Friderikusz Sándor tévés újságíró nem készít interjút Magyar Péterrel, mert nem tetszik annak a független sajtóval kapcsolatos álláspontja, és amúgy is sokan kérdezték már sok mindenről Magyar Pétert, tehát neki már nem volna miről. Másrészt viszont ha és amennyiben Magyar hozzáállása a sajtóhoz változik, egyszer majd talán mégis megtiszteli azzal a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, hogy hajlandó lesz interjút készíteni vele.
Mekkora szereptévesztés is ez egy ismert és nem a legrosszabbnak tartott magyar médiaszereplő részéről! Friderikusz mint újságíró az interjút a saját szórakoztatására csinálja ezek szerint. Egyáltalán nem azért, mert mint médium meg akarja ismertetni interjúalanyát, annak véleményét, személyiségét a közvéleménnyel, vagyis el akarná látni a sajtómunkás hétköznapi feladatát, mondjuk, a munkáját, amiért közvetlenül vagy közvetve a hirdetések és szponzorok útján a pénzét kapja, és ami egyébként a hivatása lényege volna.
Megtudtuk, hogy Friderikusz a saját ízlése szerint válogatja meg az interjúalanyait, nem aszerint, hogy azok milyen társadalmi érdeklődést generálnak, amely érdeklődés kielégítésének egyik eszköze a sajtó, azon belül az interjú. Kár, mert – szerintem – egy magára adó és küldetését komolyan kezelő zsurnalisztának nem a saját kíváncsiságának kielégítése, hanem a közvélemény tájékoztatása volna a feladata.
Saját példámat hoznám fel: interjút készítettem Wojciech Jaruzelskivel, az 1981-es lengyel szükségállapot kihirdetőjével még a Népszabadság számára. Nem elsősorban azért, mert kíváncsi voltam a tábornokra, vagy mert szimpatikus volt (egyébként az volt), hanem mert a közvélemény, a lengyel história iránt érdeklődők nevében kérdéseket akartam feltenni neki, és válaszait kívántam volna megosztani a közvéleménnyel. Az interjúalany megválasztásánál nem szempont az újságíró szimpátiája az interjú alanya iránt.
Ugyancsak interjúztam, kétszer is, Novák Előddel, még Jobbikos képviselői időszakában, bár vele aztán semmiben sem értettem egyet, és ez azóta is így van, de fontosnak tartottam, hogy közvetlenül válaszoljon azokra a vádakra, amivel – joggal – illették rasszizmusa és homofóbiája miatt, hogy megismerhesse mindenki a véleményét és annak gyökerét.
Friderikusz nyilatkozata Magyar Péterrel kapcsolatban egyébként megkérdőjelezi azt is, hogy Friderikusz egyáltalán alkalmas-e interjút, pártatlan interjút készíteni, amelynek lényege a kérdezett véleményének és személyének bemutatása, és nem az újságíró szimpátiájának kifejezésre juttatása, tehát a legkevésbé az, hogy csak olyanokkal készítünk interjút, aki szimpatikus nekünk.
Az interjú lényeg az volna, hogy minden előzetes prekoncepció nélkül adjunk lehetőséget az interjú alanyának, hogy kifejthesse az álláspontját, válaszolhasson az azt firtató kérdéseinkre, amit a társadalom nevében teszünk fel neki. Ez az, amit Friderikusz csak olyanok esetében tart ildomosnak, amikor osztja az interjúalanya véleményét a független sajtóról. Újra kellene ezt gondolni, Sándor, de nagyon! x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 