
A nagykövetek közvetlenül Orbán Kijev-Moszkva-Peking ralija után estek neki a magyar nagykövetnek – a média bennfentesekre hivatkozó, egybehangzó jelentése szerint. A 25 tagország – a baráti Szlovákia távollétében – egyetértett azzal, hogy Orbán útja szélhámos vállalkozás volt, az EU felhatalmazása nélkül, és sértette a közösség érdekeit.
“Határozott elégedetlenségüknek és haragjuknak adtak hangot a magyar elnökség kicsapongása miatt” – írta az Euroactiv a diplomatákra hivatkozva. “Példátlan, hogy az elnökséget ilyen élesen bírálják a többiek” – mondta a Politicónak egy magát megnevezni nem akaró magas rangú tisztviselő. “A látogatások szigorúan kétoldalúak voltak, csak a tűzszünet megvalósíthatóságát és feltételeit vizsgálták” – próbált érvelni a magyar küldött.
Az EU-nagykövetek szkeptikusan fogadták a magyarázkodást, és felhívták a figyelmet, hogy “a soros elnökségnek csak korlátozott szerepe van az EU külső képviseletében”. A kiterjedt bírálatok ellenére nem született döntés arról, hogy miként lehet megakadályozni az ilyen jellegű merényleteket a jövőben, “de lesz nyomon követés” – mondta Rikard Jozwiak, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió brüsszeli tudósítója.
„A valóságban a lehetőségek korlátozottak” – mondta a Politicónak egy illetékes, rámutatva, hogy Magyarország elnökségének korlátozása vagy elhalasztása már nehéz volna, mivel folyamatban van. Egyes küldöttek ennek ellenére “gyakorlati következményekkel” fenyegetőztek, például bojkottálják a magyar elnökség által szervezett miniszteri értekezleteket. Felmerült annak a lehetősége is, hogy az Európai Parlament javaslatára lerövidítik Magyarország soros elnökségének idejét.
A sajtó szinte kivétel nélkül emlékeztet arra, hogy Magyarországot széles körben az EU-n belül Kreml-barát országként tartják számon, és korábbi magatartása számos alkalommal váltott ki indulatot európai partnereiben. Budapest többször akadályozta az Oroszország elleni szankciókat, a kijevi csatlakozási tárgyalásokat és az Ukrajnának nyújtott segélyeket. x
zse
