
Az ellenzék leváltása az ellenzék leváltását bíráló heves kampány ellenére zavartalanul folyik. Eredménye az ellenzéki erők konszolidációja lesz. A már most is a legnagyobb tömegtámogatással bírók – a baloldalon a DK és a jobboldalon a Tisza – megerősödése és a mai kisebb ellenzéki pártok ellehetetlenülése várható. Ez nem árt, hanem használ a globálisan értelmezett, magát a Fidesz ellen pozicionált ellenzéknek. A szélsőjobbra helyezkedett Mi Hazánk a Fidesz tartaléka, esetleges koalíciós partnere lehet a Fidesz nagyobb választási visszaesése esetén.
Amennyiben a DK magához köti vagy akár magába olvasztja az MSZP-t és a Párbeszédet, akkor marad a legerősebb erő a baloldalon, és erre kellene koncentrálnia, a saját tábor védelmére és megerősítésére. Nem sok esélye van a Tiszától vagy a Fidesztől választókat szerezni. Szemben Magyar Péter pártjával, amely a Fidesztől és a DK-tól is visz el szavazókat. Két okból: egyrészt mert a Fidesznél és a DK-nál is vannak olyanok, akik nem a DK-ban vagy a Fideszben bíztak, hanem a másik oldal ellen szavaztak. Nem jó a DK, de jobb, mint a Fidesz, vagy nem jó a Fidesz, de inkább, mint a DK. Ők mozognak most a Tisza felé.
Másrészt Magyar szándékosan úgy beszél, hogy az elvi alapon, hitvallásszerűen a Fideszben hívőket is meg tudja szólítani. És ezt jól csinálja. Amire a legnagyobb bizonyíték a Karmelitában kialakult álláspont, amit maga Orbán fogalmazott meg, hogy most, az európai parlamenti választások kampányában a legfontosabb feladat a törzsszavazók egyben tartása, vagyis a szélen állókat el lehet engedni, új szavazók meghódítása reménytelen. Ez egyértelműen Magyar Péter hatása és érdeme.
Természetesen a kisebb ellenzéki pártoknál ugyanez a folyamat megy végbe. Hatása azonban végzetesebb, mint a DK-nál, ugyanis a náluk bekövetkező 3-4 százalékpontos veszteség azt is jelentheti, hogy lekerülnek az ellenzéki térképről, vagy a tortahasonlatnál maradva tortaszeletből morzsává degradálódnak. Az ő tragédiájuk az ellenzék sikeréhez járul hozzá. Két nagy – egy bal- és egy jobboldali – párttal nagyobb az esély a Fideszt megszorongatni, mint féltucat kis párttal, még ha azok össze is fognak, mert a rájuk külön-külön eső szavazatok soha nem adódnak össze maradéktalanul.
A Tiszát, vagyis a Magyar Pétert minden oldalról ért bírálatözön és bizalmatlansági cunami mögött elsősorban a demokráciát életében még nem tapasztalt választói szocializáció húzódik meg. A most felbukkant politikustól mindenki azt várná, hogy az ő elképzeléseit és várakozásait fogalmazza meg, de erre nincs esélye. Egyrészt mert a jobboldalról jött, tehát jobboldali nézeteket fogalmaz meg, még akkor is, ha közben bírálja a Fideszt, vagy egyetért annak néhány álláspontjával. Magyar Péter, aki jobbközépre pozicionálja magát, nem fog a DK által jelképezett baloldalnak tetsző, de a kis liberális ellenzéki pártok nyelvén sem beszélni, nem is akar.
Magyar a Fidesz helyére és részben a szavazóira pályázik. Ha elfoglalná annak a helyét, az jót tenne a magyar polgári demokráciának, mert a Fidesz, miután letarolta, felszámolta vagy magába olvasztotta az egész magyar jobboldalt, a szélsőjobbra tolódott, és ma szélsőjobboldali pártként tartják nyilván az egész világon, és az is, akinek egyetlen potenciális koalíciós partnere a még nála is jobbra álló Mi Hazánk lehetne. Ráadásul a Fidesz nemcsak nem jobboldali polgári párt, hanem inkább közpénzek lenyúlására alakult bűnszövetkezet, amely politikai szólamok mögé rejti a valódi szándékát, a minél több pénz minél kevesebb ember pénztárcájába irányítását törvényekkel megtámogatott, ezért legálisnak látszó módon.
Ennek a pártnak a lecserélése vagy jelentős meggyengítése a Tisza Párt és a jelenlegi magyar ellenzék legnagyobb sikere volna. A baloldalon az MSZP eljelentéktelenedése, majd várható beolvadása a belőle korábban kivált DK-ba meghozhatja a baloldalinak nevezhető ellenzék konszolidációját, és baloldali alternatívát képezhet a jobboldali Tiszával szemben, ami a polgári demokráciákat jellemző politikai váltógazdaság helyreállítását hozhatja magával, azt feltételezve, hogy mindkét párt elfogadja a polgári demokrácia alapszabályait. Ez nagy előrelépés volna a Fidesz egypártrendszerre és látszólagos választásokra alapuló illiberális, Patyomkin vagy putyini mintájú parlamenti látszatdemokráciájával, vagyis az egypárti diktatúrával szemben. x
Zsebesi Zsolt
