányva, hogy azzal mekkora erdőtüzet idézhetnek elő. A dolgok jelenlegi alakulása szerint esélye nincs annak, hogy Trump és bármely ellene induló demokrata jelölt versengésében a legcsekélyebb szerepe lehetne annak, melyikük mennyire alkalmas a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalmának vezetésére.
A választás az emóciók összecsapása lesz, mintsem a jelöltek közötti minőségi különbség leképezése. A demokraták megpróbálnak visszatérni a nyomvonalra, amit a Trump ellen már meghozott ítéletek felelevenítése és az ellene még folyó eljárások ismertetése dominál. Óriási veszély rejlik abban is, hogy a demokratáknál még mindig nem dőlt el, ki lesz – ha lesz –, aki beugrik Joe Biden helyett a párt jelöltjeként a csatába, mert az már nem versengés, hanem kemény háború lesz a két tábor között, és ennek megvívása a merénylet után Bidennel reménytelen feladatnak látszik.
Hogy mi a tét, azt kevesen látják jobban, mint az európai vezetők, akik immár hozzáláttak Európa és a NATO „Trump-biztossá” tételéhez, vagyis felkészülnek a Trump megválasztásával várható turbulenciákra. A legnagyobb közvetlen veszély minden egyéb probléma, mint például az orosz-ukrán háborúban Ukrajna támogatása és egyebek mellett az amerikai demokráciát fenyegeti.
A republikánusok egyértelműen új politikai rendet, korlátlan teljhatalmat akarnak a Fehér Ház elfoglalása mellett a szenátus és a képviselőházi többség megszerzésével együtt, miután az igazságszolgáltatás csúcsa, a legfelsőbb bíróság már az övék. Trump egyszemélyes elnöki hatalomgyakorlásra készül. A demokrata párti oldal számára világossá vált, hogy a legfontosabb feladat az amerikai demokrácia, a kongresszus két háza és a Fehér Ház, valamint a legfelsőbb bíróság hatalmi háromszögének megóvása, aminek érdekében, ugyancsak nem válogatva az eszközökben, meg kell akadályozzák Trump győzelmét a novemberi választáson.
Ebben a válságos helyzetben a magyar kormány nem az Egyesült Államok józan, demokratikus erői, nem a nyugat, nem Európa mellett tette le a garast, hanem Orbán Viktor vezényletével a rossz oldalra, Trump és bűntársai mellé állt, ahogy az orosz-ukrán háborúban Putyin oldalára, Kína és az USA, valamint Európa konfliktusában Peking mellé pozicionálta magát. Ennek katasztrofális következményeit jelzi előre az EU soros elnökségét megvalósító Magyarország ellen a tagországok döntő többségének részvételével kibontakozott bojkott.
Még mindig ott tartunk, hogy falra hányt borsó minden az ellenzék maradékához és az új ellenzéki erőhöz intézett elkeseredett felhívásom arra, hogy nincs idő a sebek nyalogatására, győzelmi ünnepre és buliba járásra.
Egymás víz alá nyomkodása helyett a magyar népet a lehető leggyorsabban fel kellene rázni és csatasorba állítani annak érdekében, hogy megmenthető legyen a magyar nemzeti érdekek még véglegesen el nem veszett maradéka. Ehhez tömegnyomás az egyetlen lehetséges eszköz: általános, országos politikai sztrájk Magyarország nyugati orientációja védelmében, tömegtüntetés minden politikai, társadalmi és szakmai szervezet részvételével Orbán nemzetveszejtő politikája ellen. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 