A magyar kormányfőnek nem sikerült az európai szélsőjobbal átvenni a hatalmat az Európai Parlamentben. Elmaradt a Marie Le Pen és a Georgia Meloni vezette két szélsőjobboldali frakció jelentős megerősödése. Orbán potens szövetségesek nélkül maradt, így esélye sincs beváltani a magyaroknak tett ígéretét, hogy kiebrudalja Brüsszelből Európa háborúpárti és az EU integrációt szorgalmazó balközép, jobbközép és liberális politikai erőit.
Helyette az Európai Néppárt (NPP) megerősödésének lehettünk tanúi (184 mandátum most, volt 177), emellett eddigi koalíciós partnerei, a Szocialisták és Demokraták (S&D) (139, volt 139) és a francia elnök, Macron nevével fémjelzett Renew Europe (80, volt 102) nem gyengült meg annyira, hogy hárman együtt ne lennének képesek továbbra is hozni a biztos parlamenti többséget.
A szélsőjobboldalon az olasz Meloni vezette frakció az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 5 mandátummal szerzett többet, míg a Marie Le Pen nevével fémjelzett Identitás és Demokraták (ID) 1 képviselői hellyel kevesebbet. Nem ezt várták.
A Néppárt két koalíciós partnere 22 mandátumot veszített, a Néppárt viszont hozott 7-et, így összesen a három párt az öt évvel ezelőttitől csak 15 mandátummal kevesebbet szerezve, együtt 403 képviselőt küldhet a parlamentbe, ami kényelmes többség a 720 fős testületben.
A győztes Néppárt javasolhat elnököt az Európai Bizottság élére, és ők az eddigi elnököt, Ursula von der Leyent támogatják. Ezzel Orbán másik vágya sem látszik teljesülni, mivel a német néppárti politikusnak nagy esélye van arra, hogy a hárompárti koalíció szavazataival további öt évig az Európai Bizottság élén maradjon.
Amennyiben ez a papírforma érvényesül, akkor Orbán rémálma valósul meg, és a budapesti utcákon első számú ellenségeként kiplakátozott von der Leyennel kell folytatnia szélmalomharcát Oroszország érdekében és az EU átalakításáért szuverén nemzetállamok laza szövetségévé, amely nem támogatja Ukrajnát, de enged Peking és Moszkva nyomásának.
Június 9-e nem volt Orbán Viktor jó napja. Ugyanis, ahogy maga is beismerte, az Európai Parlamenti választásokra és az ezzel egy időben megtartott önkormányzati választásokra minden idők legnagyobb mozgósításával és gigantikus anyagi ráfordítással készültek, mégsem sikerült megakadályozniuk, hogy az ellenzék minden szinten legalább megőrizze az előző választáson szerzett pozícióit. A nagy akarásnak nyögés lett a vége, mert a Fidesz történelmének legrosszabb eredményét érte el mindkét választáson.
Orbán számára ugyancsak rossz hír, hogy az általa a „baloldal belügyének” nevezett és szerinte a Fideszt nem érintő átrendeződés az ellenzéki oldalon azzal végződött, hogy a Tisza, Magyar Péter alig két hónapos pártja a Fidesz 44,61 százalékos eredménye mögött 29,69 százalékkal a második helyen végzett az EP választáson, messze megelőzve a többi ellenzéki pártot, és ezzel konszolidálta a Fidesszel szembeni ellenzéki oldalt.
Ezzel a Fidesz 11 képviselőt (kettővel kevesebbet, mint az előző választáson), a Tisza 7-et, a DK 2 képviselőt (kettővel kevesebbet), a Mi Hazánk 1 képviselőt juttatott be az Európai Parlamentbe. Más pártnak nem sikerült megugrani az 5 százalékos küszöböt.
Létrejött egy nagy – a Fideszt kihívni képes – párt, amelynek minden esélye megvan arra, hogy legkésőbb a 2026-os országgyűlési választás alkalmával a győzelem esélyével lépjen sorompóba Orbán pártjával szemben. A Tisza ugyanis nem szétverte az ellenzéki oldalt, hanem annak jelentős erőit egy pártba koncentrálta, ami látványosan tetten érhető a hagyományos ellenzéki pártok nagy veszteségeiben. A DK 8,10, a Mi Hazánk a 6,76 százalékot és kettő, illetve egy képviselőt szerzett, a Momentum, az LMP gyakorlatilag megsemmisült, a Kétfarkú Kutyapárt is messze az 5 százalék alatt maradt.
A budapesti főpolgármesteri posztért folyó vetélkedés nagyon döntetlen szagú és újraszámlálásért kiált, hiszen a nyertes, a hivatalban lévő főpolgármester, Karácsony Gergely alig 324 szavazattal nyert és húszezer körül volt az érvénytelen szavazatok száma. Tehát a jelenlegi állás szerint itt sem érte el Orbán a célját, mert nem sikerült Karácsony helyére ültetni Vitézy Dávidot az utolsó percben mellé rendelt fideszes szavazatokkal sem.
A fővárosi közgyűlésben pedig egy újabb békát kell lenyelnie Orbánnak, és azt megint Tisza Pártnak hívják. A Magyar Péter által összerántott listán ugyanis 10 képviselője jutott be a testületbe a Fidesz 10, a DK-MSZP-Párbeszéd 6, az LMP támogatta Vitézy 3 és a Kétfarkú Kutyapárt 3 képviselője mellett, ami annyit tesz, hogy nem Orbán terve valósult meg Vitézyvel, hanem Magyar Péteré, aki azt tűzte maga elé, hogy pártja olyan eredményt érjen el, hogy bárki lesz végül a főpolgármester, a székesfővárost már ne lehessen a Tisza Párt nélkül kormányozni.
Két mondatban összefoglalva: az egy nap alatt rekordrészvétellel (58,08 százalék) megtartott két választás történelminek bizonyult. Először azért, mert az EP-választások eredménye tovább csökkentette Orbán esélyeit arra, hogy oroszbarát és EU-ellenes álláspontjához az Európai Parlamentben találjon magának ütőképes szövetségeseket.
Idehaza pedig viharos vizekre fordult a Fidesz megtépázott vitorlájú hajója azzal, hogy az önkormányzati választásokon nem tudta pozícióit megerősíteni, Budapestet sem visszaszerezni, és egészen váratlanul az ellenzéket konszolidáló méretes ellenfelet kapott a Magyar Péter vezette Tisza Pártban, amely az eddig töredezett és így könnyen pacifikálható ellenzéket bedarálva potens váltópárttá léphet elő 2026-ra. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 