Most, amikor gyakorlatilag kiléptünk az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéből, a NATO-ból, Magyarország megfontolhatja, hogy él a lehetőséggel, és felvételét kéri az orosz irányítás alatt álló katonai szövetségbe, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetébe (CSTO), miután Örményország bejelentette kilépési szándékát a szervezetből.
Az örmény kormányfő, Nikol Pashinyan az ország parlamentjében erősítette meg kormánya szakítási szándékát a CSTO-val, aláhúzva, hogy abba semmilyen körülmények között nem fognak visszatérni. „Mi magunk döntjük el, mikor indulunk, de nem jövünk vissza. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetség tagjai nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, hanem háborút terveznek ellenünk Azerbajdzsánnal.” Oroszország csalódottságának adott hangot Örményország döntése miatt, és felszólította az országot, hogy ne hagyja el a szövetséget.
Az örmény döntés előzménye, hogy Azerbajdzsán elfoglalta a két ország között vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahot, az ott állomásozó orosz katonák tétlensége mellett, akik nem teljesítették Moszkva kötelezettségvállalását arra, hogy megakadályozza a terület erőszakos Azerbajdzsánhoz csatolását.
A Szovjetunió bukása óta Örményország és Azerbajdzsán két háborút vívott a szakadár Hegyi-Karabah régió miatt, amelyet Azerbajdzsán tavaly szeptemberben erőszakkal visszaszerzett. Oroszország hagyományosan Örményország szoros szövetségese volt, de a kapcsolatok jelentősen megromlottak, mivel Moszkva megerősítette kapcsolatait Azerbajdzsánnal.
Javasoljuk Orbán Viktornak, aki alapjaiban csalódott a NATO védelmi politikájában, és Magyarországot a 32 tagország közül egyedüliként kivonta az orosz-ukrán háborúban vállalt NATO szerepvállalásból, vegye fontolóra Magyarország csatlakozását az orosz katonai szövetségbe, ami logikus lépés volna azok után, hogy a kormányfő már évek óta Oroszországhoz közeledő politikát folytat, és jelenlegi szövetségi rendszereiben is Moszkva érdekében lép fel.
Javasoljuk azonban Orbán Viktornak, hogy mielőtt az örmények kilépésével felszabaduló helyre bejelentené igényét, várja meg, hogyan rendez Moszkva egy ilyen esetet. Milyen következménye lesz a szuverén örmény döntésnek annak fényében, hogy az örmény kormányfő orosz támadástól tart, ami az 1956-os magyar és az 1968-as csehszlovákiai orosz intervencióra emlékezve talán árnyaltabb értelmezést adhat Magyarország jelenleg még érvényes NATO-tagságának.
A CSTO tagjai: Oroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán, Fehéroroszország és Grúzia. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 