A júniusi európai parlamenti választásokon a szélsőjobb előretöréshez nagy reményeket fűző, nem kevesebben, mint Brüsszel bevételében reménykedő Orbánnak egyelőre alaposan lehűtötték a kedélyeit elvbarátai, mert mind a két frakciójuk együtt, de külön sem volt képes jelöltet állítani a bizottságelnöki posztra.
Sem az olasz Meloni nevével fémjelzett Konzervatívok és Reformerek, sem pedig az Identitás és Demokrácia (ID) nevű, Marie Le Pen befolyása alatt álló pártcsalád nem tudott kiizzadni egy gyöngyöt, aki a két formáció arcát adná, úgy, ahogyan a többi pártcsaládnál, mint például a Néppártnál, ahol Ursula von der Leyen ugyan a vártnál kisebb, de így is meggyőző, 80 százalékos támogatottsággal indul az Európai Bizottság elnöki címéért.
A néppárton kívül az Európai Parlament egyetlen frakciójának sem sikerült egyelőre olyan bizottsági elnöki jelöltet indítani, aki akárcsak ismertségben vagy bármilyen értékelhető tapasztalatban csak megközelítené a volt német hadügyminiszter von der Leyent. A német kereszténydemokrata politikus ráadásul váratlant húzott, amikor kijelentette, hogy nem zárja ki az együttműködést a parlament szélsőjobboldalával, de csak a Meloni-féle Konzervatívok és Reformerek felé nyitott, Le Pen ID-jétől elhatárolta magát.
Ez legalábbis két szempontból nem tűnik rossz lépésnek. Egyrészt nem kizárt, hogy ezzel maga is hozzájárult, hogy a két szélsőjobbos – egyébként is rivalizáló – pártcsalád nem tudott közös jelölttel előállni, másrészről okos elismerése Meloni realista külpolitikájának, amely az EU fontos ügyeiben és Ukrajna támogatásával alaposan elkülönül az európai szélsőjobbos pártoktól, amelyeket az oroszbarátság és nemegyszer a Moszkvától kapott anyagi támogatás jellemez, a kormánypozíciójából éppen kibillentett lengyel PiS kivételével.
Von der Leyen egyébként élvezi Meloni bizalmát, aki már korábban jelezte, támogatná a jelenlegi bizottsági elnöknő újraválasztását. Ha másért nem, már csak azért is, mert Le Pen felháborodottan elutasítja von der Leyent. A jobboldal lendületét az is megfogta kissé, hogy az egyik legkomolyabb erejük, a Németországban nem oly régen még 20, de még most is 16 százalékos támogatottságot felmutató AfD (Alternatíva Németországért) választási listájának első helye is megüresedett, mert a párt első embere kínai kémbotrányba keveredett.
A német szélsőjobb ezzel több hónapos álomeredmény után nem csak 20 százalékról 16 százalékra küzdötte le magát, de a feljövőben lévő és 17 százalékra erősödő szociáldemokrata SPD-vel szemben elvesztette a 2. legerősebb német párt büszke címét. És ezt az európai parlamenti választások előestéjén. Nem túl ígéretes.
A német helyzet ma: CDU/CSU 30 százalék( 2021 Szeptember: 24,1 százalék), SPD 17 százalék(25,7 százalék), AfD 16 százalék(10,3 százalék), Grüne 12 százalék(14,8 százalék), FDP 5 százalék(11,5 százalék), BSW 4 százalék(-), Linke 3 százalék(4,9 százalék).
Egy szó, mint száz, nem ilyen rajtot képzeltek el Orbán és a barátai, ami a magyar kormányfő nagy tervének, Brüsszel elfoglalásának sem kedvez. Vagyis nagy az esélye, hogy a diadalmas bevonulásra Brüsszelbe még várni kell.
Orbán dilemmája sem lett kisebb, mert a két szélsőjobb csoport valamelyikében kívánna a jövőben a Fidesz leendő képviselőivel politizálni, de kedvenc Melonija nagy csalódást okozott neki Ukrajnát támogató politikájával, és azzal is, hogy von der Leyent sem hajlandó Orbánhoz hasonlóan utálni, pedig Orbán mindenáron meg akarja akadályozni, hogy az újabb öt évig a helyén maradhasson.
Le Pent ugyan Orbán 10 millió euróval stafírozta ki a francia elnökválasztásra, de Marie alul maradt Macronnal szemben, és 2027-ig várni kell egy visszavágóra. Az sem lelkesíti vele kapcsolatban Orbánt, hogy a francia szélsőjobb koronázatlan királya, az elnöki fotelért lapátolva, szavazatoptimalizálás céljából egyre inkább középre húz, még a migrációs politikában is puhulni látszik, legalábbis Orbán igényeihez képest.
A két pártcsalád egyébként egyaránt megosztott abban, hogy kell-e nekik Orbán. Ki ezért, ki azért ódzkodik a Fidesz embereitől, akiknek csak az javítana a pozícióján, ha hoznák a megszokott rekordgyőzelmet, amire viszont napról napra csökken az esélyük, még akkor is, ha azzal kelnek és azzal fekszenek, hogy rájuk semmi hatása nincs Magyar Péternek, aki egyébként már jelezte, a Fidesz volt pártcsaládjában, az Európai Néppártban látná a helyét. Onnan viszont megüzenték, ahhoz határozott állásfoglalást várnak az orosz-ukrán háborúban Ukrajna mellett. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 