Látványosan utolsó moszkovita maradt Orbán Viktor, akinek csalatkoznia kellett tengerentúli szövetségesében, Donald Trumpban, aki egész Európával, az EU-val és a NATO-val, a nyugati világgal közösen Ukrajna mellé állt Oroszországgal szemben, és pártjával megszavaztatta a Kijevnek szánt 61 milliárd dolláros támogatást.
Nagy siker ez az egész demokratikus világ számára, és nyilvános arculcsapása a magyar kormányfő oroszbarát politikájának, amivel Orbán Viktor a civilizált világgal és a szövetségeseivel szemben menetelve teljesen egyedül, Putyin utolsó csatlósa marad, történelmi léptékű károkat okozva Magyarországnak.
Miközben a nyugati nagyhatalmak fővárosai egymást túllicitálva méltatják a döntés jelentőségét, és további közös erőfeszítésekre hívják fel a nyugati országokat, Magyarország megerősítette érthetetlen álláspontját, miszerint az orosz-ukrán háború nem a mi háborúnk. Abban Magyarország egyik oldalon sem hajlandó elkötelezni magát, miközben valamennyi szövetségese már megtette ezt, és Ukrajna oldalára állt, szemben Magyarországgal, amely továbbra is az orosz érdekeket védi, és a saját szövetségesei ellen politizál.
Az amerikai képviselőház a demokraták és a republikánusok szavazataival több hónapos, az elnökválasztási kampánynak alárendelt belpolitikai és pártpolitikai csatározás után végre elfogadta azt a 118 milliárd dolláros segélycsomagot, amelynek részeként Izrael, Tajvan és az USA más szövetségesei mellett Ukrajna is megkaphatja a főleg védelmi célokra szánt 61 milliárdos támogatást, amit eddig Donald Trump republikánus elnökjelölt támogatásával a republikánusok blokkoltak a képviselőházban.
A törvény most visszakerül a szenátusba, és ha ott a demokrata többséggel jóváhagyják, szinte azonnal megkezdődik a végrehajtása, mivel az Egyesült Államoknak rendkívül jól szervezett a katonai logisztikája, és az Ukrajna közelében található raktárak felhasználásával napokon belül Ukrajnában lehetnek a segély részeként megítélt fegyverek és lőszerek, mindenekelőtt a légvédelmi eszközök, amelyek segítségével Ukrajna hatékonyabban tudja megvédeni magát a pusztító orosz légitámadások, drónok és rakéták ellen.
Orbán Viktor innentől kezdve tengerentúli vélt szövetségese, Donald Trump és az európai kormányok támogatása nélkül lesz kénytelen a saját hajánál fogva kirántani magát abból a válságos helyzetből, amibe teljesen elhibázott, ellenségkeresésen, ellenségkreáláson és az EU-val, a NATO-val szembeni konfrontatív politikájával, oroszbarát retorikájával és vétófenyegetéseivel saját magát és országát taszította.
Külpolitikája teljes fiaskójának belpolitikai vetületei is kirajzolódni látszanak. Pártja és politikája egy évtizede nem tapasztalt mértékben veszített társadalmi támogatásából, egyeduralma és a zsenialitásába vetett vak hit a hívei körében is megrendült. A politikai krízis fokozatos átalakulása gazdasági válsággá, lassan a társadalom többségével szembeállítja a Fideszt, amely szemmel láthatóan nem találja a módját a megbillent gazdasági egyensúly visszanyerésének, és intézkedéseit a kapkodás és a koncepciótlanság jellemzi.
Mindez az önkormányzati és az európai parlamenti választások előestéjén, ami Orbán váratlan, mérhető politikai vereségének eshetőségét vetíti előre. A kormányfő nemzetközi téren nem talált más szövetségeseket, mint az európai szélsőbaloldal jórészt Moszkva által finanszírozott pártocskáit, kétes szándékú csoportjait, amelyeknek semmi esélye arra, hogy jelentős szerephez jussanak az Európai Unióban, így segítve Orbán egyébként is teljesen megalapozatlan tervének, Brüsszel elfoglalásának megvalósulását. x
Zsebesi Zsolt
Fidesz-rezisztens forradalmárok a rendszerváltásért 