A balti NATO-államok bejelentették, készek csapatokat költöztetni Ukrajnába, ha az orosz hadsereg áttöri az ukrán védelmi vonalakat. Az orosz erők legutóbbi sikeres erőfeszítései felkeltették a balti államok aggodalmait, hogy Putyin őket tekintheti hódító hadjárata következő célpontjainak, ha Ukrajnával végzett.
A balti országok állásfoglalásához csatlakozott Lengyelország, amely ugyancsak megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy nem fogja tétlenül nézni, hogy Oroszország a jelenlegi ukrán határig terjessze ki saját határait, az orosz csapatokat lehetőleg több száz kilométerre a lengyel határtól akarja látni, és ezért a balti államokkal együtt kész egy orosz áttörés esetén belépni a háborúba.
A balti államok azzal érvelnek, hogy ha az oroszoknak sikerül stratégiai áttörést elérniük Kelet-Ukrajnában, mert a Nyugat csak félszívvel segíti Kijevet, a helyzet “drámaian eszkalálódhat” – áll egy stratégiai jelentésben a The Daily Express című lap értesülése szerint. “Ebben az esetben a balti államok és Lengyelország nem várná meg, hogy orosz csapatok vonuljanak be a határaikra” – figyelmeztettek a balti politikusok -, “hanem maguk küldenének csapatokat Ukrajnába”.
“Tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszország háborús gazdasága és harcedzett hadserege gyorsan elfordulhat délről nyugatra… Egyetértünk a hírszerzési értékelésekkel, miszerint védelmünk akár három éven vagy még ennél is rövidebb időn belül stratégiai kihívás elé nézhet. Nekünk a Balti-tenger keleti oldalán kevés természetes határunk van, és nincs hova visszavonulnunk” – figyelmeztetnek Észtország, Lettország és Litvánia egyesült királyságbeli nagykövetei.
Érdemes megjegyezni, hogy eközben egyre több ország ad engedélyt Ukrajnának, hogy a tőle kapott fegyverekkel Oroszország területén lévő célokat támadhasson. Nagy-Britannia után tegnap Svédország jelentette be, hogy nem korlátozza fegyverei felhasználását az ukrán félnek. A NATO missziót szervez, amelyre 100 milliárd eurót szánnak, és fegyverek szállítása mellett a katonák kiképzését is a védelmi szövetség venné át az USA-tól, miközben felmerül, hogy a kiképzést Ukrajnában kellene megszervezni.
Korábban az amerikai külügyminiszter tett megengedő nyilatkozatot, amikor azt mondta, hogy az ukránok maguk határozhatják meg a célpontjaikat védelmi céljaiknak megfelelően. Ezzel együtt a Fehér Ház még nem adott zöld jelzést, sőt a Pentagon óvta Kijevet a lépéstől, de közismert, hogy az amerikai elnök környezetében is vita témája a kérdés. Határozottan csak Németország zárja ki, hogy fegyvereit orosz területek ellen vessék be.
Néhány napja az ukránok az orosz nukleáris védelmi rendszer egyik radarállomása ellen hajtottak végre sikeres légicsapást, ami komoly aggodalmat keltett a NATO-ban és Washingtonban is, ugyanis olyan állomást rongáltak meg, amely az atomcsapás korai riasztására szolgál, és mintegy 6000 kilométerre lát be a NATO területére. Ukrajna sikerként könyveli el, hogy az akcióra semmilyen határozott és fenyegető orosz válasz nem érkezett. Jele sincs, hogy Moszkva taktikai atomfegyvereihez nyúlna.
A fentiek fényében több mint kérdéses, hogy mik motiválják az magyar kormány újabb botrányosnak ígérkező lépését, amellyel meg akarja akadályozni, élve vétőjogával, hogy Ukrajna megkapja azt az anyagi segítséget, amit egyébként korábban már az állam- és kormányfői csúcson Magyarország is jóváhagyott.
