Orbán Balázs, a magyar kormányfő politikai igazgatója szerint csak Magyarország jár el észszerűen, csak Magyarország tudja, mi Európa érdeke, mindenki más tévedésben van, főleg akkor, amikor Ukrajna megsegítéséről van szó Oroszországgal vívott háborújában, és akkor, amikor Kína agresszív gazdasági terjeszkedése és nagyhatalmi arroganciája ellen lépnek fel, mert úgy érzik, hogy a kínai gazdaság expanziója, fegyverkezése, Kína határainak önhatalmú átrajzolása sérti az érdekeiket.
Az igazgató szerint Magyarország a saját érdekét szem előtt tartva helyes külpolitikai és külgazdasági stratégiát valósít meg, amikor a nyugati tendenciával szembemenve szélesíti gazdasági és politikai kapcsolatait Kínával, magyarul, növeli függőségét Kínától.
Mindeközben az EU és az USA egyébként ugyancsak a saját érdekeik védelmében gazdaságbiztonsági és széles értelemben vett nemzetbiztonsági megfontolásból igyekszik csökkenteni függőségét Kínától, amely a nyugat és az USA első számú stratégiai versenytársa, és biztonságpolitikai téren ellenségének nőtte ki magát.
Amikor Orbán Balázs a nyugati, mindenekelőtt az európai lazításpolitikát bírálja Kínával, akkor országa érdekei ellen érvel. Magyarország ugyanis a nyugati gazdaságok köldökzsinórján lóg. Gazdasági sikereressége, de csak stabilitása is 90 százalékban a nyugati nagyvállalatok, tehát a nyugati szövetségeseink vállalatainak sikerétől függ.
Ha jól megy az EU-nak, ha prosperál annak legnagyobb gazdasága, a német gazdaság, akkor jól megy a magyar gazdaságnak is. Ezt maga Orbán Balázs is megerősíti, mert minden olyan alkalommal, amikor a magyar gazdaság botlik, a német gazdaságra mutogat, mint a bajok okára.
A fentiek fényében: Magyarország eminens érdeke az volna, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasága prosperáljon, az ottani vállalatok, a magyar és az itt működő nyugat-európai és amerikai cégek anyavállalatai sikeresek legyenek, hogy beruházzanak, termeljenek és exportáljanak Magyarországról a saját országaikba és a világ más tájaira. Minden egyéb nyafogás és izzadságszagú magyarázkodás teljesen megalapozatlan és hamis.
A magyar politikai és gazdasági elfordulás az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól gazdasági megfontolásból indokolhatatlan. Magyarázata azonban mégis van. Mégpedig pont az, amit Orbán Balázs álságos módon a nyugati viselkedés indokának nevez. Szerinte az EU és az USA ideológiai alapon fordul el Kínától, ami nem egyenesen nevetséges.
A feltörekvő kommunista nagyhatalommal sem Európának, sem az USA-nak soha nem volt és nem is lesz ideológiai alapon együttműködési szándéka. Amire az eddig gyümölcsöző kapcsolatok épültek, nem ideológiai, hanem tisztán gazdasági megfontolások voltak.
Ami miatt a nyugat az óceán mindkét partján most változtat a Kínával fenntartott kapcsolatai mélységén és szorosságán, ugyancsak nem ideológiai, hanem tisztán gazdasági és biztonságpolitikai gyökerű – szemben Orbán Balázs együgyű elképzelésével, hogy a nyugat ideológiai megfontolásokra és elvekre hivatkozva vált.
A nyugat alatt értett nyugati nagytőke, a multinacionális vállalatok soha az életben nem ideológiai alapon kötötték az üzleteiket, hanem kizárólag az elérhető profit nagysága számított. Már eleve ezért fogadták el szoros gazdasági partnernek a tőlük teljesen idegen ideológiájú Kínát.
Orbán Balázs ködösítésével ellentétben ideológiai alapon a magyar kormány válogatja meg gazdasági és politikai partnereit. Az ideológia, amelyhez Orbán Viktor partnereket keres az egész világon, az teljesen más, mint az, amelynek alapján a nyugati demokráciák és piacgazdaságok működnek.
