A svájci Luzern melletti Bürgenstockban június 15-17. között 101 ország és nemzetközi szervezet részvételével sorra kerülő ukrán békekonferencián Oroszország és Kína nem fog részt venni. A békekonferencia célja nem egy tűzszünet vagy békeszerződés kidolgozása, hanem egy keretfeltételi rendszer kimunkálása, amelyet egy majdani béketárgyaláson részt vevő felek magukra nézve kötelezőnek fogadnának el.
Mi volna ez a keret? Valójában nem más, mint az ENSZ alapokmányában rögzítettek elismerése és azok betartására vállalt kötelezettség kinyilatkoztatása. Ezek a következők: tilos egy szuverén ország határait erőszakkal megváltoztatni, nem megengedett egy ország számára sem, hogy más országot nukleáris fegyverekkel fenyegessen, nukleáris létesítményeit katona célpontokként kezelje, megakadályozza élelmiszerek exportját vagy importját.
Az ENSZ alapokmányának betartását előíró feltétel felvetése egyenlő azzal a kérdéssel, hogy az ENSZ alapokmánya egyáltalán érvényben van-e vagy sem. Oroszország és Kína az ENSZ alapokmányában rögzített korlátozásokat nem fogadja el kötelezőnek magára nézve. Moszkva és Peking fenntartják a jogukat arra, hogy más országok határait akkor és úgy változtathassák meg, ahogyan érdekeik megkövetelik. A konferencián ennek az ellenkezőjét kellene elismerniük, ezért nem vesznek azon részt.
Akkor mit várhat a konferenciától Ukrajna? Kijev elsősorban diplomácia sikereket vár. Azt, hogy demonstrálhassa, hogy a világ minden sarkából érkező résztvevők támogatják az említett alapelveket, amelyek az Ukrajna által javasolt béketerv alappillérei. Jelen állás szerint a konferencián 90 ország részvételére lehet számítani. Ezt lehet kevésnek és soknak is tekinteni, ha figyelembe vesszük, hogy az ENSZ-nek 193 tagországa van. Ebből most 90 azt deklarálja, hogy egyetért Ukrajna alapvető törekvéseivel a saját szuverenitása, határai helyreállítása és védelme terén.
Természetesen a tényleges segítség Ukrajna számára a pénzügyi és fegyveres támogatás, mely utóbbi a nyugat részéről eddig fegyverek szállítására korlátozódik. Nem lebecsülve ennek döntő jelentőségét, az is nagyon fontos Ukrajna számára, hogy más téren is támogatókra találjon.
A nyár után ugyanis jön az ősz és a tél, amikor biztosítani kell az ukrán lakosság minimális életfeltételeit Olyan körülmények között, hogy az ország területének 12 százaléka idegen megszállás alatt áll, a maradék területen pedig az orosz fegyveres erők rombolják szisztematikusan az infrastruktúrát, megpróbálva élhetetlenné tenni az országot a lakosság számára.
A fentiek fényében a magyar álláspont nem a 90 résztvevő ország, hanem a kínai és az orosz állásponthoz áll közelebb, annak ellenére, hogy ott leszünk Svájcban. A magyar külügyminiszter szerint ezzel kormánya azt akarja demonstrálni, hogy a béke pártján áll, bár a konferenciát értelmetlennek tartja Oroszország részvétele nélkül.
Magyarország ezzel is megerősíti, hogy nem áll szándékában Ukrajnának érdemi támogatást nyújtani, sem elviekben, abban, hogy elismeri jogát a szuverenitása helyreállítására, még kevésbé fegyverekkel vagy anyagi hozzájárulással honvédő háborújában.
Magyarország Ukrajnával szemben ennél is negatívabb álláspontot képvisel, ugyanis abban sem hajlandó részt venni, hogy a megtámadott országot az a katonai szövetség támogassa, a NATO, amelynek tagja.
Orbán kormánya demonstratívan azt kérte a NATO-tól, hogy a többi 31 tagországtól eltérően ne kelljen részt vennie és anyagi hozzájárulást nyújtania a NATO missziójához, amely fegyverszállítások finanszírozását és szervezését, valamint ukrán katonák kiképzését jelenti Ukrajna számára. Cserébe – meggyőződésével ellentétben – vállalta, hogy nem fogja megvétózni a NATO tagországai közös döntéseit Ukrajna támogatásáról.
Ez a magyar magatartás nem a békét szolgálja. Nem fogadja el azt a teljesen legitim és a nemzetközi jog által is elismert jogot, hogy a megtámadott Ukrajna a békét szuverenitása feladása nélkül csak fegyverrel tudja kiharcolni.
A magyar álláspont annak az orosz és kínai álláspontnak az elfogadásával egyenlő, amely az ENSZ alapokmányát súlyosan megsértve jogot formál mások szuverenitásának egyoldalú korlátozására és megsértésére, annak erőszakos felszámolására.
Magyarország nemcsak erkölcsileg, de a nemzetközi jog szerint is a rossz oldalon áll, nem beszélve a saját nemzeti érdekeiről, amelyeket súlyosan sért, hogy szövetségesei helyett azok ellenségeinek érdekeiben lép fel az orosz-ukrán háború kapcsán. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 