A magyar kormányfő – jól értesült budapesti források szerint – Kijevben találkozik az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel, akivel az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kitörése óta nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, így azon kevesek egyike, akik az EU tagországai vezetői közül nem keresték fel az orosz agresszió áldozatául esett Ukrajna vezetőjét.
A kiszivárgott információk szerint hivatalosan a találkozót az tette lehetővé, hogy a két ország között megállapodás született az ukrajnai magyar kisebbség jogainak rendezéséről. Állítólag az egyezséget Orbán kijevi látogatása során fogják bejelenteni. A hír először a The Guardian brit lapban jelent meg.
A magyar kormány a mai napig az egyetlen uniós tagországként lép fel látványosan Ukrajna pénzügyi és katonai támogatása ellen, amivel megerősíti azt a kialakult véleményt, hogy a két ország konfliktusában az orosz érdekeket képviseli az EU-ban és a NATO-ban is, ahol felmentést kért a NATO Ukrajnát támogató missziójában való részvétel alól, és anyagilag sem járul ahhoz hozzá.
A magyar kormány a háború kitörése pillanata óta nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és nem is enged át fegyvereket a területén a szomszédos ország számára. Egyedül humanitárius segítségre hajlandó, ami nagyrészt abban merül ki, hogy átengedi az országon az Ukrajnából menekülteket. Magyarországon közülük csak nagyon kevesen kérnek menedéket, főleg a magyar ajkúak élnek ezzel a lehetőséggel.
Orbán Viktor álláspontja a kezdetekben az volt, hogy Ukrajnát nem érdemes támogatni, mert el fogja veszíteni a nála erősebb orosz hadsereggel szemben a háborút. Később az lett a hivatalos álláspont, hogy Magyarország egyik országnak sem drukkol, az orosz-ukrán háború két szláv nép lokális háborúja, amiből a nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása kreál nemzetközi konfliktust, amelynek a nyugat hibájából bekövetkező eszkalációja világháborúval fenyeget, amiből Magyarország mindenképpen ki akar maradni.
A váratlan bejelentős mögött nem annyira a magyar-ukrán viszony javulása állhat, Orbán Ukrajnával szembeni politikájának megváltozása, mint inkább az, hogy Orbán az Európai Parlamentben saját szélsőjobboldali frakció összeeszkábálásán fáradozik, amihez már a szélsőjobbon is csak úgy talál elég társat, ha változtat eddigi oroszbarát és Ukrajna támogatását elutasító politikáján, vagy legalábbis ennek látszatát kelti.
A szélsőjobboldal meglévő parlamenti frakcióiban nem talált helyet magának, mert ott a belépés feltétele Ukrajna támogatása volt. Most a saját, a volt cseh kormányfő ANO pártjával és az osztrák ellenzéki szabadságpárttal (FPÖ) a napokban Bécsben alapított pártcsaládja taglétszámának növelése érdekében kell enyhe fordulatot tennie Ukrajna irányába.
Ezt követeli meg tőle az is, hogy elsejétől fél évig Magyarország tölti be az EU elnöki tisztét, amit egyébként sem volna lehetséges úgy lehozni, hogy közben az EU egyik legfontosabb missziója, az ukrán EU-tagság és a háborús támogatás ügyében ne találkozna az ukrán elnökkel. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 