Orbán olyan nemzetközi kapcsolatokat akar kiépíteni, amelyek az illiberális NER-jének elveihez igazíthatók, amelyek kapcsolódni tudnak a nem demokratikus, autoriter rendszeréhez, és ezért épít a világ négy sarkán olyan országokkal stratégiai, politikai és gazdasági kapcsolatokat, mint Kína, Oroszország vagy éppen Törökország.
Tehát a nyugat pragmatikus, és a saját érdekeiben lép fel. A magyar kormány nem érzi magát a nyugathoz tartozónak, bár ezt hazudja, ezért pont azokkal keresi a szövetséget, akik a jelenlegi nyugati szövetségesi rendszereknek – az EU-nak és a NATO-nak – a vetélytársai, ellenfelei.
Nyugat-Európa nem ideológiai alapon építette ki energetikai függőségét Oroszországtól, nem ideológiai alapon vonultak be Oroszországba a legnagyobb nyugati cégek, hanem kizárólag pragmatikus okokból, és ugyanilyen okból jönnek onnan ki, miután Oroszország egy szomszédos országra támadt, amivel potenciális biztonsági veszélyforrássá válik Európa számára.
Európával azonos módon jár el az Egyesült Államok is, amely támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben, egyáltalán nem ideológiai, csak és kizárólag biztonságpolitikai megfontolásból. És akkor is így jár el, amikor megálljt parancsol – nem ideológiai, hanem szigorú gazdasági és biztonságpolitikai okokból – Kínának.
Az USA meg akarja akadályozni, hogy Kína megtámadja Tajvant, vagy nemzetközi vizeket saját felségvizeivé minősítsen át, mert a nemzetközi hajózás szabadságát és a nyugat gazdasági és biztonsági érdekeit látja veszélyeztetve, tehát egyáltalán nem a nyugati ideológia védelmében lép fel.
Orbán Balázs a magyar politika kínai orientációjával kapcsolatos interjúja nemcsak hazug, de szerencsétlen időpontban is jelent meg. Azon a napon, amikor az Egyesült Államok kormánya újabb drasztikus védővámok bevezetését jelentette be kínai termékekre. Az indoklás nem ideológiai, nem a kínai emberjogi helyzetre hivatkozik, hanem gazdasági.
Washington azzal magyarázza lépését, hogy Kínai sokasodó belső problémái és növekedési nehézségei ellensúlyozására exportdömpinget indított be, államilag támogatott termékekkel aláássa a célországok gazdaságát, mert az ott működő cégekkel szemben mesterséges versenyhelyzetbe kerül.
A teljesség igénye nélkül: a kínai elektromos autók vámját 100 százalékra emelik, a napelemekét, a félvezetőkét, a kikötői berendezések, daruk, orvosi műszerek és eszközök, mint például kesztyűk, injekciós tűk, kanülök, szájmaszkok vámját 50 százalékban állapítják meg. Az vámok emelésének mértéke drasztikus, általában a korábbi négyszerese.
Az új, rendkívüli vámok az acél- és alumíniumtermékeknél az autóakkumulátoroknál a korábbi 7,5 százalékról 25 százalékra nőnek. Mindez minden ideológiai megfontolás nélkül, kizárólag az amerikai gyártók érdekeinek védelmében történik.
A magyar kormány kínai függőséget akar kiépíteni, hogy arra cserélhesse nyugati kitettségét. Legalábbis azt szeretné, ha olyan politikai és gazdasági szabadságra tehetne szert, amire építve fittyet hányhatna a nyugati demokráciák normáira, fenn lehetne időtlen időkig tartani az Orbán-család és maffiája politikai és gazdasági hatalmát Magyarországon.
Ehhez keresett és talált a keleti nyitásban magának ideológiai támaszt, amit gazdasági észszerűségnek és huszárvágásnak akar beállítani, de az nem más, mint a magyar gazdaság és az egész ország elárulása, kiszolgáltatása Kínának, csak és kizárólag azért, hogy Orbán Viktor hatalmát ne korlátozhassák nyugati normák és elvárások. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 