Független-e az ATV?

A klasszikus felállás szerint, vagy másképpen, ahogyan lenni kellene: az újságíró független. Nem függ a lap tulajdonosától, annak vallási vagy politikai hovatartozásától. A valóság ennél bonyolultabb, mert van, ahol ez így van, és van, ahol ez nem.

A vita tárgya Magyar Péter ATV-ből való kirohanása kapcsán az, hogy vajon az ATV független-e a Fidesztől, a munkatársai autonómok-e, vagy a tulajdonos, a Fidesz-párti vallási guru, Németh Sándor, esetleg fiúgyermeke eszmei és politikai befolyása alatt állnak.

A látszat – hangsúlyozom, a látszat – egészen hétfő estig az lehetett, legalábbis a nézők számára, hogy az ATV, amely szemben az állami televíziókkal és a nyíltan a kormánypárt propagandáját toló kereskedelmi adókkal nagy számban hív be ellenzéki politikusokat is interjúra a stúdiójába, független volna, sokak szerint még inkább ellenzéki.

Rónai Egon fellépése azonban le kellett hogy rántsa a leplet a hazugságról, mivel a népszerű műsorvezető gyenge érvekkel cáfolni próbálta saját függőségét az adó tulajdonosától, és gyermekded vitát akart nyitni arról, hányszor hívták be Magyar Pétert az adásba, és egyenesen „kutyakomédiának” minősítette a politikus kritikáját és állítását az ATV Fidesz-kötődéséről.

A Hit Gyülekezet, az adó eredeti tulajdonosa sokak szerint szekta, amelyben annak vezetője, aki ma már az ATV tulajdonosa is, kizárólag pénzgyűjtés céljából végez vallásinak tűnő tevékenységet, amivel nyilván nem érdemelné ki a történelmi egyházi státuszt, amit a Fidesz parlamenti többségétől kapott, mert azt a kormánypártnak tett közismert szolgálatatásaiért nyerte el, és a média világában járatosak szerint ma is ilyen szolgáltatásokat nyújt a Fidesznek, függetlennek álcázva magát.

Ez lehet vita tárgya, de ezt nem a stúdióba interjú ürügyén behívott politikussal kell nyílt színen lefolytatni, nyilvánosan azzal a szándékkal, hogy kétségbe vonjuk a szavahihetőségét arról, hogy hányszor hívták és hányszor nem. Ezt a színfalak mögött kell tisztázni, ha van ennek relevanciája. Azzal kapcsolatban pedig, hogy milyen erkölcsi vagy politikai megítélés alá esik az adó tulajdonosa, bárkinek joga van nyilatkozni, és Magyar Péter ráadásul egy szót sem mondott ebben a témában, ami ne lett volna igaz.

Rónai Egon érve, miszerint azért volnának a munkatársak függetlenek a tulajdonostól, mert van közöttük olyan, aki évek óta nem látta Németh Sándort, gyengécske, mondhatnám, értelmetlen. Viszont jellemző módon a mai napig az ATV még csak meg sem próbálta a tagadáson kívül valamivel bizonyítani is a függetlenségét a Fidesztől. Helyette elterelő hadműveletbe kezdtek, és – ugyancsak jellemző módon – a hozzájuk hasonló cipőben járó index.hu támogatásával azt kezdték firtatni, hogy volt-e joga Magyar Péternek az adó munkatársainak vallási hovatartozását felemlegetni.

Az index.hu odáig megy, hogy Magyar Pétert azzal vádolja, listázná az ATV munkatársait vallási hovatartozásuk alapján. Erről természetesen nem volt szó, de Magyar is cáfolta, hogy ilyen szándéka lett volna. Valójában a munkatársak kötődését a tulajdonoshoz akarta azzal demonstrálni, hogy közöttük sokan a szekta tagjai, ami ugyancsak tény. Hogy ez mennyire számít az adatkezelési törvény megsértésének és mennyire nem, az már jogi probléma, de nem tárgya a vitának, mert a vita tárgya az újságírói etika és erkölcs.

Nagy a baj annál a médiánál, amelynek nyilvános vitában kell megpróbálnia megvédeni a látszatát – és ez nemigen sikerül – annak, hogy független a tulajdonosától. Lehet ilyen kényszer. A német konzervatív napilap, a Frankfurter Algemeine Zeitung munkatársai egy alkalommal, amikor a tengerentúli tulajdonos betelefonált a szerkesztőségbe, és befolyásolni akarta annak munkáját, egy emberként jelezték, hogy felállnak, ha nem áll el a szándékától. Annyit tudunk biztosan, hogy nem álltak fel.

A FAZ-nál tapasztaltak nem jellemzőek általában a magyar sajtóra, de itt sem szabad általánosítani, hiszen az index szerkesztőségének a fele nem is olyan régen ugyancsak ismert okokból állt fel. Az ATV és Magyar vitájában a lényeg az, hogy Rónai Egon megsértette az újságírói etikát, amely szerint sem a szerkesztőség, sem a tulajdonos, sem a munkatársak nem használhatják a nyilvánosságot a saját érdekeik képviseletére. Itt az akart történni. Azzal kapcsolatban, hogy az ATV Fidesz-függő vagy nem, lehet tagadni, de a tények és az adó működése hozzáértők számára világosan a függőséget bizonyítják.

A vallási hovatartozás felemlegetése Magyar részéről itt kizárólag abban a vonatkozásban hangzott el, hogy van-e kötődésük a tulajdonos vallási szektájához. Ismert tény, hogy van. Más kérdés, hogy miért olyan szenzitív kérdés Magyarországon a vallási hovatartozás. Németországban vagy Ausztriában a munkavállaló belépésekor megkérdezik, hogy melyik felekezethez tartozik, hogy levonhassák a béréből az egyházi adót, amit az adóhivatalnak kell utalni a személyi jövedelemadóval együtt.

A magyar egyházak érdeke kivétel nélkül az, hogy ne legyen nyilvános az emberek vallási hovatartozása, mert akkor kiderülne, hogy az egyházaknak nyújtott kolosszális állami támogatás, a nekik juttatott milliárdok és privilégiumok nem állnak elég szilárdan a magyar társadalom vallásosságának bázisán. Magyarul, nincs annyi hívő egyik egyházban sem, mint amennyit azok bezsebelnek. Ezért – főleg a katolikus egyház – kézzel-lábbal tiltakozik az ellen, hogy nyilvános adat legyen, hány hívük is van.

A Magyar Péter elleni mostani támadás csak egyike a várható, ellene irányuló sajtótámadásoknak, amivel az ellenzéki politikusnak meg kell birkóznia. Hogy kik támadják és kik kérdezik, önmagában sokat árul el arról, melyik az igazán független és melyik a kevésbé független média Magyarországon.

Egyetlen újságírónak sem feladata, sőt a nemzetközi újságírói szervezetek etikai kódexe szerint egyenesen tiltott politikai kampányokban, politikusok támogatásában vagy lejáratásában részt vennie. Elég volna, ha ezt mindenki betartaná, függjön is akárkitől, máris sokkal előrébb járnánk a tisztességes nyilvánosság és egy demokratikusan működő ország felépítése felé vezető rögös úton. x

Zsebesi Zsolt