Egyenesen felháborító a jelentés, amelyben Szijjártó magyar külügyminiszter arról számol be, hogy egész Európával szemben kellett megvédenie kormánya álláspontját a külügyminiszterek értekezletén, miközben agresszív támadások érték számos uniós ország részéről. A nyugati sajtó lesújtónak és irritálónak nevezi a magyar viselkedést, amivel Orbán Magyarországa megint teljesen egyedül maradt oroszbarát kiállásával.
Az Ukrajnának szánt nyugati támogatás elleni folyamatos magyar fellépés erősen megkérdőjelezi az egyébként is álságos magyar álláspontot, hogy az Orbán-kormányt a háború eszkalációjának elkerülése vezérli, amikor ennek homlokegyenest ellentmond a támogatások megtorpedózása, ami az orosz előrenyomulásnak kedvez, és ezzel éppen a háború eszkalációjának veszélyét erősíti, mert más országokat a közvetlen beavatkozásra ösztönzi saját biztonságuk érdekében.
Emmanuel Macron francia elnök németországi hivatalos látogatása másnapján jól megválasztott helyen és hálás közönség előtt Drezdában kínálta fel országát az európai vezető szerep átvételére Németországtól, amely történelmének leggyengébb kancellárja irányításával szocdem, zöld, liberális koalíciós kormány élén, látványosan elvesztette vezető szerepét Európában, és jelét sem mutatja annak, hogy ezen változtatni akarna vagy tudna.
Beszédében és az eddigi tárgyalások során jól kidomborodott, hogy az Európai Unió két nagyhatalma teljesen más úton jár Európa és az európai problémák kezelésében. A mai válságos helyzetben a franciák mobilizálják magukat, és határozottságot, vezető képességet mutatnak, míg Németország kancellárja egy kisvárosi pékség könyvelőjének óvatosságával vezeti a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdaságát.
Macron több ezer német fiatal előtt mondott gyújtó, de még inkább harcias, mondhatni háborús beszédet hétfőn Drezdában. Hitet tett a francia-német együttműködés és amellett, hogy Párizs töretlenül kiáll a közös Európa történelmi céljai mellett, minden erejével azon munkálkodik, hogy Európa az Egyesült Államok és a NATO nélkül is képes legyen megvédeni szuverenitását, szabadságát és eddig elért történelmi vívmányait, közte a jóléti államot. Meg kell akadályozni a szélsőjobboldali eszmék előretörését a demokrácia védelmében – hívta fel a figyelmet az európai parlamenti választások előestéjén.
Európának a humanizmus, a béke és a szabadság védelmezőjének kell maradnia – hangsúlyozta. Ebből kiindulva leszögezte: Ukrajna nem eshet el. Oroszország nemcsak Ukrajnát támadta meg, hanem egész Európa biztonságát. „Oroszország potenciálisan holnap vagy holnapután itt lehet” – figyelmeztette a drezdai fiatalokat a francia elnök.
Európának új biztonsági koncepcióra van szüksége. Az európaiaknak nem szabad nacionalistán gondolkodniuk, vagy csak Amerikára várniuk. „Európaiként határozottan” kell fellépnünk. Igen, ez kopernikuszi fordulat, amely a védelem új rendszerét hozza létre” – mondta Macron. Franciaország olyan Európát akar, amely függetlenebb az USA-tól, de még a NATO-tól is.
Ezzel a francia elnök lényegében ragadta meg a francia-német álláspont közötti különbséget. Berlin Európa védelmét az Egyesült Államokra építve képzeli el, és az orosz-ukrán háborúban is, anyagilag a legjelentősebb támogatást nyújtva Kijevnek, folyamatosan a fékpedálon áll, és fegyverei felhasználásának korlátozásával végül – az akár ukrajnai bevonulásra is kész franciákkal szemben – csak félszívvel támogatja az ukránokat. (Ne felejtsük! Franciaország egyszer már kilépett a NATO-ból.)
Macron a jóléti állam vívmányainak megvédése érdekében, amit a demokrácia alapjának nevezett, az európai gazdaság talpra állítása mellett érvelt. Csak akkor lesz jólét a kontinensen, ha többet teszünk a gazdaságainkért, ha a duplájára növeljük a beruházásokat, leépítjük az értelmetlen bürokráciát, ahogyan teszik azt az Egyesült Államokban és Kínában. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 