Joe Biden amerikai elnök hosszas interjút adott a brit Time hetilapnak, amelyben többek között elhangzott: „Nevezzenek meg nekem Orbánon és Putyinon kívül más országvezetőt, aki szerint Trumpnak az Amerikai Egyesült Államok vezetőjének kellene lennie. Kínának is érdeke volna, hogy megfosszanak az elnök tisztségemtől. Minden, de minden rossz ember Trumpnak drukkol”.
Majd így folytatta: „Nem volt olyan nagy nemzetközi találkozó, amelyen részt vettem, ahol a megbeszélés után ne vontak volna félre, azzal hogy „Trump nem nyerhet. Nem hagyhatod, hogy nyerjen.” Ehhez hozzátette: „Ezen országok és az amerikai demokrácia léte forog kockán.”
Biden az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: „Ha bármikor megengedjük, hogy Ukrajna elessen, akkor – emlékezzenek a szavaimra – Oroszország határai mentén Lengyelország és más országok szintén el fognak esni”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin célja a Szovjetunió újjáépítése, és idézett az orosz elnök 2022. február 21-i beszédéből, amelyben kifejtette: „Visszatérünk azokhoz az időkhöz, amikor nem volt ott a NATO, de volt ott egy másik csapat (a Varsói Szerződés, a Szovjetunió vezette katonai szövetség – a szerk.), amelyhez Lengyelország és az összes többiek tartoztak.”
Emlékeztetett Putyinnak arra kijelentésére is, hogy nem egy szomszédos szuverén országot támadt meg, hanem Oroszországba vonul be, mivel Ukrajna ősi orosz föld, lakói az ősi orosz vallást gyakorolják.
Arra a kérdésre, hogy mit jelentene egy béke az orosz-ukrán háború után, ezt válaszolta: „A béke azt jelentené, hogy Oroszország soha, soha, soha, soha, soha nem fogja elfoglalni Ukrajnát.”
Az amerikai elnök felidézte Henry Kissinger telefonhívását hozzá, melyre Kissinger halála előtt tíz nappal került sor, aki akkor azt mondta neki: „A napóleoni idők óta nem fordult elő, hogy Európa attól reszketett volna, hogy mit fog tenni Oroszország. Most ez van.”
Majd az elnök így folytatta: „Arról van szó, hogy esélyünk van, amit ki fogunk használni a következő négy évben, és ezzel hosszú időre meghatározzuk Európa sorsát. Pontosan ezért nem engedhetjük meg, hogy a NATO veszítsen, ezért politikailag, gazdaságilag és katonailag építkeznünk kell, ebbe komolyan befektetnünk kell.”
Az amerikai elnök felhívta a figyelmet arra, hogy ismertek Trump tervei arról, hogy elnökké választása esetén kiléptetné az Egyesült Államokat a NATO-ból, mert szerinte arra nincs szükség.
Valójában – magyarázta Biden – az USA erejének egyik legfontosabb eleme az, hogy történelmében soha olyan erős szövetségi rendszert nem épített ki maga köré, mint ma. Saját személyes sikerének tartja, hogy a NATO olyan erős, amilyen soha nem volt.
Megemlítette, hogy a finn kormányfő, akivel 2021-ben találkozott, elmondta neki, hogy Putyin neki azt mondta, hogy a célja a NATO finnesítése, semlegessé tétele, amire ő már akkor azt válaszolta, hogy ha Putyin ezzel megpróbálkozik, ennek pont az ellenkezőjét, Finnország NATO-sítását fogja elérni.
Különösen nagy sikerének nevezte Az Indiai-óceán térségében az Egyesült Államok vezetésével létrejött AUKUS nevű védelmi szövetséget, amelynek Ausztrália és Nagy-Britannia a másik két tagja, de Japán és Szingapúrral is szerződés köti őket össze, és a célja Kína féken tartása.
Peking törekvéseivel kapcsolatban kifejtette: elfogadják az egy Kína elvét, de akár katonai erővel is megakadályozzák, hogy Kína elfoglalja Tajvant. Az Egyesült Államok továbbra is fegyverszállításokkal támogatja Tajvant, mint a világ számos más országát, hogy meg tudják védeni a szabadságukat.
Jelezte, hogy nem akar gazdasági háborút Kínával, nem a védővámok kiépítésében látja a megoldást, hanem abban, hogy Kínának el kell fogadnia amerikai beruházásai esetén azokat a feltételeket, amelyeket ő köt ki a kínai külföldi befektetéseknél, azt, hogy azokban helyi tulajdonos is legyen.
Emlékeztetett arra, hogy pályafutása alatt legalább 90 órát tárgyalt a kínai elnökkel, akinek világosan megmondta, hogy az USA nem fogja megengedni, hogy a nemzetközi vezető szerepét Kína aláássa, meg fogja akadályozni a kínai hegemónia létrejöttét.
Az izraeli helyzetről beszélve Biden igyekezett elkerülni azt, hogy pontosan megfogalmazza, mit is tesznek és miért a rendkívül kényes helyzetben, amellyel kapcsolatban leszögezte, hogy a válságért a Hamas a felelős, de az izraeli vezetés válaszlépéseivel sem ért egyet maradéktalanul.
Meg kell jegyezni, hogy amit a Time közöl, az nem interjú, hanem egy beszélgetés puszta, szó szerinti leirata, annak összes összeszedetlenségével, nyelvbotlásaival, szóismétléseivel, amit a Time újságírói szándékosan mindenütt ki is emeltek. Annak ellenére, hogy szinte valamennyi nyelvbotlását az elnök maga azonnal korrigálta.
Szemmel láthatóan nem az volt az újságírók célja, hogy az olvasókat megismertessék az Egyesült Államok elnökének álláspontjával a világ közvéleményét foglalkoztató legfontosabb kérdésekről, hanem sokkal inkább az, hogy magát az elnököt mutassák meg, mégpedig nem a legkedvezőbb színben tüntetve fel őt. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 