Magyarország vétóját megkerülve döntöttek az EU külügyminiszterei 1,6 milliárd eurós ukrán segélycsomagról, amelyet a lefoglalt orosz követelések után elszámolt kamatokból finanszíroznak. Ezzel újabb kudarcot szenvedett Orbán obstrukciós politikája, aminek célja az EU Ukrajna-politikájának megbénítása.
A magyar tiltakozás ellenére a döntés úgy született meg, hogy a 26 tagország külügyminisztereinek véleménye szerint, mivel Magyarország már a lefoglalt pénzek Ukrajnának juttatásáról szóló elvi döntést nem szavazta meg, akkor tartózkodott, elvesztette a jogát, hogy a pénzt konkrét felhasználásáról dönthessen.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az EU törvények súlyos megsértésének nevezte az eljárást, ami – szerinte – az uniós demokrácia megcsúfolása, hiszen annak szabályai erre az esetre egyhangú döntést írnak elő. A tagországok korábban – tekintettel a magyar obstrukcióra és zsarolásra – azt fontolgatták, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát. E helyett sikerült egy kiskaput találni arra, hogy a többség, a 27 tagországból 26 akaratának érvényt tudjanak szerezni.
Magyarországnak csak az orosz érdekek feltétel nélküli kiszolgálásával magyarázható uniós szerepvállalását gyakorlatilag az egész Európai Unió elítéli, és egyre határozottabb az igény arra, hogy egyszer s mindenkorra megoldást találjanak a nemcsak az EU, de az egész nyugat politikai egységét veszélyeztető orbáni vétózsarolásra.
Az EU berkeiben komoly feszültség előzi meg a július elsejével kezdődő magyar uniós elnökséget, mert sokan attól tartanak, hogy Magyarország az elnökséggel járó szerepéből kilépve, az abban rejlő lehetőséggel visszaélve saját és nem az EU egységes politikáját fogja megjeleníteni.
Brüsszeli berkekben felhívják a figyelmet arra, hogy teljesen tisztában vannak azzal, milyen provokatív szándékkal választotta Orbán a magyar elnökség jelszavának a „Tegyük újra naggyá Európát”, ami Donald Trump közismert jelszavának parafrázisa. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 